elhatalmazik tn ige 14a2 (rég)
1. ’〈személy, csoport〉(túlzottan) nagy befolyásra, hatalomra tesz szert (vhol)’ ❖ Az Udvarral ellenkez felekezet, melly ekkoráig a kisſebb ſzám (Minority) vólt, hírtelen nagyobb ſzámra (Majority) ſzaporodott s anynyira el-hatalmazott, hogy négy ízben edj-más utánn az al-rendek között az Udvariak ellen gyzedelmeskedett (1780 Magyar Hírmondó 7444004, 286) | mit mondanak erre az ollyan elhatalmazott Grammatikasterek [= nyelvtanírók, nyelvészek] mint Pápay, Takáts és Verseghy? (1809 Szemere Pál C2559, 286) | minden nagyobbszerű vállalatokban, millyen a dunagőzhajózás, középponti vasút, bérkocsik s. a. t. s. a. t. az elhatalmazott idegen elemnek terjeszkedését fájdalommal tapasztalom (1846 Hetilap CD61).
2. ’〈vmely (ártalmas) dolog, jelenség v. élőlény〉 nagyságát, mennyiségét, mértékét tekintve (nagyon) megnő, ill. (túlzottan) elterjed(, és uralkodóvá válik) vhol’ ❖ [a nátha] magában is valóſágos betegſég, melly ha nagyon el-hatalmazik, a’ teſtnek egéſz alkotmányát haborgatja (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 129) | az el-hatalmazott maſzlag a’ leg job’ magot el-fojtja (1786 Kónyi János ford.–Tessedik C2734, 125) | László a’ világi papok, a’ szerzetesek és a’ nép között elhatalmazott gonosz erkölcsöt hogy jobbítná, törvényeket hozott (1808 Virág Benedek 8522057, 134) | az országban igen elhatalmaztak a’ farkasok (1832 Jelenkor C0223, 95) | csak nem országszerte elhatalmazott már a’ nemességben azon nemes meggyőződés, hogy saját, vagy legalább közös hasznunkért, jóvoltunkért, kényelmünkért az adózó népre, magunk mentesitésével több meg több terhet egyáltalában nem róhatunk (1842 Pesti Hírlap CD61) | A láng elhatalmazott. A szobát az omló füst szempillanat után elfogá (1875 Pálffy Albert C3402, 44) | A fölött névutó jelenkori tárcaregényeinkben s vezércikkeinkben annyira elhatalmazik, hogy ma-holnap alig lesz más névutó vagy rag, mely a terjeszkedését meg ne sínylené (1892 Simonyi Zsigmond C0359, 199).
2a. ’〈(had)sereg〉 támadva egyre nagyobb területet elfoglal, hatalmába kerít vhol, ill. így terjeszkedik vmi felé v. eljut vmeddig’ ❖ Hunyadi, válogatott legényeivel, tsak azt nézte, hol hatalmaznak-el a’ törökök, oda rohant, két felé vágott, el-kiáltotta magát, ’s úgy rettentette-el az eröszakos ellenséget, mint a’ menydörgö villámás (1778 Bessenyei György¹ C1094, 70) | A’ Frantzia Paraſztok egéſzſzen a’ Rénus vizéig el-hatalmoztak [!], és a’ Rénuſon túl lév népeket-is kezdették fel-piſzkálni, hogy prédálhaſsanak (1789 Magyar Kurír C0315, 952) | Mivel hogy a’ Frantzia már igen el-hatalmazott Auſtria, Cseh, Magyar Orſzág-felé, Ferentz TS. K. 4-dik Septemberi rendelésével Magyar Orſzági Inſurrectiót parantsolt (1801 Molnár János 7445023, 96).
3. ’〈vmely érzés, állapot stb.〉 nagymértékben erőt vesz, eluralkodik vkin, vmin’ ❖ E’ még ſemmi, de látnád, midn a’ dühöſség el-hatalmazik rajta, miként hajtja, ’s kergeti az embereket! (1775 Simai Kristóf C3746, 66) | Hogy hatalmazhatnak-el a’ kis indulatotskák annyi egyébaránt jó fejű embereken? (1815 Dessewffy József C2566, 94) | az örök megválás okozta kín elhatalmazott keblemen (1843 Császár Ferenc C0114, 29) | szokatlan szomoruság hatalmazott el lelkén (1880 Beöthy Zsolt C1021, 134).
Vö. CzF. ~, elhatalmazó; SzT.; ÚMTsz.