élez ts ige 4b

1. ’〈éllel rendelkező dolgot, kül. eszközt〉(fenéssel, köszörüléssel) vágásra alkalmasabbá, élesebbé tesz’ ❖ Magam élezem a’ kardot (1800 Döme Károly ford.–Metastasio C1453, 12) | [a gyalogsági ásó] csak belső oldalán van élezve (1893 PallasLex. CD02) | Igazán jó pengéjű kést csak fenőkövön szabad élezni (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég, ritk) ’〈tevékenységet, alkotást〉 támadóvá v. támadóbbá, sértő(bb) szándékúvá tesz’ ❖ Ébredj fel Magyar Iffjúság, végy vér ſzemet, élezd Tolladot (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 216) | Kisfaludy sokkal inkább boszonkodott Somogyi’ mondolatjára, mint a’ maga ellen élezett Recensióra (1815 Pázmándi Horvát Endre C2567, 514).

3. ’〈helyzetet, ellentétet stb.〉(fel)fokoz, kiélez’ ❖ [Margitay Tihamér festő- és grafikusművész] a polgári szalon-élet tragikomikus epizódjainak […] hol jókedvűen jellemző, hol túlzásig élező alakításaival széles körű hálás közönséget szerzett (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | végsőkig élezte [Pázmány Péter] harci szenvedélyét az az olthatatlan érzés is, hogy olyan hatalomnak katonája, amelynek nem lehet nem győznie (1939 Sík Sándor 9598002, 156) | [a szovjet irodalom harmadik nemzedéke] újat is hoz a háború ábrázolásában: […] egyszerű katonasorsok, nem egyszer tragikumig élezett konfliktusait (1962 Elbert János 9121001, 21) | ahol sok papíron sok aláírás bizonyítéka van, ott osztott a felelősség és bürokratikusan akadályozott a munka. Így – élezve a tényeket – lehet, hogy jobban kell vigyázni az aláírások begyűjtésére, mint arra, hogy valóban mi történik a beteggel (1986 Losonczi Ágnes 1095003, 164).

4. (átv is) ’éles körvonallal, kontúrral körbevesz, keretez’ ❖ nemesen élezett rokonszenves arc (1887 Mikszáth Kálmán CD04) | visszaugrom a régi fénykörökbe s az életem vonalját pirossal élezem (1919 e. Somlyó Zoltán CD01) | A test belső kontúrjait, a ruhák redőit vonalakkal vagy bekarcolással élezve, [a művész] kidomborítja annak testszerűségét (1925 MűvészetiLex. C6812, 302) | [az ún. csörgő réce példányain] a fehéren élezett faroktollak szürkés-barnafeketék (1933 Az állatok világa ford. CD46).

Ö: ki~.

ÖU: meg~.

Sz: élezés, élezet.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. él²; ÉKsz.; ÚMTsz. éleztet

élez tárgyas ige 4b
1.
〈éllel rendelkező dolgot, kül. eszközt〉 (fenéssel, köszörüléssel) vágásra alkalmasabbá, élesebbé tesz
Magam élezem a’ kardot
(1800 Döme Károly ford.Metastasio)
[a gyalogsági ásó] csak belső oldalán van élezve
(1893 PallasLex.)
Igazán jó pengéjű kést csak fenőkövön szabad élezni
(1997 Magyar Hírlap)
2. (rég, ritk)
〈tevékenységet, alkotást〉 támadóvá v. támadóbbá, sértő(bb) szándékúvá tesz
Ébredj fel Magyar Iffjúság, végy vér ſzemet, élezd Tolladot
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Kisfaludy sokkal inkább boszonkodott Somogyi’ mondolatjára, mint a’ maga ellen élezett Recensióra
(1815 Pázmándi Horvát Endre)
3.
〈helyzetet, ellentétet stb.〉 (fel)fokoz, kiélez
[Margitay Tihamér festő- és grafikusművész] a polgári szalon-élet tragikomikus epizódjainak […] hol jókedvűen jellemző, hol túlzásig élező alakításaival széles körű hálás közönséget szerzett
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
végsőkig élezte [Pázmány Péter] harci szenvedélyét az az olthatatlan érzés is, hogy olyan hatalomnak katonája, amelynek nem lehet nem győznie
(1939 Sík Sándor)
[a szovjet irodalom harmadik nemzedéke] újat is hoz a háború ábrázolásában: […] egyszerű katonasorsok, nem egyszer tragikumig élezett konfliktusait
(1962 Elbert János)
ahol sok papíron sok aláírás bizonyítéka van, ott osztott a felelősség és bürokratikusan akadályozott a munka. Így – élezve a tényeket – lehet, hogy jobban kell vigyázni az aláírások begyűjtésére, mint arra, hogy valóban mi történik a beteggel
(1986 Losonczi Ágnes)
4. (átv is)
éles körvonallal, kontúrral körbevesz, keretez
nemesen élezett rokonszenves arc
(1887 Mikszáth Kálmán)
visszaugrom a régi fénykörökbe s az életem vonalját pirossal élezem
(1919 e. Somlyó Zoltán)
A test belső kontúrjait, a ruhák redőit vonalakkal vagy bekarcolással élezve, [a művész] kidomborítja annak testszerűségét
(1925 MűvészetiLex.)
[az ún. csörgő réce példányain] a fehéren élezett faroktollak szürkés-barnafeketék
(1933 Az állatok világa ford.)
Ö: kiélez
ÖU: megélez
Sz: élezés, élezet
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. él²; ÉKsz.; ÚMTsz. éleztet

Beállítások