elhatalmasodik tn ige 12a

1. ’〈személy, (nép)csoport〉(túlzottan) nagy befolyásra, hatalomra tesz szert (vhol)’ ❖ a’ nagy kereskedés által el-gazdagúlt ’s el-hatalmasodott Tartományok (1787 Magyar Kurír C0312, 556) | a’ Német Fejedelmek öſzve ſzövetkezéſek mellet[…] nem lehet félni, hogy valamellyik el hatalmaſodna a’ többi felett (1790 Szirmay Antal C2451, 62) | Éjszakról a bolgárok, éjszaknyugatról a szerbek nyirbálgatták a keleti birodalmat, végül Kis-Ázsiában az oszmán törökök hatalmasodtak el (1884 Hunfalvy János 8191002, 46) | [A székelyek között] a régi szabadság és egyenlőség már jóideje megingott […] s a többiek rovására a nagy birtokú oligarchák hatalmasodnak el (1912 RévaiNagyLex. C5702, 592) | [a Nagy Károly utáni] császárok – részben a trónviszályok miatt, részben pedig az elhatalmasodó feudális urakkal szemben – saját hatalmukat is alig tudták megőrizni (1977 Gecse Gusztáv 1057004, 112).

2. ’〈vmely (ártalmas) dolog, jelenség v. élőlény〉 nagyságát, mennyiségét, mértékét tekintve (nagyon) megnő, ill. (túlzottan) elterjed(, és uralkodóvá válik) vhol’ ❖ Az álhatatlanſágnak férge, már benne volt terméſzetünkben, mikor e’ világra lettünk. Vigyáznunk kell, hogy el hatalmasodván meg ne ártson (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 75) | az allegorizálás mind jobban elhatalmasodó divatjának hódolva (1890–1905 Katona Lajos 8227003, 389) | A lenfojtó vadóc helyenként a len közt annyira elhatalmasodik, hogy a lent majdnem egészen elnyomja (1893 PallasLex. CD02) | Lengyelországban, kivált Ilyvó körűl, a pestis elhatalmasodott (1910 Márki Sándor CD55) | gyűlölködés hatalmasodik el az ember-testvérek között (1925 Móra Ferenc 9459023, 63) | sikerült a tüzet elfojtani, mielőtt elhatalmasodott és továbbterjedhetett volna (1998 Magyar Hírlap CD09).

2a. (rég, ritk) ’〈annak kif-ére, hogy növény túlzottan elszaporodva más növények rovására terjeszkedő növényzetté válik〉’ ❖ óriási páfrányok legyezői, kékszárú bürökkórók, méregszagú ernyős virágok, bozóttá elhatalmasodva (1877 Jókai Mór C2272, 133) | [A torma a] kertben majdnem kiirthatatlan gyommá hatalmasodik el (1897 PallasLex. CD02).

3. ’〈vmely érzés, állapot stb.〉 nagymértékben erőt vesz, eluralkodik vkin, vmin’ ❖ rágyujtasz, és alig szippantál egy-kettőt, sajátságos kéjérzet hatalmasodik el testeden (1870 Kecskeméthy Aurél 8231001, 102) | érezte, hogy mint hatalmasodik el fölötte e zabolátlan vágy (1891 Bársony István C0836, 11) | gyermekkora óta benne lappangó betegsége mindinkább elhatalmasodott rajta (1910 Elek Artúr 9122001, 47) | [a könyvben szereplő] embereken nem hatalmasodik el munkás voltuk s ép ezért igazi munkások (1931 Németh László² CD10) | Ha [a kutya] túlzott mozgékonyságát állandó megkötéssel v. láncon tartással próbáljuk megakadályozni, elhatalmasodhat rajta az agresszivitás és a kóborlási hajlam (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

elhatalmasodik tárgyatlan ige 12a
1.
〈személy, (nép)csoport〉 (túlzottan) nagy befolyásra, hatalomra tesz szert (vhol)
a’ nagy kereskedés által el-gazdagúlt ’s el-hatalmasodott Tartományok
(1787 Magyar Kurír)
a’ Német Fejedelmek öſzve ſzövetkezéſek mellet[…] nem lehet félni, hogy valamellyik el hatalmaſodna a’ többi felett
(1790 Szirmay Antal)
Éjszakról a bolgárok, éjszaknyugatról a szerbek nyirbálgatták a keleti birodalmat, végül Kis-Ázsiában az oszmán törökök hatalmasodtak el
(1884 Hunfalvy János)
[A székelyek között] a régi szabadság és egyenlőség már jóideje megingott […] s a többiek rovására a nagy birtokú oligarchák hatalmasodnak el
(1912 RévaiNagyLex.)
[a Nagy Károly utáni] császárok – részben a trónviszályok miatt, részben pedig az elhatalmasodó feudális urakkal szemben – saját hatalmukat is alig tudták megőrizni
(1977 Gecse Gusztáv)
2.
〈vmely (ártalmas) dolog, jelenség v. élőlény〉 nagyságát, mennyiségét, mértékét tekintve (nagyon) megnő, ill. (túlzottan) elterjed(, és uralkodóvá válik) vhol
Az álhatatlanſágnak férge, már benne volt terméſzetünkben, mikor e’ világra lettünk. Vigyáznunk kell, hogy el hatalmasodván meg ne ártson
(1776 Faludi Ferenc ford.Dodsley)
az allegorizálás mind jobban elhatalmasodó divatjának hódolva
(1890–1905 Katona Lajos)
A lenfojtó vadóc helyenként a len közt annyira elhatalmasodik, hogy a lent majdnem egészen elnyomja
(1893 PallasLex.)
Lengyelországban, kivált Ilyvó körűl, a pestis elhatalmasodott
(1910 Márki Sándor)
gyűlölködés hatalmasodik el az ember-testvérek között
(1925 Móra Ferenc)
sikerült a tüzet elfojtani, mielőtt elhatalmasodott és továbbterjedhetett volna
(1998 Magyar Hírlap)
2a. (rég, ritk)
〈annak kif-ére, hogy növény túlzottan elszaporodva más növények rovására terjeszkedő növényzetté válik〉
óriási páfrányok legyezői, kékszárú bürökkórók, méregszagú ernyős virágok, bozóttá elhatalmasodva
(1877 Jókai Mór)
[A torma a] kertben majdnem kiirthatatlan gyommá hatalmasodik el
(1897 PallasLex.)
3.
〈vmely érzés, állapot stb.〉 nagymértékben erőt vesz, eluralkodik vkin, vmin
rágyujtasz, és alig szippantál egy-kettőt, sajátságos kéjérzet hatalmasodik el testeden
(1870 Kecskeméthy Aurél)
érezte, hogy mint hatalmasodik el fölötte e zabolátlan vágy
(1891 Bársony István)
gyermekkora óta benne lappangó betegsége mindinkább elhatalmasodott rajta
(1910 Elek Artúr)
[a könyvben szereplő] embereken nem hatalmasodik el munkás voltuk s ép ezért igazi munkások
(1931 Németh László²)
Ha [a kutya] túlzott mozgékonyságát állandó megkötéssel v.vagy láncon tartással próbáljuk megakadályozni, elhatalmasodhat rajta az agresszivitás és a kóborlási hajlam
(1993 Sárkány Pál et al.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások