eljegyzés fn 4B

1. ’az eljegyez igével kifejezett cselekvés’ ❖ Magdolnának el-jegyzésével két Feleségünek ne vádoltassam (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 429).

2. ’az az ünnepélyes aktus, amelyen a férfi és a nő (vendégek jelenlétében, ill. jegygyűrű felhúzásával) eljegyzi egymást’ ❖ én soha egy személyt nem készeriteném a’ kéz-fogásra, és el-jegyzésre (1779 Mészáros Ignác ford.–Leprince de Beaumont C3091, 236) | mához két hétre hármas eljegyzés lesz (1834 Vörösmarty Mihály 8524401, 22) | Megtartottuk az eljegyzést. Huszonötéves voltam akkor (1899 Bródy Sándor 8068001, 82) | Az eljegyzésem napján jött egy levél Mányokitól (1919 Schöpflin Aladár CD10) | az ifjú pár eljegyzésének előestéjén (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (kissé rég, átv is) ’az itt kinyilvánított házassági szándékot tartalmazó megállapodás’ ❖ [a magyarok vezére] az els ſzép ſzerentsét fel-bonthatatlan el-jegyzéſſel a’ Tiſzának utolsó partyajig magával vitte (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141001, 2) | resultus a sponsalibus: kéz viszsza vétele, el jegyzéstl való el állás (1807 Ottlik Dániel C3374, 150) | Nornenstein fel fogja bontani fiának eljegyzését Rafaelával (1875 Jókai Mór CD18) | [a kisasszonynak] a minap ment vissza az eljegyzése (1922 Krúdy Gyula CD54).

4. (ritk, átv is) ’a jegyeseknek a házasságkötésig tartó kapcsolata, állapota; jegyesség’ ❖ A’ házaſſágot meg elözte a’ mátkaſág, vagy el-jegyzés mely vólt egy gyürü, vagy egyéb ajándék, mellyet Déakúl Arhabumnak hivtak (1793 Parnasszusi időtöltés 7036009, 19) | A Székelykő völgyében a vőlegény és menyasszony az eljegyzés idején át végtől végig az utolsó napig tanulják egymást – tisztelni. Az első csókot az esküvő után váltják (1877 Jókai Mór CD18) | Ezek az évek a kutatói és az oktatói pályával való végleges eljegyzésén kívül nemcsak a speciális ismeretek megszerzését, hanem egyben már az európai kitekintésű fiatal kutató későbbi világméretekben gondolkodó szemléletének a megalapozását is jelentik (1983 Kecskés Mihály CD30) | II. András Theodórosz leányát, Máriát jegyeztette el Béla fiával, és a menyasszonyt magával is hozta Magyarországra. Ebből az eljegyzésből 1220-ban sírig tartó, boldog házasság lett (2000 Kristó Gyula CD17).

Sz: eljegyzési.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

eljegyzés főnév 4B
1.
az eljegyez igével kifejezett cselekvés
Magdolnának el-jegyzésével két Feleségünek ne vádoltassam
(1783 Győrffy József¹ ford.Holberg)
2.
az az ünnepélyes aktus, amelyen a férfi és a nő (vendégek jelenlétében, ill. jegygyűrű felhúzásával) eljegyzi egymást
én soha egy személyt nem készeriteném a’ kéz-fogásra, és el-jegyzésre
(1779 Mészáros Ignác ford.Leprince de Beaumont)
mához két hétre hármas eljegyzés lesz
(1834 Vörösmarty Mihály)
Megtartottuk az eljegyzést. Huszonötéves voltam akkor
(1899 Bródy Sándor)
Az eljegyzésem napján jött egy levél Mányokitól
(1919 Schöpflin Aladár)
az ifjú pár eljegyzésének előestéjén
(1998 Magyar Hírlap)
3. (kissé rég, átv is)
az itt kinyilvánított házassági szándékot tartalmazó megállapodás
[a magyarok vezére] az els ſzép ſzerentsét fel-bonthatatlan el-jegyzéſſel a’ Tiſzának utolsó partyajig magával vitte
(1773 Horányi Elek ford.Nádasdy)
resultus a sponsalibus: kéz viszsza vétele, el jegyzéstl való el állás
(1807 Ottlik Dániel)
Nornenstein fel fogja bontani fiának eljegyzését Rafaelával
(1875 Jókai Mór)
[a kisasszonynak] a minap ment vissza az eljegyzése
(1922 Krúdy Gyula)
4. (ritk, átv is)
a jegyeseknek a házasságkötésig tartó kapcsolata, állapota; jegyesség
A’ házaſſágot meg elözte a’ mátkaſág, vagy el-jegyzés mely vólt egy gyürü, vagy egyéb ajándék, mellyet Déakúl Arhabumnak hivtak
(1793 Parnasszusi időtöltés)
A Székelykő völgyében a vőlegény és menyasszony az eljegyzés idején át végtől végig az utolsó napig tanulják egymást – tisztelni. Az első csókot az esküvő után váltják
(1877 Jókai Mór)
Ezek az évek a kutatói és az oktatói pályával való végleges eljegyzésén kívül nemcsak a speciális ismeretek megszerzését, hanem egyben már az európai kitekintésű fiatal kutató későbbi világméretekben gondolkodó szemléletének a megalapozását is jelentik
(1983 Kecskés Mihály)
II. András Theodórosz leányát, Máriát jegyeztette el Béla fiával, és a menyasszonyt magával is hozta Magyarországra. Ebből az eljegyzésből 1220-ban sírig tartó, boldog házasság lett
(2000 Kristó Gyula)
Sz: eljegyzési
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások