elfajzik tn ige 18a9

1. ’〈növény v. állat(ok együtt tartott csoportja)〉 a faj(tá)ra eredetileg nem jellemző(, kedvezőtlen) sajátosságokat vesz fel’ ❖ ha [az ajánlott módszer] leg kiſſebb Tzikkelyébe által hágottatik, még a’ jobb rendbéli juhok-is el-fajzanak (1779 Próbákbúl szedett oktatás C3537, 17) | [a burgonya] igen könnyen elfajzik, ’s nem ritkán megtörténik, hogy a’ földmíves egészen más fajú kolompírt szed őszszel, mint a’ millyent tavaszszal ültetett (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532015, 136) | [ahol] az ivararány a természetestől nagyon eltolódik, ahol egy-egy kölyökbikára három [suta] jut, az állomány a legrövidebb idő alatt elfajzik és az agancsok is gyengülnek mind nagyság, mind pedig súly és erősség tekintetében (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132002, 20) | Annak megítélésében, hogy egy-egy növény mely másiknak a közelsége miatt fajzik el, a több generációs tapasztalatokból és az irracionális előítéletekből egybeszövődött hagyományos tudás volt az irányadó (1999 Magyar néprajz CD47).

1a. (ritk) ’〈sejt, gén〉 kórosan elváltozik’ ❖ a speciálisan célzott antitestekkel gyógyszerek transzportálhatók meghatározott helyekre és elfajzott (például daganat) sejtek célzottan elpusztíthatók (2000 Természet Világa CD50) | Egy elfajzott onkogén nagy mennyiségű EGF termelését idézheti elő, s egyidejűleg arra késztetheti a mutáns sejtet, hogy felszínén egymillió vagy még több receptort hozzon létre a növekedési faktor befogadására (2001 Figyelő CD2601).

2. ’〈személy, (nép)csoport (jelleme, karaktere)〉 az elődökhöz v. a kívánatoshoz képest elromlik, elkorcsosul, ill. így vmivé v. vmilyenné válik’ ❖ [ha ősének] nem felel meg vitézségével, hadi forgolódásával, ſe a’ fiu, ſe az unoka; mit mond egyebet a’ Világ, hanem hogy el fajzottak (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 50) | adok a’ Töröknek ollyan hatalmat, hogy el-törllye ’s el-veſzſzeſse, ezt az törsökétl már el-fajzott roſzſz Magyarságot (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 216) | a’ jó tzélból fel-állíttatott Társaságok-is, sokszor el fajzanak (1801 Molnár János C0305, 41) | a természet, úgy látszik, egyenest kivételességek termelésére rendezkedett be. Mintha teremtődése rejtelmes tényén elámulva minden embernek szertelenné kellene elfajzania (1910 Hatvany Lajos CD10) | [Lackner Kristóf] élesen kritizálja a disciplina militaris-tól elfajzott katonaságot (1944 Angyal Endre CD52) | [Görgey Gábor] arisztokrata családból „fajzott el” művésszé (1996 Lakáskultúra CD39).

3. ’〈(nemkívánatos, ill. kedvezőtlen) dolog, jelenség〉(még) rossz(abb), silány(abb) lesz, v. szélsőséges túlzásba csap át, ill. így vmivé válik’ ❖ A’ régi és meg nem orvosoltatott [történelmi] nyavalyák új nyavalyákra fajzottak el (1808 Virág Benedek 8522059, 310) | Finnyásabb, parlament, bizonyos tekintetben, alig van a kontinensen. Ugyszólván elfajzott a finnyásság (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | [a rómaiak a görögöktől] tanulják és honosítják meg az ivóünnepeket, de mint nyersebb katonanép, szilajabb kitöréseket enged meg benne magának (orgiák). Különösen a halotti torok fajzottak el (1915 RévaiNagyLex. C5708, 450) | Elfajzott érzések, csapdába ejtett szenvedélyek (2002 Magyar Hírlap CD09).

J: elfajul.

Vö. CzF. ~, elfajzott; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

elfajzik ❖ tárgyatlan ige ◦ 18a9 ◦
permalink
1.
〈növény v. állat(ok együtt tartott csoportja)〉 a faj(tá)ra eredetileg nem jellemző(, kedvezőtlen) sajátosságokat vesz fel
ha [az ajánlott módszer] leg kiſſebb Tzikkelyébe által hágottatik, még a’ jobb rendbéli juhok-is el-fajzanak
(1779 Próbákbúl szedett oktatás)
[a burgonya] igen könnyen elfajzik, ’s nem ritkán megtörténik, hogy a’ földmíves egészen más fajú kolompírt szed őszszel, mint a’ millyent tavaszszal ültetett
(1829 Zádor Elek ford.–Wigand)
[ahol] az ivararány a természetestől nagyon eltolódik, ahol egy-egy kölyökbikára három [suta] jut, az állomány a legrövidebb idő alatt elfajzik és az agancsok is gyengülnek mind nagyság, mind pedig súly és erősség tekintetében
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
Annak megítélésében, hogy egy-egy növény mely másiknak a közelsége miatt fajzik el, a több generációs tapasztalatokból és az irracionális előítéletekből egybeszövődött hagyományos tudás volt az irányadó
(1999 Magyar néprajz)
1a. (ritk)
〈sejt, gén〉 kórosan elváltozik
a speciálisan célzott antitestekkel gyógyszerek transzportálhatók meghatározott helyekre és elfajzott (például daganat) sejtek célzottan elpusztíthatók
(2000 Természet Világa)
Egy elfajzott onkogén nagy mennyiségű EGFepidermal growth factor ’epidermális növekedési faktor’ termelését idézheti elő, s egyidejűleg arra késztetheti a mutáns sejtet, hogy felszínén egymillió vagy még több receptort hozzon létre a növekedési faktor befogadására
(2001 Figyelő)
2.
〈személy, (nép)csoport (jelleme, karaktere)〉 az elődökhöz v. a kívánatoshoz képest elromlik, elkorcsosul, ill. így vmivé v. vmilyenné válik
[ha ősének] nem felel meg vitézségével, hadi forgolódásával, ſe a’ fiu, ſe az unoka; mit mond egyebet a’ Világ, hanem hogy el fajzottak
(1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley)
adok a’ Töröknek ollyan hatalmat, hogy el-törllye ’s el-veſzſzeſse, ezt az törsökétl már el-fajzott roſzſz Magyarságot
(1788–1789 Magyar Múzeum)
a’ jó tzélból fel-állíttatott Társaságok-is, sokszor el fajzanak
(1801 Molnár János)
a természet, úgy látszik, egyenest kivételességek termelésére rendezkedett be. Mintha teremtődése rejtelmes tényén elámulva minden embernek szertelenné kellene elfajzania
(1910 Hatvany Lajos)
[Lackner Kristóf] élesen kritizálja a disciplina militaris-tól elfajzott katonaságot
(1944 Angyal Endre)
[Görgey Gábor] arisztokrata családból „fajzott el” művésszé
(1996 Lakáskultúra)
3.
〈(nemkívánatos, ill. kedvezőtlen) dolog, jelenség〉 (még) rossz(abb), silány(abb) lesz, v. szélsőséges túlzásba csap át, ill. így vmivé válik
A’ régi és meg nem orvosoltatott [történelmi] nyavalyák új nyavalyákra fajzottak el
(1808 Virág Benedek)
Finnyásabb, parlament, bizonyos tekintetben, alig van a kontinensen. Ugyszólván elfajzott a finnyásság
(1885 Mikszáth Kálmán)
[a rómaiak a görögöktől] tanulják és honosítják meg az ivóünnepeket, de mint nyersebb katonanép, szilajabb kitöréseket enged meg benne magának (orgiák). Különösen a halotti torok fajzottak el
(1915 RévaiNagyLex.)
Elfajzott érzések, csapdába ejtett szenvedélyek
(2002 Magyar Hírlap)
J: elfajul
Vö. CzF. ~, elfajzott; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások