elfizet ts ige 5b (rég)

1. ’〈(nagyobb) pénz(összege)t〉 fizetségként, es. büntetésként kiad, kifizet (vkinek vmiért)’ ❖ [A kínaiaknak] ezüſt és arany lehetett volna […] még a’ konyhai eſzközök-is tsak abból, a’ mit Théáért az Európai kereskedök nékik adtak; ha a’ ſzomszéd Mógoloknak, hogy nékik a’ ſellyem és Théa-kéſzitésben napſzámoskodjanak, ök-is ezt el-nem fizetnék (1791 Mátyus István C3071, 485) | Franczia, ángoly, olasz s’ más könyvért elfizetém sok Pénzem’ (1845 Homonnay Imre C5227, 53) | Irlandnak 21,333 tanitót kellene tartania. S ezeknek […] 5.333,250 v.frintot kellene évenkint elfizetnie (1846 Hetilap CD61) | egyszerre 60 krajcárt fizetett el zsemlére (1887 Mikszáth Kálmán CD04) | A hirlapok minden sérelmes cikkért 500 rubelig terjedő büntetést fizetnek, ugy, hogy a liberálisabb lapok évenként egész vagyonokat fizetnek el (1911 Pásztor Árpád 9519004, 26).

1a. ’〈pénz(összege)t, vagyont stb.〉(elszórva, elherdálva) elveszteget v. elkölt (vmire)’ ❖ Elfizette borért ősi bírtokát is (1834 Tiboldi István C4163, 35) | Elhiszem aztán, hogy nincsen pénze, mikor cipellőre kérek, ha mind a kocsmába fizeti el (1880 k. Matkovics Pál C3053, 134) | [feleségem] kis vagyonkája csakhamar ráment azokra a szépirodalmi közlönyökre, amelyeket kettesben alapítottunk. Írói honoráriumokban, nyomdaszámlákban fizettem el a feleségem hozományát (1925 Krúdy Gyula CD54) | Volt rá eset, hogy 600–700 frankot is elfizettek egyetlen kaméliavirágért a versengő udvari emberek (1932 Rapaics Rajmund CD35).

2. ’〈annak kif-ére, hogy (vkit lefizetve) pénzzel intéz el, old meg vmit〉’ ❖ Az ilyen dolgot, ha csakugyan megtörtént, nem is lehet pénzzel elfizetni (1883 Szász Károly² ford.–Payn C3841, 42) | Állj keményen a pernél, fizesd el a törvényt (1890 Tolnai Lajos C4203, 103) | Elfizetni a világ száját egy erőszakosan megszakitott szerelmi viszony után sem aranynyal, sem ezüsttel nem lehet (1899 Dózsa Endre C1442, 160).

Vö. SzT. ~, elfizetett; ÚMTsz.

elfizet tárgyas ige 5b (rég)
1.
(nagyobb) pénz(összege)t〉 fizetségként, es. büntetésként kiad, kifizet (vkinek vmiért)
[A kínaiaknak] ezüſt és arany lehetett volna […] még a’ konyhai eſzközök-is tsak abból, a’ mit Théáért az Európai kereskedök nékik adtak; ha a’ ſzomszéd Mógoloknak, hogy nékik a’ ſellyem és Théa-kéſzitésben napſzámoskodjanak, ök-is ezt el-nem fizetnék
(1791 Mátyus István)
Franczia, ángoly, olasz s’ más könyvért elfizetém sok Pénzem’
(1845 Homonnay Imre)
Irlandnak 21,333 tanitót kellene tartania. S ezeknek […] 5.333,250 v.frintváltóforintot kellene évenkint elfizetnie
(1846 Hetilap)
egyszerre 60 krajcárt fizetett el zsemlére
(1887 Mikszáth Kálmán)
A hirlapok minden sérelmes cikkért 500 rubelig terjedő büntetést fizetnek, ugy, hogy a liberálisabb lapok évenként egész vagyonokat fizetnek el
(1911 Pásztor Árpád)
1a.
〈pénz(összege)t, vagyont stb.〉 (elszórva, elherdálva) elveszteget v. elkölt (vmire)
Elfizette borért ősi bírtokát is
(1834 Tiboldi István)
Elhiszem aztán, hogy nincsen pénze, mikor cipellőre kérek, ha mind a kocsmába fizeti el
(1880 k. Matkovics Pál)
[feleségem] kis vagyonkája csakhamar ráment azokra a szépirodalmi közlönyökre, amelyeket kettesben alapítottunk. Írói honoráriumokban, nyomdaszámlákban fizettem el a feleségem hozományát
(1925 Krúdy Gyula)
Volt rá eset, hogy 600–700 frankot is elfizettek egyetlen kaméliavirágért a versengő udvari emberek
(1932 Rapaics Rajmund)
2.
〈annak kif-ére, hogy (vkit lefizetve) pénzzel intéz el, old meg vmit〉
Az ilyen dolgot, ha csakugyan megtörtént, nem is lehet pénzzel elfizetni
(1883 Szász Károly² ford.Payn)
Állj keményen a pernél, fizesd el a törvényt
(1890 Tolnai Lajos)
Elfizetni a világ száját egy erőszakosan megszakitott szerelmi viszony után sem aranynyal, sem ezüsttel nem lehet
(1899 Dózsa Endre)
Vö. SzT. ~, elfizetett; ÚMTsz.

Beállítások