elfordít ts ige 4a4
1. ’〈vmely tárgyat, dolgot〉 a tengelye körül v. vmely ponthoz képest (kismértékben) elmozdít’ ❖ El-fordítom (p. o. a’ kúltsot) (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 124) | Az ivezet egyik zárköve domborművében látható czimer: két egymástól elforditott hal-alak ábrájával, tudatja alapitóját is: a Stibor családot (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Munka kinyitni az ajtót, s percekig tart, míg annyira elfordítja, hogy beléphet (1906 Gárdonyi Géza C1844, 13) | [a hajókormány] oldalirányban jobbra v. balra elfordítható (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 110) | felajánlom, hogy nyugodtan fordítsa el úgy foteljét, ahogy neki kényelmes (1991 Ingusz Iván 2035004, 198).
1a. (kissé rég) ’〈könyvben lapot〉(olvasás közben) átfordít, ill. 〈szövegrészt〉 ilyen módon átugrik’ ❖ Az olvasó elfordítja az Előbeſzédet (1803 Csokonai Vitéz Mihály 7069015, [II]) | A könyvet hagyd, amint van, el ne forditsd a lapokat; Nettina mihamar itt lesz érette (1851 Erdélyi János² C1632, 43) | Sokszor megesett vele, hogy az utolsó lapot is elfordította, s nem tudta, mit olvasott (1913 Laczkó Géza CD10).
2. ’〈ember v. állat a testét, fejét, tekintetét stb.〉 addigi helyzetéből, ill. irányából másfelé fordítja’ ❖ látván az iszonyu ajándékot mellyet hoztam nékie, el forditá róllam haragoſan ſzemeit (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 144) | Egy gazember odatartá Villiam ajkaihoz a rummal tölt calebasset [= lopótökből készített poharat]; ő undorodva fordítá el tőle száját (1851 Jókai Mór CD18) | A testtörzs itt is egyenesen feltartatik és se jobbra, se balra el nem fordíttatik (rohamlépés) (1886 Porzsolt Lajos 8375005, 56) | Az állatok megszagolták a vizet és elfordították fejüket (1949 Szabad Föld jan. 30. C1538, 2) | – Én is ellenség vagyok? – kérdezte az asszony. – Te?… – nézett rá a férfi, majd elfordította róla tekintetét az épp oda érkező, fehér bóbitás pincérnőre, hogy jeges italokat kérjen tőle (1977 Kertész Imre² CD41).
3. ’〈mozgásban levő dolgot〉 a haladási irányhoz, ill. vmihez képest másfelé térít v. terel vki v. vmi’ ❖ Sok haſznát veheted, Ha bé-ültetheted A’ vizeknek partjait, Mert midön dagadnak, És ſzörnyen áradnak, El-forditod árjait (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3100, 64) | [méltoztasson] a’ ſzeleket úgy igazgatni, hogy a’ mi hellységünkrl ket meſzſze el-forditsa (1787 Mátyus István C3069, 286) | Minden törekvés hasztalan volt a hajót elfordíthatni előle, a legmagasabb árbocnál magasabban közelge a roppant vízhegy (1851 Jókai Mór CD18) | a hajót a kormánnyal fokozatosan elfordítjuk mindaddig, míg a szelet épen hátulról kapja (1925 RévaiNagyLex. C5713, 474) | amikor a jobb oldali érzékelő sok fényt kap a jobb motor gyorsabban forog, tehát a kisautó elfordul a fénytől. A bal oldali érzékelő is elfordítja az autót, tehát a kisautó megindul a legsötétebb hely felé, egyre lassulva, majd megáll (2000 Természet Világa CD50).
4. (/irod) ’〈figyelmet, tevékenységet stb.〉 eredeti irányulásától eltér(ít)ve más irányba fordít, terel’ ❖ Nem lehetneé e’ gonoſz ſzokáſt, mellyet magunktól el nem fordithatunk, […] meg orvoſolni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 9) | míg ſzándékát el nem fordittya, könyörg Verssel mind addig fogná fáraſztani Múzsám (1802 Kováts Sámuel C2784, 52) | az érdemet falainkon kivül is, s mint barátinknál, úgy azoknál is, kik tőlünk szívöket elfordították, becsűlni mindenkor készek vagyunk! (1846 Toldy Ferenc 8481032, 165) | Csodálkozva nézett rám, amire én elfordítottam a beszédet (1902 Gárdonyi Géza C1829, 46) | Dicsőítsétek Istent, mert nem fordította el irgalmát Izrael házától (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).
4a. ’eltántorít, eltérít vkit vmitől’ ❖ ſe a’ Reménység’ tsalógatáſi, ſem pedig a’ félelem’ irtóztatásai el-ne forditsanak tégedet annak végbe vitelétöl, a’ mi hellyes (1776 Sófalvi József ford.–Dodsley 7293005, 35) | Mindegy, akármikép okoskodol, Határozatomtól el nem fordít az (1869 Szász Károly² ford.–Molière C3173, 84) | ilyes és hasonló ellentétek Breuert nem fordították volna el az ügytől, ha egyéb momentumok nem járulnak hozzá (1925 Ignotus ford.–Freud CD10) | történtek a közelmúltban olyan dolgok, amelyek elfordították a külföldi befektetőket a pesti börzétől (2000 Figyelő CD2601).
4b. ’érzelmileg eltávolít, elidegenít vkit vkitől’ ❖ Imhol Robin pajtás, ki dévajsággal elforditja szerelmesétől a szerelmest (1873 Athenaeum C0028, 624) | Nem kétséges, hogy Debussy volt az, aki Bartókot […] végleg elfordította Strauss Richárdtól (1957 Fábián László C1659, 194) | a hitbeli tudatlanságot ki lehet használni arra, hogy Istentől elfordítsák az embereket (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).
4c. (irod) ’〈(káros) eseményt, következményt stb.〉 elhárít, eloszlat’ ❖ Ez a’ veſzedelem még talám nem ollyan, Hogy el-fordíthatni ſzóval ne lehetne (1772 Bessenyei György¹ C1076, 96) | Oh én édes Istenem! Adj jó békességet, Fordits el országunkról Döghalált, inséget (1816 Fazekas Mihály C1702, 120) | a végzetet, melyet reámmért a Gondviselés, nem tudom elforditani (1921 Kosztolányi Dezső 9359179, 227) | könyörögjetek értem az Úrhoz, Istenetekhez, hogy fordítsa el tőlem ezt a pusztító csapást (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).
5. (rég) ’〈szót, jelentést stb.〉 az eredeti v. a bevett formától (nemkívánatos módon) eltérve megváltoztat(, eltorzít) vki v. vmi’ ❖ [az] ékezésekre jól kell vígyázni; mert annak elmúlatása az egész szónak értelmét elfordítja; p. o. tr, sás, már, ’s a’ t. (1780 Révai Miklós 7283016, 9) | a rablók, tolvajok […] mit s miképen fordítottak el az ő hamis beszédjeikben (1862 A rablóknak, tolvajoknak és kozákoknak beszédeik C4247, 27) | Fordítsuk el némileg Vörösmarty szavait: „Sajátunknak mondhatjuk, a mit a szív felfoghat magába.” (1885 Beöthy Zsolt 8048006, 15).
5a. (kissé rég) ’〈vmely tényt, állítást stb.〉 elferdítve, kiforgatva magyaráz, ill. ad elő’ ❖ láſſátok e’ gonoſz iſtentelent, a’ ki illy nagy dologgal vádoltatik, még-is az igazságot moſt is miként igyekezik el-forditani álnok okoskodáſival, és minnyájunkat meg-tſalni ſzándékozik (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 114) | Mikor a titkos feladásokról volt szó, ha [Széchenyi István] észrevette, hogy valaki jegyezget utána, odaszólt: csak nyissák fel jól bagolyfüleiket, hogy híven referálhassanak s ne fordítsák el szavait (1896 Zichy Antal CD55) | Ó, ezek a szerencsétlen asszonyok! A kik hallják az egyszerű igéket és mindjárt kiforditják, elforditják! (1911 Móricz Zsigmond C3216, 106).
Sz: elfordítás, elfordítgat.
Vö. CzF. elfordít · elfordit; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elfordíttatik; ÚMTsz.