elfekszik ige 19b1 

1. tn ’〈ember v. állat〉 pihenni v. aludni leheveredik, ledől (vhova v. vhol)’ ❖ midőn a bivaly, forró-meleg nyárban, Szekerestül együtt elfekszik a sárban: Sem istenkáromlás, sem pedig vasvilla, Úri kényelméből kivájni nem birja (1851 Arany János C0650, 46) | elfeküdtünk a tűz körül a leterített medvebőrökre, az asszonyok a lombból vetett ágyakra, és elaludtunk (1886 Jókai Mór CD18) | Csöng a vezérürü csöngője, vonulnak, elfeküdni, az erdő alá, ahol berekfa, tölgy, meg kledics-akác hinti az árnyékot (1911 Malonyay Dezső CD07) | a pásztorok a földön elfeküsznek, leterítik subájukat és álmodnak (2006 Népszava dec. 23. C7469, 2).

1a. tn ’〈annak kif-ére, hogy elegendő, ill. megfelelő helye van vhol vkinek, hogy ott feküdjön, ill. aludjon〉’ ❖ Megélhettünk volna a havas tetőn is, Elfekhettünk volna ketten egy párnán is (1883 Budapesti Hírlap ápr. 20. C4730, 6) | Egy [faragott] székely házra szerfelett emlékszem, mely lehetett akkora, miben egy gyermek elfekhetik, de aztán legapróbb részletekig gyönyörű faragás és eredeti stílus (1926 Tamási Áron 9701019, 138) | [New Havenben] olyan köztéri padokat raktak ki, melyek túl keskenyek és rövidek voltak ahhoz, hogy a hajléktalanok elfeküdhessenek rajtuk (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. tn ’〈hal kül. pihenéskor, teleléskor a meder alján〉 mozdulatlanul, egy helyben lebeg, van’ ❖ bizonyos évszakokban, egész óriás cápa-csapatokat láthatni, amint a cethalak módjára, a tenger színén úszkálnak, vagy csendes napsütéses napokon szorosan egymás mellett elfeküsznek a víz színén és napoznak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A harcsa – mert majdnem biztos, hogy az volt – eddig elfeküdt valami gödörben, talán elő tudjuk ráncigálni (1956 Fekete István 9142002, 123) | A [telelő] pontyok is elfekszenek az iszapágyban, a lesüllyedt tuskók között (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1c. tn ’〈kimerült, sebesült stb., ill. halálán levő ember v. állat〉 erejét(, eszméletét) veszítve eldől, elterül (vhova v. vhol)’ ❖ Balkár bég kardot rántott s egymás után valamenynyit [ti. farkast] agyonvágta, elfeküdtek valamenynyien kidült nyelvvel a gyepre (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Kéregetvén, a kilincset nyomogatta szegény s igen szerette a korcsmárost, – végre is a rókaszegi patakba feküdt el (1912 Malonyay Dezső CD07) | [a ló] hat napig nem evett se zabot, se szénát, még szecskát se, de a hetediken csak elfeküdt és nem kelt föl többet (1943 Gábor Andor 9163014, 14) | jött egy villámgyors, rövid Tyson-jobbegyenes, pontosan telibe találva Botha arcát. A dél-afrikai elfeküdt, majd hallatlan akarással felállt, ám nekiesett a kötélnek (1999 Magyar Hírlap CD09).

1d. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈ember v. állat〉(betegen v. lustálkodva) huzamosan fekszik (vhol)’ ❖ [arról gondolkodik,] valyon nem volna-e tanácsosabb napotszaka [= naphosszat] is elfekünni ágyában (1833 Szalay László C3807, 55) | órákig elfeküdt hasmánt a szőnyegen (1894 Mikszáth Kálmán C3128, 243) | az orvos azt mondja […], sérülésed nem súlyos, nyugodt lehetek, de bátran elfekhetsz egy-két hetet (1918 Réti Ödön CD10) | [a mosómedve] csak jó időben jár táplálék után; szélben, esőben, hóban sokszor napokig is elfekszik jól védett odujában, a nélkül, hogy ennék valamit (1929 Az állatok világa ford. CD46) | azt mondja a melósember: van nekem egy szabad szombatom, elfekszem, zsugázok, nem nekem való a nagy flanc, a kirándulás (1971 Népszava júl. 17. C7436, 3).

1e. ts ’〈idő(szako)t〉 fekvéssel(, alvással) tölt(ve elveszteget), ill. 〈vmely kötelezettséget, teendőt〉 így elmulaszt’ ❖ Effekütte az imáccságot: elaludta (1892 Magyar Nyelvőr C0359, 526) | [a béresek] hajnalig tivornyáznak a korcsmában. Nappal aztán nem dolgoznak, elfekszik a drága időt (1915 Budapesti Hírlap júl. 9. C4703, 16) | Néha nem ebédelt, s a délutánokat elfeküdte az elsötétitett szobában a pamlagon (1918 Pesti Napló júl. 31. C5284, 2) | Nyomta az ágyat Encsica, Elfeküdt kilenc esztendőt, Elhevert kilenc lepedőt (1960 Nagy László² ford. 9473151, 231).

1f. ts ’〈ember, es. állat teste vmely részét〉 rajta fekve úgy megnyomja, hogy az elzsibbad v. kívánatos formáját elveszti’ ❖ el-fekszi az egygyik oldalán lév tagjait a’ gyermek (1799 Kováts Mihály ford.–Hufeland C2783, 15) | – Hisz ez [ti. a ló] sánta! – kiált föl a csiszár. […] – Az ám – toldja a gazda a szót – vöttem észre máma. Kicsit elfeküdte a lábát (1898 Tömörkény István 8493015, 24) | [egyesek] már egy elfeküdt nyakkal is beleterpeszkedtek a meleg gyógyvízbe (2002 Magyar Hírlap CD09) | Amikor Jocó megnyomta a kapcsolót, [Fejérné] ott állt, zilált, elfeküdt hajjal, arcán lepedőnyomatok, mintha mély ráncok lennének (2008 Grecsó Krisztián 3123002, 285).

1g. tn ’〈annak kif-ére, hogy úgy ül vki, hogy felsőtestét előre v. hátra dönti (vhova)〉’ ❖ Elfeküdt karjára, a piros abrosz fölé hajtotta a fejét, úgy igyekezett szembe fogni a menyecske nézését (1913 Kertész István CD10) | Mikor [III. Richárd] végre trónra került, úgy ült azon a trónon, minden porcikájával beleült, elfeküdt benne (1923 Móricz Zsigmond CD10) | Az órán elfeküdni, csukott szemmel, ülve aludni tilos (1999 Népszabadság máj. 8. C6989, 21).

2. tn (irod) ’〈a nap〉 a látóhatár szélén eltűnik, lenyugszik’ ❖ Elfeküdt már a nap tul a nádas réten (1854 Arany János C0656, [242]) | [az őrök] agyagbástyákon várakoztak, míg a nap elfeküdt, a csillagok alálőttek [= alászálltak] (1914 Toroczkai Wigand Ede C6965, 271).

3. tn ’〈álló helyzetű(, hosszúkás) tárgy, dolog〉 eldől(ve vízszintes helyzetbe kerül)’ ❖ A hajó elfeküdt balra, jobbról keresztülnyargaltak rajta a hullámok (1890 Budapesti Hírlap júl. 27. C4737, 4) | [A terepmotor-versenyen farolva kanyarodó motort nézve] ugy fest az egész, mintha a vezető belenyugodott volna az elcsúszásba és éppen azt a pillanatot várja, amikor gépe szépen elfekszik alatta (1929 Nemzeti Sport nov. 5. C7153, 13) | [A fatörzsről levert taplógomba] szép kerekesen fordult kettőt-hármat, aztán elfeküdt a fűben (1974 Szabó István² 2025011, 577) | a hegyén egyensúlyozó, majd eldőlő ceruza, ahogyan elfekszik végül is az asztal lapján (1998 Természet Világa CD50).

3a. ’〈vmibe ágyazódó képződmény, kül. szőr(zet), növény(zet)〉(külső erő hatására) erősen meghajlik, megdől, ill. ferde v. vízszintes helyzetben van (vhol)’ ❖ a marhajárta mező […] letaposott füve soha fel nem emeli többet a fejét, elfekszik az apró földrepedésben (1894 Bársony István C0838, 75) | [a hegyi zebrák gerincvonalán] végigfutó fekete sáv szőre ellenkező irányban fekszik el, mint a többi, vagyis hogy a szőrforgó nem a marján, mint a lóféléknél általában, hanem a farán látható (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Nyugalmi helyzetben, a csukott szájban az alsó állkapocs a felső állcsonthoz zárul, az ez utóbbin lévő méregfogak pedig hegyükkel a vipera torka felé nézve elfekszenek a mögöttük lévő nyálkahártyaredőben, a fogtáskában (1995 Magyarország állatvilága CD14) | [A forgószéltől] a kukoricatövek elfeküdtek, a paprika is (1998 Magyar Hírlap CD09).

3b. (irod) ’〈árnyék v. napsugár〉(egyre) lapos(abb)an vetülve (egyre) hossz(abb)an elnyúlik vhol’ ❖ mikor már az árnyék elfekszik a földön, az apró gyereket bekergetik a szobába (1851 A Falu Könyve C1667, 98) | [az újságíró] élvezte és bírálta a csöndöt, mint egy szenzációt, a templomtorony zengő óraütését, a széles napkévéket, melyek elfeküdtek a takaros kis házak falain (1922 Babits Mihály 9014126, 97) | Már az egész kert árnyékba borult; csak a tyúkól előtt feküdt el egy hosszú napsugár (1963 Rónay György 9573001, 241) | Jeges hó lett, min elfeküdt az árnyék (1978 Franyó Zoltán ford.–Dante 9158014, 15).

4. tn (vál) ’〈település, tájegység stb.〉(hosszan) elterül(, elnyúlik) vhol’ ❖ komor felhők csüngnek fejünk felett. Feketén fekszik el a hatalmas víz (1920 Melléky Kornél CD10) | Távol, az égaljra telepedve, úgy fekszik el Szekszárd, ahogy Babits odapingálta: „A város, mint egy álmos eb – hever domb alatt, sík felett – kis város: nagy falu” (1955 Antalffy Gyula 1004008, 37) | megjön a nagyobb hajó a kéken elfekvő hegyek felől (1969 Domahidy András 1036006, 198) | az önkormányzat területén elfekvő földdel (1990 Országgyűlési Napló CD62).

4a. tn (vál) ’〈köd, füst stb.〉 hosszan elterülve terjeng vhol’ ❖ A lecsapódó füst elfeküdt a romok fölött s estefelé már tüztengerben uszott Semaha (1902 Budapesti Hírlap márc. 13. C4690, 7) | az erdei utakon elfekvő sötétség (1912 Budapesti Hírlap jún. 8. C4700, 17) | egyelőre megoldhatatlan probléma az Ujfundland előtt többszáz négyzet km.-es területen elfekvő állandó köd (1934 Budapesti Hírlap nov. 25. C4722, 22).

4b. ts (irod v. vál) ’〈víz, köd stb.〉 hosszan elterülve (fokozatosan) elborít vmit’ ❖ Megnyergelték a Balatont, és századok emlékezete óta most ment a legelső hajó a lomha vizre, mely három vármegyének földjét fekszi el (1856 Vas Gereben C4376, 275) | Csak olyankor van pihenése a Fergettyűvárnak, mikor beborítja a felhő, mikor elfekszi a tájat a köd (1882 Jókai Mór C2299, 5) | A tél szikrázó, hideg fehérsége még elfeküdte a réteket, de a testedzés úttörői nem pihentek (1925 Nemzeti Sport máj. 16. C7150, 4).

5. tn (rendsz. folyamatos mn-i ign-i alakban) (kissé rég, hiv) ’〈vmely (hivatalos) irat〉(iktatva) van, található vhol’ ❖ [a pályázat további feltételei] a 4-dik hadtest hadbiztossága által közzétett hirdetményben, továbbá nevezett hadbiztosságnál elfekvő, a feltételeket tartalmazó füzetekben foglaltatnak (1893 Budapesti Hírlap szept. 5. C4740, 15) | Ferenc-körut 3. sz. a. lakó két csinos hölgy közül a nagyobbik […] kéretik e lap kiadóhivatalában „Boldog vagy boldogtalan” jelige alatt elfekvő levelét mielőbb felvenni, ha megismerkedni óhajt (1897 Budapesti Hírlap aug. 31. C4744, 14) | [a bizonyítékul szolgáló] papír Kerekes István aláírásával a „Domján-dossziéban” valóban elfekszik (1963 Népszabadság nov. 13. C1500, 5) | A bizottság megvizsgálta Soós Károly Attilának a 155-ös sorszám alatt elfekvő módosító javaslatát, annak 4. pontját támogatta, ezt meghaladóan nem támogatta (1990 Országgyűlési Napló CD62).

5a. ’〈kül. irat〉 félretéve, elintézetlenül hever vhol, ill. 〈vmely ügy〉(hosszan) elintézetlen, megoldatlan állapotban van’ ❖ [az Újpest vezérei] azt mondják, fizesse ki [a költségeket] az, akinél elfeküdt oly sokáig a Mauro sürgönye (1929 Nemzeti Sport szept. 18. C7153, 4) | válasz sem érkezett rá [ti. a levélbeli indítványra], elfeküdt az egész ügy (1994 Országgyűlési Napló CD62) | a T. Ház asztalán nyár óta elfekvő törvényjavaslat (2002 Magyar Hírlap CD09).

5b. ’〈érték(es dolog)〉 érintetlenül, felhasználatlanul hever, van vhol’ ❖ [Az ún. szédítő vadóc magva] évekig elfekszik a földben, a nélkül, hogy csirázó képességét elveszítené (1897 PallasLex. CD02) | jelentős anyagmennyiségeket kell mozgósítani […] az üzemeknél elfekvő anyagkészletek feltárásával (1951 Szabad Nép jan. 3. C4874, 1) | A több mint egy évszázadon át elfekvő írás akkora felfedezésnek számít […] mintha a Hamlet vagy a Lear király újabb fejezetére bukkantak volna (1995 Magyar Hírlap CD09) | a svájci bankok trezorjaiban elfekvő dollármilliárdok (1996 Országgyűlési Napló CD62).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.