elesett mn-i ign, mn és fn
I. mn-i ign → elesik.
II. mn 12B
1. (rég) ’bűnbe esett 〈(emberi) lény, közösség〉, ill. bűnre hajló 〈emberi természet〉’ ❖ egyenlö életre alkottattunk, ennek meg-tartására azt a’ közönséges Törvényt adta-ki a’ Terméſet, hogy ſenki máſnak azt ne tselekedje, a’ mit nem akar, hogy más ö néki tſelekedjen. Ezt vallotta ſaját tanításának az az el-esett Terméſzetnek meg ujittója (1779 Szlávy Pál ford.–Vives C4045, 93) | az el esett emberi Nemzet […] a Szabaditót ohajtotta (1787 Pásztori oktatás ford. C3433, 172) | Az el-eſett Angyalok bnérl, azoknak els büntetéſekrl, és utólsó itéletekrl (1790 Szőnyi Benjámin 7337008, 96) | Ha valaha festőnek eszébe jutna négyéves gyermek arcával festeni ördögöt, elesett, elkárhozott lelket, ilyen lehetne az (1848–1856 Jókai Mór CD18) | Barátom, én elesett ember, én becstelen ember vagyok (1899 Terescsényi Gyula C4117, 63).
1a. (rég) ’a paráznaság bűnét elkövető(, és ennek következtében teherbe esett) 〈nő〉’ ❖ ma pedig az ollyan el-esett Szz (a’ mellyik ſzégyenlſebb) el-bújdoklik Hazurúl valahová (1819 Farkas András C1690, 32) | A legszélső ház iránt Megpillant, kifestett képpel, Egy elesett szép leányt (1861 Szász Károly² ford.–Goethe C3850, 236) | a vitézek eljártak esténkint a fonókba és szívesen emelték fel a fejérnépek elejtett orsóját, mert az egész csak a sorrend dolga. Elesett orsón kezdődik s elesett asszonyon végződik (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | Te már tudod, hogy a kevély, tiszta, büszke lélek sokkal közelebb van a kárhozat kapujához, mint az az elesett, parázna vétkekkel bemocskolt (1934 Dániel Anna CD10).
2. ’nyomorúságos anyagi helyzetbe került 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈közösség, társadalmi réteg〉’ ❖ a történelemíró hidegen megy el az elesett húsz- és százezrek között s figyelemmel csupán a királyok és az országnagyok dolgát kíséri (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | Elesett emberek ültek körülötte, a kik, mióta ő elment Pestre, szintén kibuktak a telekkönyvből, de ittmaradtak napszámos koldusnak, éhenkórásznak (1918 Barta Lajos 9033001, 17) | József Attilának a legnehezebb próba jutott, költősorban is a legelesettebb proletár életét kellett élnie (1943 Féja Géza 9138008, 331) | a szociális szempontból elesettebb rétegek (1992 Országgyűlési Napló CD62).
2a. ’a kívánalomnak, a szükségletnek meg nem felelő, szerencsétlen 〈helyzet, állapot〉’ ❖ Udvarhely város bel- és kül-ellenségtől sokat szenvedett azért, hogy elesett helyzetéből kiemelkedve, régibb virágzó helyzetébe juthasson (1868 Orbán Balázs CD22) | Ahhoz tehát nagyon elesett állapotban van kisüzemi termelésünk, hogy saját erejéből a válság súlyos következményeiből kilábalhasson (1937 Adorján János 2045041, 144) | Az 1945-ös földosztás során a cigányságnak is lett volna lehetősége földhöz jutni. Természetes, hogy abban az elesett állapotban ez a réteg nagyon kevés számban élt ezzel a lehetőséggel (1991 Országgyűlési Napló CD62).
3. ’általános gyengeség állapotában levő 〈személy〉’ ❖ Igy hagyták-el köfalaikat a’ Rómaiak, midön ütközetnek szalattak. Az el-eset öregeknek sohajtások[,] le-verettetett Aszszonyoknak könyhúllatásai, ’s Házi Isteneknek védelmei, nem lehettek elégségesek, tsak egy férfit-is szaladásába meg-tartoztatni (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus C1103, 39) | Vén vagyok, elesett, hasznavehetetlen ember; szemétre velem! (1884 Bródy Sándor C1199, 203) | Sovány gyerekek szaladnak a kocsihoz s lépegetnek mellette. Nem kéregetnek, ahhoz is elesettek; csak néznek (1949 Illyés Gyula 9274066, 23) | Minél elesettebb a gyerek, annál több kérését teljesíti a család feltétel nélkül – nemegyszer fejlődése nagy kárára (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044002, 25).
3a. ’legyengült 〈fizikai állapot〉, ill. ilyen állapottal jellemezhető 〈életszakasz〉’ ❖ csecsemő korodtul fogva elesett öregségedig a nálad megtagadhatatlan tapasztalás minden idődben bizonyítja értelmednek testi tehetetlenségeddel, gyengeségeddel való változását (1804 Bessenyei György¹ C6096, 113) | Már pici kortól kezdve másra dolgozik, mindig másra, elesett öreg korig (1920 Móricz Zsigmond CD01) | [A betegek] elesett állapotban voltak, magas lázzal küszködtek, erős fejfájásra panaszkodtak és némelyiküknél halálfélelem is jelentkezett (1995 Magyar Hírlap CD09).
3b. (rég) ’erőtlen, ernyedt 〈testrész〉’ ❖ El-eſett tagu Ember áztaſsa e’ gyöngy virágokat éget borban, és ezzel moſogattaſſa az el-esett mozdúlhatatlan tagjait (1775 Csapó József 7062001, 109) | mihelyt fél kézzel Gyöngy Testehez nyúla, Lukrétzia mindjárt el-hólt, ’s el-ájúla. Karjain tsüggöttek el-esett karjai (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 136) | Semmi öröm-jelek nem látszattanak el-esett arczúlattyán (1790 Dugonics András C1468, 34) | [a gyöngyvirágból nyert folyadékkal] a’ köſzvényes, podágrás, és el-esett tagokat kenni kéſz orvosság (1797 Veszelszki Antal 7375002, 278).
3c. ’gyámoltalan, segítségre szoruló esetlen 〈személy〉’ ❖ A házasságszédelgésnek van egy típusa, amelyben a szélhámos látszólag alárendelődik az áldozatnak, eljátssza az elesett, magányos, szeretetre-melegségre vágyó férfit, aki remegve várja a másik minden szavát, döntését (1978 Hankiss Ágnes 1063003, 120) | Kezdetben azon nevetünk, hogy [a bohóc] ügyetlenebb nálunk. Elesettebb, mint a publikum legügyetlenebb tagja (1994 Magyar Hírlap CD09).
4. (rég) ’(vmely küzdelemben) kudarcot valló, sikertelen 〈személy, dolog〉’ ❖ ’s mind e’ mellett a’ darab nem látszik elesettnek a’ közönség előtt (1837 Athenaeum C0015, 444) | Illy kormánynak fen kell magát tartania a’ forradalom sebes mozgalmai közt; szóval irányt adnia az eseményeknek, az elesett rendszer romjairól letisztitani a’ port (1843 Pesti Hírlap CD61) | Az elesett párt boszuja (1852 Kuthy Lajos C2864, 121) | Az illy bukott tervek s elesett eszmék emberei aztán azt szokták mondani, hogy ők megelőzték idejöket, s eszméik nagyon korán jöttek, és az emberek nem tudják őket felfogni és méltányolni (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Ki hogy bukott meg? Ezt a témát variálják panaszosan az elesett jelöltek. Hja, ahány bukás, annyi történet! (1884 Mikszáth Kálmán CD04).
III. fn 2B2
1. ’harcban meghalt katona’ ❖ Azzal véled-e megkomorítani lelkemet, hogy amaz elestekről beszélsz? Az én karom ütközetekben forgott: körül-belől fénylik dicsőségem (1789 Batsányi János ford.–Macpherson C0883, 196) | az elesetteknek családjairól a város gondoskodik (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | A koporsókkal rogyásig megrakott szekerek mögött az elesettek hozzátartozói s a kommüntagok lépkednek (1932 e. Németh Andor 9480002, 117) | a sírásók a hadjáratokban is részt vettek, ahol az elesetteket kellett eltemetniük (1992 Ágoston Gábor CD17).
2. ’szerencsétlen, nyomorúságos (anyagi) helyzetben levő személy’ ❖ Az erőseknek kézívek meg töretnek. És az elestek fel övedeztetnek hatalommal (1792 Főldi János CD01) | Esdekelnek, hogy nyujtsanak kezet az elesetteknek és igazságellenesen elnyomottaknak (1873 Orbán Balázs CD22) | [Szabó Pál] lélektanilag is hitelesen tudja bemutatni a falu elesettjeit, a Természet által sújtott embereket: Pistát, a falu bolondját (1956 Varga József 2005091, 820) | Te megszabadítod a félénket az arcátlanoktól, te eldöntöd a harcot az elesettek és hatalmasok közt (1971 Képes Géza ford. 9323042, 46).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.