elereszt ige 5b2 

1. ts ’〈(erősen) fogott, szorított v. lenyomott, ill. vmivel rögzített tárgyat, dolgot v. személyt〉 a fogás, szorítás, nyomás v. rögzítés megszüntetésével szabadon enged, kül. kezéből kienged vki, ritk. vmi’ ❖ Kedves Alvínáját el nem ereſztette karjairól, hogy másod ízben ne veſſzen-el (1794 Kazinczy Ferenc ford.–Weber 7163059, 117) | A lavórt tartó asszisztens ijedtében eleresztette a tálat, hogy az csörömpölve tört össze ezer darabra (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | Ha gyengülnek a [legyezőt alkotó] levelek, akkor egyik elereszti a másikat s ezért azokat keresztül húzott szines szalaggal, fonállal erősítik össze (1911 Malonyay Dezső CD07) | a cápa nem eresztette el a halat, csukott szájjal fogta, úgyhogy az öreg halász beledöfött a bal szemébe (1956 Ottlik Géza ford.–Hemingway 9496005, 108) | [az egyik művelet a számítógép egerével] a kattintás, amikor a gombot lenyomjuk, és mindjárt el is eresztjük (1998 Magyar Hírlap CD09) | A repülőgép pilótája azért kényszerült elereszteni megmaradt bombáit és kiürült tartályait, mert fogytán volt az üzemanyaga (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. ts (ritk) ’〈(elektro)mágnes, ill. (mágneses) erő〉 nem vonz tovább magához vmit, es. vkit’ ❖ Ha az elektromágnest működtetjük, akkor a vaslemezt magához vonzza, de akkor a szeg kimártódik a higanyból s az áram megszakad; a mágnes erre elereszti a lemezt (1912 RévaiNagyLex. C5702, 302) | Feje könnyű volt, vértelen és üres, teste is könnyű, nehézkedés nélkül, szék és padló nem nyomta vissza, mintha a föld vonzóereje eleresztette volna magától (1933 Török Sophie CD10).

1b. ts ’〈annak kif-ére, hogy természetes folyamat során v. külső behatásra vminek vmely (alkotó)része (könnyen) leválik v. kiválik〉’ ❖ Tanitónk a’ rákról azt beſzéllé: hogy allóját el-ereſzti; ’s más nö helyébe (1783 Molnár János C0291, 118) | Kristályosodás, Kristályosítás […] történ, midn a’ feloszlott Test eleresztvén magától a’ nedves részeket, magának bizonyos szabott formát vészen, mint p. o. a’ Sók (1811 Gelei József 8566001, 6) | Őszi is vagyon illyen [burgonya]fajta, nem jól terem, szalonnás, és gyanús. Azonban mégis igen eszik: mert a’ héjját legkönnyebben elereszti (1818 Nagyváthy János 8328006, 94) | Mindegyik [ti. padlóburkoló gumilap] eleresztette a ragasztását (1965 Népszava okt. 12. C4829, 3) | a receptorok (valószínűleg a savanyodás hatására) a ligandot eleresztik és saját maguk a nyúlványokba vándorolnak mindazokkal a fehérjékkel együtt, amelyek még a plazmamembránból a membránnal együtt bekerültek (1995 Természet Világa CD50).

1c. tn (ritk) ’〈annak kif-ére, hogy vmely tárgy, dolog részei között a rögzítés megszűnik〉’ ❖ Az ötezer forintos sportcipőnek aztán egy hónap múlva kikopik a bélése, elereszt a ragasztása (1991 Népszava okt. 18. C7456, 3) | egy-két bukócső hegesztése eleresztett (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ts ’〈annak kif-ére, hogy vki, vmi hagyja v. előidézi, hogy (teste, testrésze) elernyedjen, ellazuljon〉’ ❖ Látván a’ Blts, hogy [az egyik papagáj] már magát el-ereſzté, Nem mozdítja lábát, ſzemét el-mereſzté Ki-vette melllle [ti. a párja mellől] (1788 Péczeli József ford.–Aiszóposz 7267003, 70) | [a madarak] meglehetősen sebesen szállnak odább, el-eleresztve szárnyaikat, majd újabb szárnycsapásokkal lódítják magukat előbbre (1899 Chernel István CD34) | Oly fáradt lett s oly kimerült, hogy nem birt sem maradni, sem vetkezni, az ura szedte le róla a ruhákat, mikor aztán ágyba került, párnák közé, dunyhák közé, lankadtan s ernyedten eresztette el magát s fogta az ura kezét (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 163) | A rokkant nem felelt nekem, hanem úgy tett, mintha ilyen kikiáltót soha az életiben még nem látott volna, vagyis kiduvadt szemekkel nézte s eleresztett szájjal (1933 Tamási Áron 9701003, 53) | Micsoda hasznodra válik, hogy valaha megtanultál relaxálni. Igen, először a lábfejed, majd a vádlid, a combod, az ágyékod, a melled, a fejed ernyed el. A hiányharapást lazán, eleresztve könnyebb elviselni (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. elereszti magát ’〈annak kif-ére, hogy (testileg-)lelkileg v. szellemileg elhagyja magát, ill. kontroll nélkülivé válik, elengedi magát vki〉’ ❖ tsak ide-haza ereſztyuk-el magunkat, vadáſzván a’ könyv olvasás és irás hellyett (1787 Magyar Kurír C0312, 364) | Ne ereszd úgy el magad, Imre! – igyekezett mindenki vígasztalni (1884 Jakab Ödön C2198, 84) | John eleresztette magát, sokat locsogott a nemzetközi gumitermelésről: az egykori oxfordi diákból ugrásrakész, részegségében is éber üzletember lett (1936 Cs. Szabó László CD10) | Mindenki virtuóz a hangszerén, maximálisan elereszti magát, nincs limit, nincs kontroll (2001 Népszabadság okt. 30. C7849, 14).

3. ts ’〈annak kif-ére, hogy vmely hozzá tartozó, őt illető v. megszerezhető dologról (kész) lemond(ani) vki〉’ ❖ [a Jézus általi] ki-üreſedéſen nem azt értyük, hogy Iſtenségének tellyeségét el-ereſzté, hanem, hogy a’ mi alatsonságunkat, földi terméſzetünket magához kaptsolá (1777 Molnár János C3195, 302) | Püspökök bé-adták a’ R. Pápának az  Irásokat arról, hogy el-eresztik székeiket (1802 Molnár János C0307, 116) | [az öregasszony] még annyit mondott: – Hát nem ereszted el? […] legalább egy-két hónapi tartást [= tartásdíjat]! (1916 Móricz Zsigmond C3213, 99) | repülnék ám a sorsom visszanyom téged szabadság eleresztelek (2003 Parti Nagy Lajos 3261001, 188).

3a. ’〈annak kif-ére, hogy vmely elképzeléséhez, érzéséhez, szokásához stb. nem ragaszkodik, attól megválik, azzal felhagy vki〉’ ❖ meglátogatám a’ mi Takácsunkat, az vala áhításom, hogy eggyüttlétünk oltsa-el benne kevélységem felől felkapott képzeletét; mert én úgy hiszem, hogy a’ ki engem megpillant, ezt a’ képzeletet eggyszerre és örökre elereszti (1821 Kazinczy Ferenc C2570, 521) | ha már egyszer dühbe jött, hát nem kell azt a dühösséget addig elereszteni, míg valami hasznát nem veszi (1884 Mikszáth Kálmán CD04) | [Az Európa halhatatlanságát valló író a háború után] elereszti ezeket az ábrándokat, a maga múlandó, törékeny képére formálja a földrészt (1939 Cs. Szabó László CD10) | A Szabó-film végén a főhős visszaveszi a nevét, és Sorsból ismét Sonnenfeld lesz. De közben eleresztette a vallást, a családi tradíciókat, a családi legendákat (2000 Magyar Hírlap CD09).

3b. ’〈annak kif-ére, hogy beszéd v. írás közben vmely témát (ideiglenesen) elhagy, ill. a történet, elbeszélés menetét nem követi, attól eltér vki〉’ ❖ épen a népköltésnek egyik bélyege, hogy a fonalat gyakran elereszti s lyrai ömléseket, mythosi kitéréseket enged magának (1827 Toldy Ferenc 8481036, 216) | Hát [az újságok] ezt a témát is eleresztették, de hiszen van elég más anyag belőle (1892 Mikszáth Kálmán CD04) | – Ajha, – kiáltott föl Béni bácsi s az esze szemmel láthatólag eleresztette a sárii rokonokat [ti. akikről eddig beszélt] (1937 Németh László² 9485005, 161) | [Csoóri Sándor] viszonylatokat, valóságos viszonylatrendszereket tud érzékeltetni velük [ti. a verseivel], s mindezt anélkül, hogy eleresztené a tárgyát (1973 Népszabadság jún. 9. C7823, 7).

4. ts ’〈szem(ével vki)〉 tovább nem figyel(, nem követ) vkit v. vmit’ ❖ odább sem ereszté el a tekintete az erecskét, sőt fel is állott, hogy tovább láthassa (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | Amint világosodott, olyan sápadtak lettek, hogy szinte féltek egymástól, de beesett, tágranyílt szemük el nem eresztette egymást (1924 Ungvári Nagy Márta CD10) | [Kasper] szemével azért nem eresztette el az ajtót, minden bemenőt, minden távozót megnézett (1933 Török Sophie CD10) | Ez a beszédes tekintet, mely nem akarta elereszteni Pált, tolakodó volt, sőt gusztustalan (2001 Zoltán Gábor 3345002, 250).

4a. (kissé rég, átv is) ’〈annak kif-ére, hogy a tekintetével nem figyel, követ vmit vki〉’ ❖ Hasonlítsuk csak együvé Scottot és Shelleyt, korunknak e’ képzeménydús két iróját. Az egyik legvadabb röptében is a’ közértelmet nem ereszti el szem elől (1837 Athenaeum C0014, 314) | A nők szeme mind rajta [ti. az ifjún] függött; de aki leginkább el nem ereszté egy pillanatig is tekintete elől, az Kalme volt (1883 Jókai Mór CD18) | még egy darabig utána bámultam; nem szivesen eresztettem el a szemem elől (1914 Vasárnapi Újság C7428, 659).

4b. ’addigi figyelmét, támogatását megvonva segítség nélkül hagy vkit, vmit vki’ ❖ Eleresztette az akkori kormány a választások előtt a gazdaságot, nem volt tekintettel arra, hogy javult-e már annyit a magyar versenyképesség (1997 Országgyűlési Napló CD62) | ebben a mozgékony világban a család felnyílik, széthullik, nincs ereje odafigyelni, nem próbálja meg átadni a maga értékeit, túl hamar elereszti a gyereket, aki szomorúan lézeng a világban, és vágyai minden koraérettsége ellenére sem válik morális értelemben felnőtté soha (1997 Magyar Hírlap CD09).

4c. (rendsz. tagadó alakban) ’〈állapot, gondolat stb.〉 befolyása, hatalma stb. alól elenged vkit, es. vmit’ ❖ esmerni kell elsőbb a célnak száma nélkül való ágasbogas módjait, minekelőtte ítélni lehessen, mennyire ereszthetnek el a körülmények (1821 Katona József 8226022, 75) | Valahol útközben, valami sövény mellett ott nyomja a betegség, s el sem ereszti soha többé (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | ez a gondolat többé el nem eresztette a lelkét (1907 Budapesti Hírlap júl. 27. C4695, 4) | A rémület, ami akkor elzsibbasztotta [Kaspert], még azóta sem eresztette el (1933 Török Sophie CD10) | A múlt, a nagypolgári életforma, amitől [Granasztói Pál] életvitelében, gondolkodásmódjában, talán még pályaválasztásában is egyre inkább elhatárolta magát, nem ereszti el (1990 A magyar irodalom története CD53).

5. ts ’Enged v. késztet elmenni vkit, vmit.’

5a. ’〈ember v. állat〉 enged elindulni, továbbmenni, ill. zavartalanul v. magánál gyorsabban elhaladni vhol vkit, vmit’ ❖ [A király a trójaiak segítségére igyekvő amazonokat] meg is gátolta valóban ſok ideig, de végre nem álhatván ellent ár-vizeknek el-ereſzté öket (1774 Dugonics András C1484, 74) | Szapáry rokonszenves arcán derengő mosoly szaladgált s lekötelező nyájassággal eresztette el az ajtónál a derék szittyát (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | Kovács elereszti a labdát, abban a hiszemben, hogy az kifut a vonalon (1930 Nemzeti Sport nov. 2. C7154, [1]) | Ha azonban [a polip] jól van lakva, akkor a rákokat nyugodtan elereszti maga mellett, sőt még azt sem bánja, ha azok megérintik (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a főnök kimegy, beír a könyvbe és elereszti a vonatot (1940 Veres Péter 9771007, 32) | [a] szervezők eleresztik maguk mellett a háromnegyed hat tájban a Deák téri csata irányába tartó embereket (2006 Népszabadság okt. 28. C7854, 3).

5b. ’〈annak kif-ére, hogy vki megengedi v. vmi lehetővé teszi, hogy vki meghatározott céllal, rendsz. rövidebb időre elmenjen (vhonnan v. vhova)〉’ ❖ Miként akart Priamus Pirhus ellen menni, de el-nem ereſztetett Hekubától a’ Feleségétöl (1774 Dugonics András C1484, 127) | Azoknak, kik urlaubbal el-ereſztettek, meg-parantsoltatott, hogy az  Regementjeikhez viſzſza-térjenek (1799 Molnár János 7445020, 36) | A cselédeket eleresztettem a templomba (1872 Jókai Mór CD18) | Bem alig ereszté el magától [Petőfit]. Beczézgette, vigyázott rá mint a gyerekre, hogy valami baja ne essék (1896 Gracza György CD45) | szegény hercegnőcske volt, aki még kellő fehérnemüt sem kapott, mikor hazulról eleresztették (1906 Pesti Napló febr. 28. C5274, 2) | Ha anyám megtudta volna, mire készülök, semmi pénzért el nem ereszt (1990 Lovass Zoltán 1097002, 192).

5c. ’〈mozgásában gátolt v. megköt(öz)ött, ill. fogva tartott embert v. állatot〉(bizonyos időre) szabadon enged (vhol), ill. kienged vhonnan’ ❖ Mondá a’ Tiſzt: Le-vágatom hajadat, órodat, füledet, ’s úgy ereſztelek-el (1777 Molnár János C3195, 277) | a kapukat elzárják; a kutyákat eleresztik a láncaikról, s megy minden ember aludni (1875 Jókai Mór CD18) | Mária Terézia ott hált egy éjszakára és arra az alkalomra néhány ezer fülemilét fogatott a városi magisztrátus és eleresztette őket a ligetben, hogy éjjel szépen énekeljenek a királynénak (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | Rúzsa Sándort eleresztötték a szögedi tömlöcbű (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 137) | A bankrabló [a nőt túszként] magával ragadja, és nem is ereszti el a regény végéig (2000 Új Könyvek CD29).

5d. ’〈(távozni szándékozó) személyt〉 nem tartóztat (tovább), útjára enged, ill. (vmivel ellátva) útjára bocsát, elküld vki’ ❖ Mert mind Múſák, Nimphák az ifjat ſzeretik Öreg, öſz Poëtát katzagva meg-vetik Mikor azt a’ titkos forráſra vezetik Ezt tſúf nevettſéggel ſzomjan el-ereſztik (1772 Orczy Lőrinc C1104, 4) | Motezumához adandó ajándékokkal oſztán el-ereſzté Korteſz a’ Tiſzteket (1783 Molnár János C0290, 38) | Mégis iszunk, mert az úgy szokás. – Magyar ember már nem ereszti el a vendégeit enélkül! (1884 Petelei István 8361008, 116) | a budai tárgyalások alkalmával Lajos király azzal eresztette el őket [ti. a velencei követeket], hogy ő is a békét óhajtja (1934 Bánlaky József CD16) | Hollósnak annyira rokonszenves volt a [segítségére küldött] múzeumőr, hogy nem akarta üres kézzel elereszteni (2002 Természet Világa CD50).

5e. ’〈szolgálatából, állásából, pozíciójából〉 enged távozni, ill. elküld, elbocsát vkit’ ❖ Mondá a’ király; elég az, hogy én tégedet ſzolgálatombúl el-nem ereſztelek (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 334) | Legyen szíves Tábornok ur e késedelem okait megvizsgáltatni, s ha a késedelem ok nélküli volt, a helyeiket el nem foglalt tiszteket, nevezetesen az egyiket, kit éppen e végett neveztem ki vasúti mérnökből főhadnaggyá, elereszteni (1848 Kossuth Lajos CD32) | Csőke Péter jött a béréért. Két hete eleresztették segédmunkási állásából, de egy heti bére még benn van a pénztárnál (1931 Gergely Sándor 9188006, 4) | ha egyszer egy cég elégedett a szakmunkással, akinek betanításába időt és energiát fektetett, nem fogja a határidő után elereszteni (2000 Magyar Hírlap CD09).

5f. (ign-i alakban) ’〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi javakkal, képességekkel stb. (vhogyan) fel van ruházva, el van látva〉’ ❖ A három huszár összedugta a fejét és azon töprengtek, hogy mi a csudának is hivják németül a vajat. Igen hiányosan voltak eleresztve burkusnyelvből (1910 Budapesti Hírlap febr. 3. C4698, 2) | A gyöngébben eleresztett diákok ezekből az „ötven pennykből” kaparják össze a mozi- és italpénzüket (1979 Galsai Pongrác 9171004, 204) | [valamennyi kutya] potenciális házőrzőnek, testőrnek, őrnek tekinthető. Mindazonáltal eme képességet illetőleg egyesek „jobban el vannak eresztve”, mint a többiek (1995 Szinák János–Veress István CD59) | vadkemping egy egészen szelíd, infrastrukturálisan szerényen eleresztett parti sátorozóhelyen (2000 Természet Világa CD50).

6. ts ’〈mozogni képes tárgyat, járművet〉 a fogás, rögzítés stb. megszüntetésével, ill. lendületet adva neki útjára enged v. bocsát’ ❖ [A hal] elöſzör meg-lövetik, azután fa kötelet vetnek reá, annak a’ végére lebegö pózna vagyon kötve: azt el-ereſztik az hallal együtt (1783 Molnár János C0290, 97) | [Bornemissza Gergely] tűzkerekeket készített, amik a lejtőn eleresztve olthatatlan tűzzel vegyest patkószegeket szórnak maguk körül (1860 Jókai Mór CD18) | [a lovag] letépi a virágot száráról, majd száz darabra tépdesi, és markából a szélben elereszti (1908 Krúdy Gyula CD54) | Az osztály észrevette, hogy Perczel nem figyel. Halk duruzsolás kezdődött, hátul valaki eleresztett egy papírrepülőt (1997 Magyar Hírlap CD09).

6a. ’〈lövedéket〉 ellő, ill. 〈lövést〉 fegyverrel lead’ ❖ azok, kik hallották [a lövést], nem is vették „self defense”-féle actusnak, hanem nekiek úgy hangzott, mint Freudenschuss, melyet örömből azért eresztettem el, hogy szerencsésen ki tudtam menekűlni a szurokból (1857 Széchenyi István CD1501) | Ha a nyílat eleresztik, a rugalmas pálcza visszaugrik és a megfeszített zsinór a nyílvessző horgáról […] elszabadulva, a nyílat messze kilöki (1909 Păcală Viktor C6964, 108) | Zöld Mátyás nem eresztette el a golyót. Tett még néhány puha macskalépést a cserkelő úton (1983 Népszabadság okt. 29. C7833, 14).

6b. ’〈labdát〉 nagy erővel (váratlanul) ellő, ill. 〈labdajátékban rúgást, dobást〉 így elvégez, végrehajt’ ❖ Horváth passzából Wiedner sarkos lövést ereszt el (1930 Nemzeti Sport márc. 26. C7154, 3) | [Plókai Attila] akkora bombát eresztett el, hogy azzal szinte a – labdába amúgy beleérő – máltai kapust is kis híján a hálóba küldte (1997 Magyar Hírlap CD09) | távolról eleresztett dobás (2001 Magyar Hírlap CD09) | két könnyelműen eleresztett labda miatt 15-15-tel zárult a félidő [a kézilabda-mérkőzésen] (2004 Népszava jan. 24. C7467, 14).

6c. ’〈vmely szót, dallamot stb.〉 nekilendülve (hirtelen) kiad magából, megereszt’ ❖ [K. Fekete János] az utolsó előtti szótagot megint felcsapta magasra s a végsőt úgy eresztette el, mint egy kihangzó akkordot (1913 Móricz Zsigmond C3222, 59) | Dankó nem nyilatkozik. Itt-ott ha dolgozik és jobb kedve van, a komái és társai közt elereszt egy-két szót, amelynek íze és súlya van és amin röhögni lehet, de ez ritka eset (1940 Veres Péter 9771009, 54) | a sérült kapitány elereszt egy tréfát (1996 Magyar Hírlap CD09) | [a] képviselő úr olyan magasröptű hozzászólásokat ereszt itt el, hogy erre nem lehet nem reagálni (2005 Országgyűlési Napló CD62).

6d. ’〈levelet, üzenetet stb.〉(hirtelen elhatározással) útnak indít, elküld vki’ ❖ Azt hittem hogy familiádnak több Miklósai vagynak életben. E’ miatt nem mertem volt viselt hívatalod czímje nélkül elereszteni válaszomat (1815 Kazinczy Ferenc C2565, 389) | eggy Pastoralét vagy mit ereszte-el [a püspök] Plebanusaihoz, ’s azokat eltiltá a’ polemizálástól (1824 Kazinczy Ferenc C4936, 139) | Mi történik vajon a 2. ábrán látható hálózatban, ha a Feladó láthatóan hibás IP-címével elereszt egy „pinget” a Címzett felé? (2000 Byte Magazin CD38).

6e. ’〈vmely képességét, megnyilvánulását stb.〉 szabadjára engedi, hagyja (teljes erejében, nagyságában) kibontakozni vki’ ❖ képzeletét eleresztette szabadon, odament az a magyar királynéhoz: hogy az ugyan miről gondolkozhatik ilyenkor (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | Mariera rájön a köhécselés. Abba tudná hagyni, de eleresztett hisztériája elvégzi titkolt gondolatát: a köhögés ott marad torkában, mert tudja, hogy Andrej rém szenved alatta (1918 Kádár Endre CD10) | [Rejtő Jenő] igazán eleresztette a fantáziáját a Három testőr Afrikában című könyvében (1999 Magyar Hírlap CD09) | [Az énekes versenyző] produkciói bátrak, nem másolgat, hanem a saját hangját ereszti el (2008 Népszava nov. 24. C7471, 6).

6f. (ritk) ’〈növény ágat, gyökeret〉 növesztve eljuttat vhova v. vmeddig’ ❖ évek múlva a vadszederinda ki fog hajtani az égett fa öbléből, futó folyondárját messze elereszti, koszorúkat fonva belőle a bemohosult földön (1862–1863 Jókai Mór CD18) | [a külföldön élő író számára] még nyomasztóbb, hogy nincs körülötte az élő, változó társadalmi, nyelvi légkör, a talaj, amibe gyökereit elereszthetné (1985 Orosz István 2003003, 354).

7. ts ’〈(belsejében, testében) folyamatosan halmozódó légnemű, folyékony v. képlékeny anyagot v. vmely képződményt〉 magából (önkéntelenül) kienged, kibocsát, ill. kilök vki, vmi’ ❖ nintsen minden teſteknek egyenlö erejek, hogy ezt a’ gyántás folyadékot magokhoz ragadják, megtartsák, és magoktól elereſzſzék (1780 Révai Miklós ford.–Makó 7283026, 18) | [a hím gőte] nsténnye körül úszkál, és befetskendezi távolról a’ tojásokat, a’ mint ez azokat elereszti (1799 Főldi János 7112015, 219) | [ha a következő terhesség során] a’ méh terjedése azon pontra jutván, a’ mellyben az idétlen ſzléskor öſzve húzódott, most-is igen nehezen terjed tovább, hanem leg-többſzör magát ismét öſzve húzván, a’ méhmagzatot el-ereſzti (1802 Zsoldos János 8541004, 162) | A Lima vagy Fernambuk, nem ereszti el festő anyagát olly könnyen mint a Kampesfa (1846 Hetilap CD61) | csorgott a nyála a szája szélén a nagy erős ember minden nedvességet eleresztett magaban (1941 Móricz Zsigmond C5086, 239) | A nyári Nap két-három óra között kiadja a melegét, elereszti a meleget (1990 Magyar néprajz CD47).

7a. (kissé rég) ’〈folyékony anyagot〉 enged v. késztet el- v. kifolyni (vhonnan) vki’ ❖ Nem kell hát a’ Marha Ganéja-Levét és Vizelletét-is haszontalan el-ereszteni az Istállóból (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 20) | Hogy pedig az emberek, ökrök, tehenek, ſzamarak, vagy lovak, – mert ezeknek, és más ſokféle állatoknak véreket-is elereſztik – a’ ſzopás közben olly könnyen fel ne ébredjenek: tehát mindenkor egy kis hűvös ſzellőt hajtanak rájok ſzárnyaikkal [a denevérek] (1799 Fábián József ford.–Raff 7101011, 409) | Karancsi szőlőkben sok pinczét fölvernek, Eleresztik borát sok szegény embernek (1857 Baksay Sándor C0735, 232) | Noha pénteken a [malom]kerekek úgy forogtak, mint csak kellett még szombaton reggel is, mert ekkor még a vizet nem eresztették el haszontalanul a puszta gáton (1956 Csatkai Endre CD52).

7b. (rég, ritk) ’〈vmely anyagot folyékony anyagba(n), ill. anyaggal〉 elkever, elvegyít vki’ ❖ Négy lót mannát, és egy könting keſer ſót ereſzſzenek-el édés ſavóba (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 308) | fa olajt más-fél viaſzſzal ereſzſzenek-el (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 446) | Ha lehet vizet böven Igyon, mellynek egy pintében 3. könting, ſalétromot ereſzſzenek-el (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 149).

8. ts ’〈előnyös alkalmat, lehetőséget stb.〉 nem ragad meg, elszalaszt v. a kezéből kienged, veszni hagy’ ❖ lelke Templomából ki-üzni a’ Szent Lelket, alamisnával, böjtel, imádsággal kereſett érdemit és jutalmát egy tántorodáſſal el-ereſzteni, ſzélnek botsáttani (1777 Molnár János C3195, 157) | a’ bizonytalanért nem tanátsos a’ bizonyost el-ereszteni (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 28) | Az alkalom jó, jobb se kell Ily ürügyöt eresszen el? (1877 Vajda János 8503063, 221) | Mint minden igazi zseniális játékos, ha az első negyedórában egy kis ingadozás után elfogta a szerencsét, aznap többé nem eresztette el (1952 e. Molnár Ferenc² 9453038, 71) | Igen, ez már az öregség. Eleresztem a pillanatot (1981 Népszava máj. 10. C7446, 9).

J: elenged.

Fr: fül.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, eleresztethet, eleresztetik, eleresztettetik; ÚMTsz.