elesettség fn 3B8 

1. (birtokszóként) ’vkinek v. vminek esendő, gyarló volta’ ❖ Ha a fiak meglátták teljes meztelenségében az apák elesettségét, nem hihetnek többé abban, amit az apák alkottak, s kénytelenek új törvényeket alkotni maguknak (1934 Pap Károly CD10) | [az ember] bibliai eredendő elesettségét ő [ti. Tompa Mihály] csak esetleges gyengeségnek hiszi (1940 Kiss Tamás¹ CD10) | valahányszor kicsinyességem és hitványságom fölötti megbotránkozásának, valamint erkölcsi elesettségem fölötti szánalmának akart kifejezést adni, „ember”-nek szólított (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 14) | A kegyelem gyógyítja természetünk elesettségét, a rosszra való hajlandóságot (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

2. ’nyomorúságos anyagi helyzet, nagyfokú szegénység’ ❖ olcsó munkás-ruhája nagy szegénységet és igazi elesettséget sejtet (1902 Pesti Hírlap jún. 21. C5650, 4) | a dolgozó rétegek elesettsége elérte azt a fokot, hogy a kormány beavatkozása elodázhatatlan lett (1938 Korunk Szava 2131001, 417) | Tekintetbe véve glóbuszunk állapotát, s különösen Afrika elesettségét, lehet, hogy ez a nagyravágyó terv [ti. a Föld minden lakója számára biztosítani a telefonálás lehetőségét] illúzió marad (1987 Tények könyve CD37) | a személyiségi jogok nem ellensúlyozzák sem a kiszolgáltatottságot, sem a szegénységet, elesettséget (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (gyakr. minőségjelzővel) ’leromlott, legyengült állapot’ ❖ Tünetek: Hirtelen fellépő és egészen 42°-ig emelkedő láz remegéssel és nagy elesettséggel, majd a szemek- és az orrnak sulyos gyuladása (1894 PallasLex. CD02) | Ausztria a gazdasági elesettség mélypontján van (1947 Szabad Föld máj. 18. C1537, 2) | Ismeretes, hogy a beteg elesettsége – különösen a beteg gyermeké – nagyon lényeges támpont állapotának megítélésében (1978 Buda Béla 9073001, 239) | Az ínség és a morális elesettség (1998 Magyar Hírlap CD09).

3a. (birtokszóként) ’vkinek a gyámoltalan, esetlen volta’ ❖ Szánalmas elesettségének igazi jellege azonban nem is abban van, hogy tetteit védeni nincs erkölcsi bátorsága, hanem abban, hogy vergődő bocsánatkérésében sincs semmi férfiasság (1928 Budapesti Hírlap febr. 2. C4716, 1) | [Viktor] különben ebben a kislányos elesettségében is szeretetreméltó volt, ragaszkodó, hűséges – de azért elhidegültünk egymástól (1983 Balla László 1010016, 93) | Már kevés, hogy a bohóc elesettségén mulatunk, erősebb hatásnak tűnik, ha közülünk [ti. a nézőközönségből] ügyetlenkedik valaki a porondon (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

elesettség ❖ főnév ◦ 3B8 ◦ 

permalink

1. (birtokszóként)

vkinek v. vminek esendő, gyarló volta

Ha a fiak meglátták teljes meztelenségében az apák elesettségét, nem hihetnek többé abban, amit az apák alkottak, s kénytelenek új törvényeket alkotni maguknak

(1934 Pap Károly)

[az ember] bibliai eredendő elesettségét ő [ti. Tompa Mihály] csak esetleges gyengeségnek hiszi

(1940 Kiss Tamás¹)

valahányszor kicsinyességem és hitványságom fölötti megbotránkozásának, valamint erkölcsi elesettségem fölötti szánalmának akart kifejezést adni, „ember”-nek szólított

(1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu)

A kegyelem gyógyítja természetünk elesettségét, a rosszra való hajlandóságot

(1996 Katolikus Biblia jegyzetei)

nyomorúságos anyagi helyzet, nagyfokú szegénység

olcsó munkás-ruhája nagy szegénységet és igazi elesettséget sejtet

(1902 Pesti Hírlap jún. 21.)

a dolgozó rétegek elesettsége elérte azt a fokot, hogy a kormány beavatkozása elodázhatatlan lett

(1938 Korunk Szava)

Tekintetbe véve glóbuszunk állapotát, s különösen Afrika elesettségét, lehet, hogy ez a nagyravágyó terv [ti. a Föld minden lakója számára biztosítani a telefonálás lehetőségét] illúzió marad

(1987 Tények könyve)

a személyiségi jogok nem ellensúlyozzák sem a kiszolgáltatottságot, sem a szegénységet, elesettséget

(1997 Magyar Hírlap)

3. (gyakr. minőségjelzővel)

leromlott, legyengült állapot

Tünetek: Hirtelen fellépő és egészen 42°-ig emelkedő láz remegéssel és nagy elesettséggel, majd a szemek- és az orrnak sulyos gyuladása

(1894 PallasLex.)

Ausztria a gazdasági elesettség mélypontján van

(1947 Szabad Föld máj. 18.)

Ismeretes, hogy a beteg elesettsége – különösen a beteg gyermeké – nagyon lényeges támpont állapotának megítélésében

(1978 Buda Béla)

Az ínség és a morális elesettség

(1998 Magyar Hírlap)

3a. (birtokszóként)

vkinek a gyámoltalan, esetlen volta

Szánalmas elesettségének igazi jellege azonban nem is abban van, hogy tetteit védeni nincs erkölcsi bátorsága, hanem abban, hogy vergődő bocsánatkérésében sincs semmi férfiasság

(1928 Budapesti Hírlap febr. 2.)

[Viktor] különben ebben a kislányos elesettségében is szeretetreméltó volt, ragaszkodó, hűséges – de azért elhidegültünk egymástól

(1983 Balla László)

Már kevés, hogy a bohóc elesettségén mulatunk, erősebb hatásnak tűnik, ha közülünk [ti. a nézőközönségből] ügyetlenkedik valaki a porondon

(1998 Magyar Hírlap)

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

A magyar nyelv nagyszótára – online kiadás

❖

Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2006–2024.

❖

Az online kiadást a MorphoLogic Kft. készítette

Webdesign, adatbázis, fejlesztés

Merényi Csaba

Rendszeradminisztráció

Kundráth Péter

❖

Főszerkesztő

Ittzés Nóra

Szerkesztők

Borsi Vera (VIII.), Csengery Kinga (II-VIII.), Dömötör Éva (VI-VIII.), Fiers Márta (II–VIII.), Gyenese Ilona (II–VIII.), Győrffy András (IV–VIII.), Harnócz Péter (VIII.), Kiss Csilla (II–VIII.), Mártonfi Attila (II–IV.), Simon László (VI-VIII.), Szabó Réka (VIII.)

Szócikkírók

Bakó Judit (VIII.), Ballagó Júlia (VII–VIII.), Barcza Virág (II.), Baumann Viola (V–VIII.), Biró János (V–VIII.), G. Bogár Edit (V–VIII.), Borsi Vera (VI-VIII.), Csengery Kinga (II-IV.), Dömötör Éva (V–VIII.), Dragon Károly (IV–VIII.), Eiplné Pál Alexandra (III–VI.), Evellei Kata (VI-VIII.), Fiers Márta (II–IV., VII.), Gyenese Ilona (II–IV., VII.), Győrffy András (II–V., VII.), Harnócz Péter (VI.-VIII.), Horváth Péter (VI.-VIII.), Ittzés Nóra (I., IV., VI., VIII.), Kéthely Anna (II–VIII.), Kiss Csilla (II., IV., VII.), Kiss Margit (II.), Kocsis Zsuzsanna (VIII.), Kovács András (III–IV.), Kováts Zsófia (III–IV.), Kozma Judit (V–VI.), Kurcz Ádám István (III–VI.), Lipp Veronika (III–VIII.), P. Márkus Katalin (II.), Mártonfi Attila (II–V.), Molnár Zsuzsanna (VI.-VIII.), Ónody Csilla (II.), G. Orosz Renáta (II.), Pais Judit (II–VIII.), Pomázi Bence (VII–VIII.), Pozsgai István (VIII.), Simon László (III–VIII.), Szabó Réka (V–VIII.), Szabó Tamás Péter (III–V.), Székács István (III–IV.), Szentgyörgyi Rudolf (II.), Szirmai Diána (II–IV., VI-VIII.), Teperics József (VI-VIII.), †Tóth Lajos Pál (III–VIII.), Varga Éva Katalin (II.)

Szótári főmunkatársak

†Elekfi László, Gerstner Károly, †Kiss Lajos, Pusztai Ferenc

Általános lektorok

Fiers Márta, Gerstner Károly, Horváth László, Hosszú Ferenc, †Kemény Gábor, Pusztai Ferenc

Informatikai munkatársak

Mártonfi Attila, Merényi Csaba, Pajzs Júlia

Filológiai munkatársak

Kristóf Ibolya, Szabó Tamás Péter

Morfológiai szakértő

Laczkó Krisztina

Szaklektorok

Bánffy Eszter (régészet)

Baranyai András (kémia)

Buócz Zoltán (műszaki tudomány)

Callmeyer Ferenc (műszaki tudomány)

Deák Péter (hadtudomány)

Demeter Júlia (színháztörténet)

†Donáth Tibor (anatómia)

Fehér Erzsébet (anatómia)

Ferge Zsuzsa (szociológia)

Fónagy Zoltán (történettudomány)

†Forrai György (orvostudomány)

Geréb Anna (filmművészet, fotó)

Gombár Csaba (politika, politológia)

Győrffy Beáta (orvostudomány)

Hertelendy Csaba (képzőművészet)

Hild Márta (közgazdaság-tudomány)

Horváth Gergely (földrajz)

†Horváth Zalán (ﬁzika)

Jávorka Levente (agrártudomány)

Karsai Ferenc (állatorvos-tudomány)

Katona András (közlekedés)

Kázmér Miklós (őslénytan, geológia)

Kecskés Ferenc (biológia)

Kerékgyártóné Sallay Erzsébet (közgazdaság-tudomány)

†Kerényi Ferenc (színháztörténet)

Kozák Péter (sport, játék)

Kugler Nóra (nyelvtudomány)

Lakos András (orvostudomány)

Lázár Károly (textilszakma, ruhaipar)

Malina János (zenetudomány, zeneművészet)

Mártonffy Marcell (vallástudomány)

Mezey Barna (állam- és jogtudomány)

Mohay Tamás (néprajz)

Monok István (könyvészet)

Mödlinger Pál (biológia)

Nagy Ágota (agrártudomány)

Nagy László (hadtudomány)

Péteri Lóránt (zenetudomány, zeneművészet)

Petrás Éva (történettudomány)

Pléh Csaba (pszichológia)

Probáld Ferenc (földrajz)

Ratkai Ferenc (fizika)

Recski András (matematika, informatika)

Romsics Ignác (történettudomány)

Schiller Róbert (ﬁzika)

Somlai Péter (szociológia)

Steiger Kornél (filozófia)

Szabados László (csillagászat)

Szabó Zádor (műszaki tudomány)

Szabó G. Zoltán (irodalomtudomány)

Szakáll Sándor (geológia)

Szakolczai Attila (történettudomány)

Szász Zoltán (történettudomány)

Székely András (zenetudomány, zeneművészet)

Szemerkényi Ágnes (néprajz)

Szinetár Csaba (biológia)

†Szücs Ervin (műszaki tudomány)

Tamás Ferenc (irodalomtudomány)

Tátrai Vilmos (képzőművészet)

Timon Kálmán (műszaki tudomány)

Turmezei Péter (műszaki tudomány, informatika, villamosságtan)

Varga Zs. András (állam- és jogtudomány)

Vizvári Béla (matematika)

Azzal, hogy belép a nagyszotar.nytud.hu oldalra, elfogadja az alábbi feltételeket:

Az oldalon található minden tartalom a kiadó (Nyelvtudományi Kutatóközpont) és a szerzők szellemi tulajdona.

Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

Beállítások

Keresés

Címszólista

Szócikknézet

Példák