elesett mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → elesik.

II. mn 12B

1. (rég) ’bűnbe esett 〈(emberi) lény, közösség〉, ill. bűnre hajló 〈emberi természet〉’ ❖ egyenlö életre alkottattunk, ennek meg-tartására azt a’ közönséges Törvényt adta-ki a’ Terméſet, hogy ſenki máſnak azt ne tselekedje, a’ mit nem akar, hogy más ö néki tſelekedjen. Ezt vallotta ſaját tanításának az az el-esett Terméſzetnek meg ujittója (1779 Szlávy Pál ford.–Vives C4045, 93) | az el esett emberi Nemzet […] a Szabaditót ohajtotta (1787 Pásztori oktatás ford. C3433, 172) | Az el-eſett Angyalok bnérl, azoknak els büntetéſekrl, és utólsó itéletekrl (1790 Szőnyi Benjámin 7337008, 96) | Ha valaha festőnek eszébe jutna négyéves gyermek arcával festeni ördögöt, elesett, elkárhozott lelket, ilyen lehetne az (1848–1856 Jókai Mór CD18) | Barátom, én elesett ember, én becstelen ember vagyok (1899 Terescsényi Gyula C4117, 63).

1a. (rég) ’a paráznaság bűnét elkövető(, és ennek következtében teherbe esett) 〈nő〉’ ❖ ma pedig az ollyan el-esett Szz (a’ mellyik ſzégyenlſebb) el-bújdoklik Hazurúl valahová (1819 Farkas András C1690, 32) | A legszélső ház iránt Megpillant, kifestett képpel, Egy elesett szép leányt (1861 Szász Károly² ford.–Goethe C3850, 236) | a vitézek eljártak esténkint a fonókba és szívesen emelték fel a fejérnépek elejtett orsóját, mert az egész csak a sorrend dolga. Elesett orsón kezdődik s elesett asszonyon végződik (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | Te már tudod, hogy a kevély, tiszta, büszke lélek sokkal közelebb van a kárhozat kapujához, mint az az elesett, parázna vétkekkel bemocskolt (1934 Dániel Anna CD10).

2. ’nyomorúságos anyagi helyzetbe került 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈közösség, társadalmi réteg〉’ ❖ a történelemíró hidegen megy el az elesett húsz- és százezrek között s figyelemmel csupán a királyok és az országnagyok dolgát kíséri (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | Elesett emberek ültek körülötte, a kik, mióta ő elment Pestre, szintén kibuktak a telekkönyvből, de ittmaradtak napszámos koldusnak, éhenkórásznak (1918 Barta Lajos 9033001, 17) | József Attilának a legnehezebb próba jutott, költősorban is a legelesettebb proletár életét kellett élnie (1943 Féja Géza 9138008, 331) | a szociális szempontból elesettebb rétegek (1992 Országgyűlési Napló CD62).

2a. ’a kívánalomnak, a szükségletnek meg nem felelő, szerencsétlen 〈helyzet, állapot〉’ ❖ Udvarhely város bel- és kül-ellenségtől sokat szenvedett azért, hogy elesett helyzetéből kiemelkedve, régibb virágzó helyzetébe juthasson (1868 Orbán Balázs CD22) | Ahhoz tehát nagyon elesett állapotban van kisüzemi termelésünk, hogy saját erejéből a válság súlyos következményeiből kilábalhasson (1937 Adorján János 2045041, 144) | Az 1945-ös földosztás során a cigányságnak is lett volna lehetősége földhöz jutni. Természetes, hogy abban az elesett állapotban ez a réteg nagyon kevés számban élt ezzel a lehetőséggel (1991 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’általános gyengeség állapotában levő 〈személy〉’ ❖ Igy hagyták-el köfalaikat a’ Rómaiak, midön ütközetnek szalattak. Az el-eset öregeknek sohajtások[,] le-verettetett Aszszonyoknak könyhúllatásai, ’s Házi Isteneknek védelmei, nem lehettek elégségesek, tsak egy férfit-is szaladásába meg-tartoztatni (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus C1103, 39) | Vén vagyok, elesett, hasznavehetetlen ember; szemétre velem! (1884 Bródy Sándor C1199, 203) | Sovány gyerekek szaladnak a kocsihoz s lépegetnek mellette. Nem kéregetnek, ahhoz is elesettek; csak néznek (1949 Illyés Gyula 9274066, 23) | Minél elesettebb a gyerek, annál több kérését teljesíti a család feltétel nélkül – nemegyszer fejlődése nagy kárára (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044002, 25).

3a. ’legyengült 〈fizikai állapot〉, ill. ilyen állapottal jellemezhető 〈életszakasz〉’ ❖ csecsemő korodtul fogva elesett öregségedig a nálad megtagadhatatlan tapasztalás minden idődben bizonyítja értelmednek testi tehetetlenségeddel, gyengeségeddel való változását (1804 Bessenyei György¹ C6096, 113) | Már pici kortól kezdve másra dolgozik, mindig másra, elesett öreg korig (1920 Móricz Zsigmond CD01) | [A betegek] elesett állapotban voltak, magas lázzal küszködtek, erős fejfájásra panaszkodtak és némelyiküknél halálfélelem is jelentkezett (1995 Magyar Hírlap CD09).

3b. (rég) ’erőtlen, ernyedt 〈testrész〉’ ❖ El-eſett tagu Ember áztaſsa e’ gyöngy virágokat éget borban, és ezzel moſogattaſſa az el-esett mozdúlhatatlan tagjait (1775 Csapó József 7062001, 109) | mihelyt fél kézzel Gyöngy Testehez nyúla, Lukrétzia mindjárt el-hólt, ’s el-ájúla. Karjain tsüggöttek el-esett karjai (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 136) | Semmi öröm-jelek nem látszattanak el-esett arczúlattyán (1790 Dugonics András C1468, 34) | [a gyöngyvirágból nyert folyadékkal] a’ köſzvényes, podágrás, és el-esett tagokat kenni kéſz orvosság (1797 Veszelszki Antal 7375002, 278).

3c. ’gyámoltalan, segítségre szoruló esetlen 〈személy〉’ ❖ A házasságszédelgésnek van egy típusa, amelyben a szélhámos látszólag alárendelődik az áldozatnak, eljátssza az elesett, magányos, szeretetre-melegségre vágyó férfit, aki remegve várja a másik minden szavát, döntését (1978 Hankiss Ágnes 1063003, 120) | Kezdetben azon nevetünk, hogy [a bohóc] ügyetlenebb nálunk. Elesettebb, mint a publikum legügyetlenebb tagja (1994 Magyar Hírlap CD09).

4. (rég)(vmely küzdelemben) kudarcot valló, sikertelen 〈személy, dolog〉’ ❖ ’s mind e’ mellett a’ darab nem látszik elesettnek a’ közönség előtt (1837 Athenaeum C0015, 444) | Illy kormánynak fen kell magát tartania a’ forradalom sebes mozgalmai közt; szóval irányt adnia az eseményeknek, az elesett rendszer romjairól letisztitani a’ port (1843 Pesti Hírlap CD61) | Az elesett párt boszuja (1852 Kuthy Lajos C2864, 121) | Az illy bukott tervek s elesett eszmék emberei aztán azt szokták mondani, hogy ők megelőzték idejöket, s eszméik nagyon korán jöttek, és az emberek nem tudják őket felfogni és méltányolni (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Ki hogy bukott meg? Ezt a témát variálják panaszosan az elesett jelöltek. Hja, ahány bukás, annyi történet! (1884 Mikszáth Kálmán CD04).

III. fn 2B2

1. ’harcban meghalt katona’ ❖ Azzal véled-e megkomorítani lelkemet, hogy amaz elestekről beszélsz? Az én karom ütközetekben forgott: körül-belől fénylik dicsőségem (1789 Batsányi János ford.–Macpherson C0883, 196) | az elesetteknek családjairól a város gondoskodik (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | A koporsókkal rogyásig megrakott szekerek mögött az elesettek hozzátartozói s a kommüntagok lépkednek (1932 e. Németh Andor 9480002, 117) | a sírásók a hadjáratokban is részt vettek, ahol az elesetteket kellett eltemetniük (1992 Ágoston Gábor CD17).

2. ’szerencsétlen, nyomorúságos (anyagi) helyzetben levő személy’ ❖ Az erőseknek kézívek meg töretnek. És az elestek fel övedeztetnek hatalommal (1792 Főldi János CD01) | Esdekelnek, hogy nyujtsanak kezet az elesetteknek és igazságellenesen elnyomottaknak (1873 Orbán Balázs CD22) | [Szabó Pál] lélektanilag is hitelesen tudja bemutatni a falu elesettjeit, a Természet által sújtott embereket: Pistát, a falu bolondját (1956 Varga József 2005091, 820) | Te megszabadítod a félénket az arcátlanoktól, te eldöntöd a harcot az elesettek és hatalmasok közt (1971 Képes Géza ford. 9323042, 46).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

elesett melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévelesik
II. melléknév 12B
1. (rég)
bűnbe esett (emberi) lény, közösség〉, ill. bűnre hajló 〈emberi természet〉
egyenlö életre alkottattunk, ennek meg-tartására azt a’ közönséges Törvényt adta-ki a’ Terméſet, hogy ſenki máſnak azt ne tselekedje, a’ mit nem akar, hogy más ö néki tſelekedjen. Ezt vallotta ſaját tanításának az az el-esett Terméſzetnek meg ujittója
(1779 Szlávy Pál ford.Vives)
az el esett emberi Nemzet […] a Szabaditót ohajtotta
(1787 Pásztori oktatás ford.)
Az el-eſett Angyalok bnérl, azoknak els büntetéſekrl, és utólsó itéletekrl
(1790 Szőnyi Benjámin)
Ha valaha festőnek eszébe jutna négyéves gyermek arcával festeni ördögöt, elesett, elkárhozott lelket, ilyen lehetne az
(1848–1856 Jókai Mór)
Barátom, én elesett ember, én becstelen ember vagyok
(1899 Terescsényi Gyula)
1a. (rég)
a paráznaság bűnét elkövető(, és ennek következtében teherbe esett) 〈nő〉
ma pedig az ollyan el-esett Szz (a’ mellyik ſzégyenlſebb) el-bújdoklik Hazurúl valahová
(1819 Farkas András)
A legszélső ház iránt Megpillant, kifestett képpel, Egy elesett szép leányt
(1861 Szász Károly² ford.Goethe)
a vitézek eljártak esténkint a fonókba és szívesen emelték fel a fejérnépek elejtett orsóját, mert az egész csak a sorrend dolga. Elesett orsón kezdődik s elesett asszonyon végződik
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
Te már tudod, hogy a kevély, tiszta, büszke lélek sokkal közelebb van a kárhozat kapujához, mint az az elesett, parázna vétkekkel bemocskolt
(1934 Dániel Anna)
2.
nyomorúságos anyagi helyzetbe került 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈közösség, társadalmi réteg〉
a történelemíró hidegen megy el az elesett húsz- és százezrek között s figyelemmel csupán a királyok és az országnagyok dolgát kíséri
(1881 Mikszáth Kálmán)
Elesett emberek ültek körülötte, a kik, mióta ő elment Pestre, szintén kibuktak a telekkönyvből, de ittmaradtak napszámos koldusnak, éhenkórásznak
(1918 Barta Lajos)
József Attilának a legnehezebb próba jutott, költősorban is a legelesettebb proletár életét kellett élnie
(1943 Féja Géza)
a szociális szempontból elesettebb rétegek
(1992 Országgyűlési Napló)
2a.
a kívánalomnak, a szükségletnek meg nem felelő, szerencsétlen 〈helyzet, állapot〉
Udvarhely város bel- és kül-ellenségtől sokat szenvedett azért, hogy elesett helyzetéből kiemelkedve, régibb virágzó helyzetébe juthasson
(1868 Orbán Balázs)
Ahhoz tehát nagyon elesett állapotban van kisüzemi termelésünk, hogy saját erejéből a válság súlyos következményeiből kilábalhasson
(1937 Adorján János)
Az 1945-ös földosztás során a cigányságnak is lett volna lehetősége földhöz jutni. Természetes, hogy abban az elesett állapotban ez a réteg nagyon kevés számban élt ezzel a lehetőséggel
(1991 Országgyűlési Napló)
3.
általános gyengeség állapotában levő 〈személy〉
Igy hagyták-el köfalaikat a’ Rómaiak, midön ütközetnek szalattak. Az el-eset öregeknek sohajtások[,] le-verettetett Aszszonyoknak könyhúllatásai, ’s Házi Isteneknek védelmei, nem lehettek elégségesek, tsak egy férfit-is szaladásába meg-tartoztatni
(1776 Bessenyei György¹ ford.Lucanus)
Vén vagyok, elesett, hasznavehetetlen ember; szemétre velem!
(1884 Bródy Sándor)
Sovány gyerekek szaladnak a kocsihoz s lépegetnek mellette. Nem kéregetnek, ahhoz is elesettek; csak néznek
(1949 Illyés Gyula)
Minél elesettebb a gyerek, annál több kérését teljesíti a család feltétel nélkül – nemegyszer fejlődése nagy kárára
(1986 F. Várkonyi Zsuzsa)
3a.
legyengült 〈fizikai állapot〉, ill. ilyen állapottal jellemezhető 〈életszakasz〉
csecsemő korodtul fogva elesett öregségedig a nálad megtagadhatatlan tapasztalás minden idődben bizonyítja értelmednek testi tehetetlenségeddel, gyengeségeddel való változását
(1804 Bessenyei György¹)
Már pici kortól kezdve másra dolgozik, mindig másra, elesett öreg korig
(1920 Móricz Zsigmond)
[A betegek] elesett állapotban voltak, magas lázzal küszködtek, erős fejfájásra panaszkodtak és némelyiküknél halálfélelem is jelentkezett
(1995 Magyar Hírlap)
3b. (rég)
erőtlen, ernyedt 〈testrész〉
El-eſett tagu Ember áztaſsa e’ gyöngy virágokat éget borban, és ezzel moſogattaſſa az el-esett mozdúlhatatlan tagjait
(1775 Csapó József)
mihelyt fél kézzel Gyöngy Testehez nyúla, Lukrétzia mindjárt el-hólt, ’s el-ájúla. Karjain tsüggöttek el-esett karjai
(1787 Csenkeszfai Poóts András)
Semmi öröm-jelek nem látszattanak el-esett arczúlattyán
(1790 Dugonics András)
[a gyöngyvirágból nyert folyadékkal] a’ köſzvényes, podágrás, és el-esett tagokat kenni kéſz orvosság
(1797 Veszelszki Antal)
3c.
gyámoltalan, segítségre szoruló esetlen 〈személy〉
A házasságszédelgésnek van egy típusa, amelyben a szélhámos látszólag alárendelődik az áldozatnak, eljátssza az elesett, magányos, szeretetre-melegségre vágyó férfit, aki remegve várja a másik minden szavát, döntését
(1978 Hankiss Ágnes)
Kezdetben azon nevetünk, hogy [a bohóc] ügyetlenebb nálunk. Elesettebb, mint a publikum legügyetlenebb tagja
(1994 Magyar Hírlap)
4. (rég)
(vmely küzdelemben) kudarcot valló, sikertelen 〈személy, dolog〉
’s mind e’ mellett a’ darab nem látszik elesettnek a’ közönség előtt
(1837 Athenaeum)
Illy kormánynak fen kell magát tartania a’ forradalom sebes mozgalmai közt; szóval irányt adnia az eseményeknek, az elesett rendszer romjairól letisztitani a’ port
(1843 Pesti Hírlap)
Az elesett párt boszuja
(1852 Kuthy Lajos)
Az illy bukott tervek s elesett eszmék emberei aztán azt szokták mondani, hogy ők megelőzték idejöket, s eszméik nagyon korán jöttek, és az emberek nem tudják őket felfogni és méltányolni
(1858 Vasárnapi Újság)
Ki hogy bukott meg? Ezt a témát variálják panaszosan az elesett jelöltek. Hja, ahány bukás, annyi történet!
(1884 Mikszáth Kálmán)
III. főnév 2B2
1.
harcban meghalt katona
Azzal véled-e megkomorítani lelkemet, hogy amaz elestekről beszélsz? Az én karom ütközetekben forgott: körül-belől fénylik dicsőségem
(1789 Batsányi János ford.Macpherson)
az elesetteknek családjairól a város gondoskodik
(1848 Kossuth Hírlapja)
A koporsókkal rogyásig megrakott szekerek mögött az elesettek hozzátartozói s a kommüntagok lépkednek
(1932 e. Németh Andor)
a sírásók a hadjáratokban is részt vettek, ahol az elesetteket kellett eltemetniük
(1992 Ágoston Gábor)
2.
szerencsétlen, nyomorúságos (anyagi) helyzetben levő személy
Az erőseknek kézívek meg töretnek. És az elestek fel övedeztetnek hatalommal
(1792 Főldi János)
Esdekelnek, hogy nyujtsanak kezet az elesetteknek és igazságellenesen elnyomottaknak
(1873 Orbán Balázs)
[Szabó Pál] lélektanilag is hitelesen tudja bemutatni a falu elesettjeit, a Természet által sújtott embereket: Pistát, a falu bolondját
(1956 Varga József)
Te megszabadítod a félénket az arcátlanoktól, te eldöntöd a harcot az elesettek és hatalmasok közt
(1971 Képes Géza ford.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások