elidőzik (4c1) l. elidőz

elidőz ige 4c1elidőzik

1. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈ember, állat〉(a kívántnál v. a vártnál) hosszabb időt tölt vhol v. vkinél’ ❖ hiú kezde lenni külsejére. Órákig elidőzött tükre előtt (1855 Kövér Lajos C2808, 10) | Lamberg tehát Majláth György országbirót kereste fel, akinél hosszasabban elidőzött (1895 Gracza György CD45) | ott, a hol az egér, poczok s egyéb kártékony rágcsálók felszaporodnak, a ragadozó madarak is megsokasodnak s hetekig, hónapokig elidőznek (1898 Chernel István CD34) | Jó egy kicsit elidőzni a fiúk között (1965 Polgár András 1121005, 25).

1a. ts (rég, ritk) ’〈időszakot〉 eltölt vhol’ ❖ tartsam-e jónak Itt elidőzni a hosszu telet (1868 Győry Vilmos ford.–Tegnér C1974, 123).

1b. tn ’〈tekintet〉 hosszasabban ott marad vmin, vhol’ ❖ bágyadt szemünk elidőz a sötétség mélytavú völgyein (1934 Babits Mihály CD10) | Az élőfejek pontos és finoman összegező, mindig a lényegre mutató címei között egyenesen jól esik elidőznie a szemnek (1938 Jankovich Ferenc CD10) | A szobrászok [...] nagy figyelmet fordítottak az ábrázolások tematikájára, művészi megoldására, hiszen a hívek tekintete is hosszan elidőzik egy-egy részleten (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | A szép stukkókon, érdekes árnyékokon, sokáig elidőzhet a szem (2000 Lakáskultúra CD39).

1c. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈annak kif-ére, hogy (a kívántnál v. a vártnál) hosszabb időt fordít vmire, szentel vminek vki, es. vmi〉’ ❖ elidőz egy-egy hirben másodrangu mester munkáján (1873 Athenaeum C0028, 1077) | odafönn kicsit el is időzik a lucer kihúzgálásával (1937 Németh László² 9485039, 217) | miért időzöm el gyönyörűséggel e mondanivaló körül? (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 28) | Egy-egy fontosabb helyzetnél, jelenetnél [...] kicsit elidőzhetünk, részletesebben végignézhetjük (1981 Popper Péter 1122001, 68) | [a fényképgyűjtemény] egy fejezete időz el a lüktető metropolisz, a nyolc millió embernek otthont adó főváros, Peking látnivalóin (1998 Új Könyvek CD29).

2. ts (rég) ’〈vmely alkalmat〉 az időt másra fordítva elmulaszt, elszalaszt’ ❖ kétség kívül hát majd férjnek vesznek? Az Atyám úgy mond, hogy ezt még el-nem-időztem (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 9) | nem kár-e [...] költészetünknek gazdagítását könnyelmüen elidőznünk (1843 Athenaeum C0026, 161) | még a vacsorát is elidőztem (1868 Bátorfi Lajos C0881, 136).

2a. (rég) ’későbbre halaszt, időben kitol vmit’ ❖ [a réten] ſarju ſem leſzſz, vagy legalább késön, és igy a’ Paraszt el-idzi munkáját. Ha egyſzer egy hátra marad, az után a’ többi is (1786 Kónyi János ford.–Tessedik C2734, 470) | nints Turnus’ hatalmában az halált el-üdzni (1813 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0831, 268).

3. ts (rég) ’〈vmely időpontot〉 meghatároz, kitűz’ ❖ közelít az elidzött nap (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 17) | az el idzött órakor másnap együtt valának (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 135) | A’ napot el-üdzöm: Diem determino, statuo (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 155).

Vö. ÉrtSz. elidőzik; ÉKsz. elidőzik; ÚMTsz. elidőzik

elidőzik lásd elidőz
elidőz ige 4c1
elidőzik 4c1
1. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
〈ember, állat〉 (a kívántnál v. a vártnál) hosszabb időt tölt vhol v. vkinél
hiú kezde lenni külsejére. Órákig elidőzött tükre előtt
(1855 Kövér Lajos)
Lamberg tehát Majláth György országbirót kereste fel, akinél hosszasabban elidőzött
(1895 Gracza György)
ott, a hol az egér, poczok s egyéb kártékony rágcsálók felszaporodnak, a ragadozó madarak is megsokasodnak s hetekig, hónapokig elidőznek
(1898 Chernel István)
Jó egy kicsit elidőzni a fiúk között
(1965 Polgár András)
1a. tárgyas (rég, ritk)
〈időszakot〉 eltölt vhol
tartsam-e jónak Itt elidőzni a hosszu telet
(1868 Győry Vilmos ford.Tegnér)
1b. tárgyatlan
〈tekintet〉 hosszasabban ott marad vmin, vhol
bágyadt szemünk elidőz a sötétség mélytavú völgyein
(1934 Babits Mihály)
Az élőfejek pontos és finoman összegező, mindig a lényegre mutató címei között egyenesen jól esik elidőznie a szemnek
(1938 Jankovich Ferenc)
A szobrászok [...] nagy figyelmet fordítottak az ábrázolások tematikájára, művészi megoldására, hiszen a hívek tekintete is hosszan elidőzik egy-egy részleten
(1993 A magyarság kézikönyve)
A szép stukkókon, érdekes árnyékokon, sokáig elidőzhet a szem
(2000 Lakáskultúra)
1c. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
〈annak kif-ére, hogy (a kívántnál v. a vártnál) hosszabb időt fordít vmire, szentel vminek vki, es. vmi〉
elidőz egy-egy hirben másodrangu mester munkáján
(1873 Athenaeum)
odafönn kicsit el is időzik a lucer kihúzgálásával
(1937 Németh László²)
miért időzöm el gyönyörűséggel e mondanivaló körül?
(1964 Jékely Zoltán ford.Boccaccio)
Egy-egy fontosabb helyzetnél, jelenetnél [...] kicsit elidőzhetünk, részletesebben végignézhetjük
(1981 Popper Péter)
[a fényképgyűjtemény] egy fejezete időz el a lüktető metropolisz, a nyolc millió embernek otthont adó főváros, Peking látnivalóin
(1998 Új Könyvek)
2. tárgyas (rég)
〈vmely alkalmat〉 az időt másra fordítva elmulaszt, elszalaszt
kétség kívül hát majd férjnek vesznek? Az Atyám úgy mond, hogy ezt még el-nem-időztem
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
nem kár-e [...] költészetünknek gazdagítását könnyelmüen elidőznünk
(1843 Athenaeum)
még a vacsorát is elidőztem
(1868 Bátorfi Lajos)
2a. (rég)
későbbre halaszt, időben kitol vmit
[a réten] ſarju ſem leſzſz, vagy legalább késön, és igy a’ Paraszt el-idzi munkáját. Ha egyſzer egy hátra marad, az után a’ többi is
(1786 Kónyi János ford.Tessedik)
nints Turnus’ hatalmában az halált el-üdzni
(1813 Baróti Szabó Dávid ford.Vergilius)
3. tárgyas (rég)
〈vmely időpontot〉 meghatároz, kitűz
közelít az elidzött nap
(1778 Faludi Ferenc ford.)
az el idzött órakor másnap együtt valának
(1778 Faludi Ferenc ford.)
A’ napot el-üdzöm: Diem determino, statuo
(1810 Végtagokra szedett szótár)
Vö. ÉrtSz. elidőzik; ÉKsz. elidőzik; ÚMTsz. elidőzik

Beállítások