elferdül tn ige 1c1

1. ’külső fizikai hatásra egyenességét, ill. szabályosságát elveszítve (tartós jelleggel) ferdévé, görbévé, ill. szabálytalanná válik vmi’ ❖ Kisdedeknél különösen csupa szokásból elferdűlhet a’ nyak (1833 Kovács Pál² C2761, 53) | Már elferdült a csizmám sarka (1860 Kálmán Ferenc C2477, 25) | legegyszerübben ugy lehet az elferdült lyukat kijavítani, hogy a furómester a furót mindaddig arra a helyre ejteti, amelyen a félrecsuszást érezte, mig a talp kiegyenlítése után a csuszamlás el nem marad (1894 PallasLex. CD02) | [Bodonyi] visszahúzódott a széken, amely recsegve-ropogva ferdült el alatta (1913 Móricz Zsigmond C3222, 77) | Miért ferdült el a pisai torony? (1998 Új Könyvek CD29).

1a. (rég, ritk) ’〈vmely dolog, kül. emberi test〉 megcsúnyul, ill. eltorzul’ ❖ Az arcza elferdül szégyensebektől (1867 Szigligeti Ede ford.–Shakespeare CD11).

2. ’〈(idegen nyelvű) szó, (beszéd)hang stb.〉 idegenszerűen v. hibásan hangzik, ill. 〈szóalak, szöveg stb.〉 az eredeti v. a közmegegyezéses formától eltér, ahhoz képest eltorzul’ ❖ idegen szó idegen fülben, idegen írással ma is gyakorta elferdül (1898 A magyar anekdotakincs C4251, 26) | a finom művészetű idegen dallamok népünk ajkán csakhamar elferdültek, a falusi református nép az eredeti melódiákba más hangokat szőtt, a francia zeneiséget megváltoztatta és önkényesen magyarossá tette (1931 Pintér Jenő CD44) | Kár, hogy [Tőke Ferenc] Szigeti históriájának szövege gondatlan másolatban maradt ránk, mert e miatt versei nehézkessé váltak, egyes sorai pedig megcsonkultak, elferdültek (1996 Új Könyvek CD29).

2a. ’eredeti jellegétől nemkívánatos módon eltér(ít)ve megváltozik vmi’ ❖ Vándor szinész-társaságnál minden szinmű, bohózat a’ szinészek tulságai miatt elferdül (1841 Honművész C5234, 343) | az alaptalan és elferdült eszmék minélelőbbi és minél talpraesettebb helyreigazítása (1846 Széchenyi István CD1501) | S ki ma oly erős, hogy egy elferdült ízlésű, mert félrevezetett világ áramlataival meg tudna kűzdeni? (1948 Füst Milán 9161049, 137) | [Shakespeare III. Richárdjának]jelleme a magány szörnyű poklában ferdült el (1999 Új Könyvek CD29).

Vö. CzF. elferdűl · elferdül; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

elferdül tárgyatlan ige 1c1
1.
külső fizikai hatásra egyenességét, ill. szabályosságát elveszítve (tartós jelleggel) ferdévé, görbévé, ill. szabálytalanná válik vmi
Kisdedeknél különösen csupa szokásból elferdűlhet a’ nyak
(1833 Kovács Pál²)
Már elferdült a csizmám sarka
(1860 Kálmán Ferenc)
legegyszerübben ugy lehet az elferdült lyukat kijavítani, hogy a furómester a furót mindaddig arra a helyre ejteti, amelyen a félrecsuszást érezte, mig a talp kiegyenlítése után a csuszamlás el nem marad
(1894 PallasLex.)
[Bodonyi] visszahúzódott a széken, amely recsegve-ropogva ferdült el alatta
(1913 Móricz Zsigmond)
Miért ferdült el a pisai torony?
(1998 Új Könyvek)
1a. (rég, ritk)
〈vmely dolog, kül. emberi test〉 megcsúnyul, ill. eltorzul
Az arcza elferdül szégyensebektől
(1867 Szigligeti Ede ford.Shakespeare)
2.
(idegen nyelvű) szó, (beszéd)hang stb.〉 idegenszerűen v. hibásan hangzik, ill. 〈szóalak, szöveg stb.〉 az eredeti v. a közmegegyezéses formától eltér, ahhoz képest eltorzul
idegen szó idegen fülben, idegen írással ma is gyakorta elferdül
(1898 A magyar anekdotakincs)
a finom művészetű idegen dallamok népünk ajkán csakhamar elferdültek, a falusi református nép az eredeti melódiákba más hangokat szőtt, a francia zeneiséget megváltoztatta és önkényesen magyarossá tette
(1931 Pintér Jenő)
Kár, hogy [Tőke Ferenc] Szigeti históriájának szövege gondatlan másolatban maradt ránk, mert e miatt versei nehézkessé váltak, egyes sorai pedig megcsonkultak, elferdültek
(1996 Új Könyvek)
2a.
eredeti jellegétől nemkívánatos módon eltér(ít)ve megváltozik vmi
Vándor szinész-társaságnál minden szinmű, bohózat a’ szinészek tulságai miatt elferdül
(1841 Honművész)
az alaptalan és elferdült eszmék minélelőbbi és minél talpraesettebb helyreigazítása
(1846 Széchenyi István)
S ki ma oly erős, hogy egy elferdült ízlésű, mert félrevezetett világ áramlataival meg tudna kűzdeni?
(1948 Füst Milán)
[Shakespeare III. Richárdjának]jelleme a magány szörnyű poklában ferdült el
(1999 Új Könyvek)
Vö. CzF. elferdűl · elferdül; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások