élesztős mn 15C2

1. (túlságosan sok) élesztővel kelesztett, erjesztett(, ezért élesztőízű v. -szagú) 〈étel, ital〉, ill. élesztővel készített 〈kovász〉’ ❖ Ezen népsütemény, melly kézfogókban ’s leginkább iskolásoktól igen kerestetik, nem egyéb, mint guzsformára tekert, festett bundaszinü, élesztős tészta (1844 Életképek C0101, 744) | [az asszonyt boszorkánynak mondták,] mert nagyon élesztős volt a czipója (1875 Vasárnapi Újság C7389, 627) | a felesége élesztős fánkot csinált vacsorára (1907 Budapesti Hírlap aug. 9. C4695, 9) | a háziasszony vagy pék élesztős kovászt készít, s belegyúrja a tésztába, amitől az emelkedni kezd, növekszik, halmaza átalakul (2000 Népszava szept. 16. C6325, melléklet) | [az 1999-es évjáratú, chardonnay és rajnai rizling alapú crystal pezsgő] sötétebb az előzőnél, élesztősebbnek tűnik, sőt egyik kóstolónk animális ízjegyeket is felfedezni vélt benne (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’élesztővel összekevert 〈élelmiszer〉’ ❖ ha [az idegen méhek] jól laknak éleſzts mézzel, azt veſztjekre magok hajlékába hordják, azzal az egéſz lépeiket meg-ſavanyítják (1794 Handerla György C2013, 41) | Az élesztőt helyezzük egy fél literes csészébe, öntsünk reá annyi langyos-meleg tejet, hogy félig legyen a csésze tejjel. Ebbe az élesztős tejbe tegyünk egy kanál lisztet és egy kevés czukrot (1892 Zilahy Ágnes C6079, 183) | Egy nagy tálba beleöntjük az anyagokat és lassan beledolgozzuk az élesztős vizet is (1990 Frank Júlia CD19).

1b. (ritk) ’élesztővel bekent v. bepiszkolt 〈dolog〉’ ❖ Aszongya: Most mingyá rávágok ezzel a bottal! Mondok: A képére is mászok keednek ezzel az élesztős kezemmel (1879 Jókai Mór 8209006, 200) | izzított és a mustban lehűtött dróttal az üvegbe az élesztős vattát kivesszük és a mustba dobjuk. Ezzel a mustot beoltottuk, az edényt letakarjuk (1954 Szabad Föld okt. 3. C4853, melléklet).

2. (ritk) ’élesztőtől származó 〈íz, szag〉’ ❖ a kenyér minősége silány, nyers „élesztős”-szagu, vagy izetlen, szalmaizü és el nem álló (1915 Budapesti Hírlap jan. 1. C4703, 12) | Láttam már sokkal szebb kenyeret is. Levonnék három pontot. A szaga: savanyú, kissé élesztős (1982 Népszabadság máj. 16. C7832, 5) | Mintha nem lenne átsülve az a kalap, attól az a nyers, élesztős íz (2001 Népszabadság dec. 22. C7849, 30).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

élesztős melléknév 15C2
1.
(túlságosan sok) élesztővel kelesztett, erjesztett(, ezért élesztőízű v. -szagú) 〈étel, ital〉, ill. élesztővel készített 〈kovász〉
Ezen népsütemény, melly kézfogókban ’s leginkább iskolásoktól igen kerestetik, nem egyéb, mint guzsformára tekert, festett bundaszinü, élesztős tészta
(1844 Életképek)
[az asszonyt boszorkánynak mondták,] mert nagyon élesztős volt a czipója
(1875 Vasárnapi Újság)
a felesége élesztős fánkot csinált vacsorára
(1907 Budapesti Hírlap aug. 9.)
a háziasszony vagy pék élesztős kovászt készít, s belegyúrja a tésztába, amitől az emelkedni kezd, növekszik, halmaza átalakul
(2000 Népszava szept. 16.)
[az 1999-es évjáratú, chardonnay és rajnai rizling alapú crystal pezsgő] sötétebb az előzőnél, élesztősebbnek tűnik, sőt egyik kóstolónk animális ízjegyeket is felfedezni vélt benne
(2002 Magyar Hírlap)
1a.
élesztővel összekevert 〈élelmiszer〉
ha [az idegen méhek] jól laknak éleſzts mézzel, azt veſztjekre magok hajlékába hordják, azzal az egéſz lépeiket meg-ſavanyítják
(1794 Handerla György)
Az élesztőt helyezzük egy fél literes csészébe, öntsünk reá annyi langyos-meleg tejet, hogy félig legyen a csésze tejjel. Ebbe az élesztős tejbe tegyünk egy kanál lisztet és egy kevés czukrot
(1892 Zilahy Ágnes)
Egy nagy tálba beleöntjük az anyagokat és lassan beledolgozzuk az élesztős vizet is
(1990 Frank Júlia)
1b. (ritk)
élesztővel bekent v. bepiszkolt 〈dolog〉
Aszongya: Most mingyá rávágok ezzel a bottal! Mondok: A képére is mászok keednek ezzel az élesztős kezemmel
(1879 Jókai Mór)
izzított és a mustban lehűtött dróttal az üvegbe az élesztős vattát kivesszük és a mustba dobjuk. Ezzel a mustot beoltottuk, az edényt letakarjuk
(1954 Szabad Föld okt. 3.)
2. (ritk)
élesztőtől származó 〈íz, szag〉
a kenyér minősége silány, nyers „élesztős”-szagu, vagy izetlen, szalmaizü és el nem álló
(1915 Budapesti Hírlap jan. 1.)
Láttam már sokkal szebb kenyeret is. Levonnék három pontot. A szaga: savanyú, kissé élesztős
(1982 Népszabadság máj. 16.)
Mintha nem lenne átsülve az a kalap, attól az a nyers, élesztős íz
(2001 Népszabadság dec. 22.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások