elforgat ts ige 5a 

1. ’〈vmely dolgot〉 a tengelye körül v. vmely ponthoz képest (többször) elmozdít, ill. körbefordít’ ❖ egy kocsit a’ lovak ismét elragadtak, azt elforgaták, ’s a’ bent ülő három személy veszélyesen megsebesitve viteték be a’ legközelebbi házba orvosoltatás végett (1842 Pesti Hírlap CD61) | Annak a titkára is megtanított, hogyan kell a három kulcsot egymás után elforgatni a három zárban, hogy azok összetaláljanak (1890 Jókai Mór CD18) | [a repülőgépeknél] bevezették az osztott szelvényű (zsalus) szárnyat, melynél a fő szárnydarabhoz elől, esetleg hátul is, kisebb segédszárny csatlakozik, mely a főfelülethez képest, hossztengelye körül elforgatható (1929 TolnaiÚjLex. C5732, 56) | Forgassuk el A [pont] körül a CAF háromszöget az óramutató járásával ellenkező irányba 90°-kal (1995 Természet Világa CD50).

1a. (kissé rég) ’〈könyvben lapo(ka)t〉(olvasás közben) átfordít, ill. 〈lapokat, szövegrészt〉 ilyen módon ellapoz (és átugrik)’ ❖ És hogy elforgatá a’ Könyvet, talála a’ helyre a’ hol írva vala (1794 Molnár János ford. C3196, 282) | verblaettern: elforgatni t. i. a’ könyvben valamit (1803 Márton József¹ C5802, 1803. hasáb) | Hosszadalmas fejtegetések vannak itt… ki is fogom hagyni, – mondta s lapokat forgatott el (1917 Móricz Zsigmond CD10) | Anna már az ajtóhoz ért s Vronszkij még mindig hallgatott, csak az elforgatott papírlap susogása hallatszott (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485066, 788).

1b. (rég, ritk) ’〈képeskönyvet〉 előre-hátra lapozva huzamosan nézeget’ ❖ Aladár órákig elforgatta a képeskönyveket, nagy figyelemmel hallgatta anyja magyarázatát, kit ez egészen felviditott (1867 Gyulai Pál 8173001, 22).

2. ’〈ember vmely testrészét, pl. fejét, szemét〉 addigi helyzetéből, ill. irányából másfelé fordítja’ ❖ A’ Nyavalya-törés olly irtóztató változás az emberben, hogy a’ midön az ettöl gyötrettetik, ſzemeit el-forgatja, ſzáját ’s teſtének egyéb inait ide ’s tova rángottya (1791 Csapó József 7062013, 264) | a hajdú nem felelt, csak forgatja el a fejét, hogy ne lássa férjem kisírt, könnyező szemeit (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102008, 270) | az őrnagy tovább is ide-oda igazgatta szemét, még nyakát is elforgatta erre-arra, bár sok haszna nem volt annak, hogy a kopár hátsó udvart így végiglegelte a tekintetével (1916 Barta Lajos CD10) | Fölemelt csuklómat elforgatva intettem Diamantnak (1979 Illyés Gyula 9274061, 478).

3. (kissé rég) ’〈gondolkodást, törekvést stb.〉 eredeti irányulásától eltér(ít)ve más irányba fordít, terel vki v. vmi’ ❖ Ha penig a’ gonoſz ſzerentſe el-forgattya igyekezetünket, én mindazonáltal koporsómba viſzem ſzzeſségemet, és örökös léſzen leg alább lelkeinknek egyesléſe (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 160) | oh Egek juttassatok most eszembe valami józan tanátsot, hogy az Atyámnak dühödött akarattyát el-forgathassam (1792 Simai Kristóf C3744, 49) | ürügyet keresett, hogy mielőbb találkozhassék újra a kis Jennyvel, aki bizony egy kicsit elforgatta az eszét (1884 Reviczky Gyula 8392097, 236) | Mindenféle képek és képzetek szállnak elő a könyvekből, és elforgatják az ember fejét, s elrontják a szívét (1924 Szomory Dezső CD10).

4. (kissé rég) ’〈szót, elnevezést, jelentést stb.〉 az eredeti, ill. a közmegegyezéses formától (nemkívánatos módon) eltérve megváltoztat(, eltorzít) vki’ ❖ szász létére a magyar nevezeteket igen elforgatta (1808 Irodalomtörténeti Közlemények C0214, 264) | a’ Corrector tele hagyta [az írást] nyomtatási hibákkal, mellyek néhol az értelmet elforgatják (1816 Kazinczy Ferenc C2567, 100) | Pajzánul forgatta el Vincze a kiszedett betüket és szavakat: másolta helyett mázolta (1855 Fáy András¹ C1722, 186) | az iskolában elforgatják a falúsi gyerekek egymásnak a nevét, s Pityó meg is szokta, hogy Lasponyának szólítsák (1913 Gárdonyi Géza C1851, 46).

4a. (/ritk) ’〈vmely tényt, állítást stb.〉 elferdítve, kiforgatva magyaráz, ill. ad elő’ ❖ a’ dolog valóságát el-forgatták, kétség kivl a’ Nabugodonoſor betsletének kedvezvén (1793 Hunyadi Ferenc C2148, 202) | [Lustkandl] azon végczélhoz akar jutni, melyhez az alkotmány-vesztés elmélete vezet: Magyarország alkotmányos önállásának és jogainak megtagadásához; s e czélt az által véli elérhetőnek, hogy tényeket forgat el, a törvényeket kénye szerint magyarázza (1865 Deák Ferenc CD51) | A próféta panasza ez: miért kell látnia, hogy erőszak, pusztítás, per és versengés dúl körülötte, és hogy mindebben az Úr törvényét megerőtlenítik, elforgatják (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.