elkenődik tn ige 12c

1. ’〈folyékony, kenhető v. por állagú anyag〉 érintés, nyomás, súrlódás következtében szétterjed vhol’ ❖ [A kislány] arcán a száradt könnyek maszatos szürkén kenődtek el (1922 Mihály Dezső CD10) | [feleségem] ott állt, egy kicsit felhúzott vállal, összefont karokkal, magányosan, riadtan, sápadtan, elkenődött szájfestékkel (1990 Kertész Imre² CD41) | A kis copfos lány szemén a csillámpor már elkenődött (2001 Magyar Hírlap CD09) | a csokoládé elkenődött a száján és az arcán (2002 Barna Imre ford.–Magris 3025001, 332).

1a. ’〈jel, ábra〉 elmosódik, összefolyik’ ❖ Egy képet hordoztam magamban az anyámról és ez a kép megváltozott, eltorzult, förtelmesen, gyűlöletesen elkenődött (1937 Hevesi András CD10) | Ma már ritkán olvashatatlan, elkenődött az eltarthatósági vagy gyártási idő jelzése az áruk csomagolásán (1995 Figyelő CD2601) | a nyomtatott vényen a vonalkód 240, illetve 130 Celsius-fokig nem kenődik el (1996 Magyar Hírlap CD09) | szárították a kelmét, a mennyezet gerendáira szögelt léceken. Így a [kékfestő] minta nem kenődött el (1997 Természet Világa CD50).

1b. ’〈puha, darabos anyag〉 mechanikai hatásra pépessé válik, szétmállik’ ❖ [A trágyaszóró gépben] az összeálló, elkenődő és ragadós anyag miatt a szekrényben mindig egy keverő készüléket kell alkalmazni (1897 PallasLex. CD02) | [A gyümölcsöt főzés közben] keverni nem tanácsos, mert a gyümölcs összetörik, elkenődik (1991 Frank Júlia CD19) | A szalonnát sós vízben puhára főzzük, ezután nagyon apró kockákra vagdaljuk. (Ne daráljuk, mert akkor elkenődik!) (1994 Frank Júlia CD19).

2. ’〈baj, felelősség, (hibás) cselekedet (eredménye)〉 az érdekelt személy ügyeskedésével következmények nélkül feledésbe merül’ ❖ a középfajú drámában […] nem egyszer valódi problémák kerülnek felszínre, hogy az utolsó felvonásban a polgári közönség megelégedésére elkenődjenek (1953 Hegedüs Géza 9233002, 43) | Engedjék meg, hogy párat fölolvassak ezekből [az 1960-as években és az 1970-es évek elején izgatás vádjával indított perekben hozott büntetőelvi határozatokból], nem azért, hogy a tisztelt Ház idejét elraboljam, csak kezdenek ezek a dolgok feledésbe menni, kezdenek ezek a dolgok elkenődni (1992 Országgyűlési Napló CD62) | a felelősségek, konkrét szabályozási felelősségek elkenődnek (1996 Országgyűlési Napló CD62) | A bizottságok törvényalkotó szerepének megnövekedésével elkenődik a felelősség, utólag nem lehet tudni, hogy valamely döntés kinek az érdeme, ill. hibája (1999 Pesti Sándor CD58).

3. (biz) ’kül. sikertelenségtől v. csalódottságtól kedvét veszti, elszontyolodik vki’ ❖ Nem szabad elkenődni, különben véged van (1958 Szekeres György ford.–Sabatier C3925, 31) | De elkenődtél, hallod...? Valami bosszúság ért Pesten? (1964 Urbán Ernő C5279, 1087) | [Karácsonykor] minden nemzetnek a Vöröskereszt szervezete küldött valami kis ennivalót […] a fogságba lévőknek, mi magyarok nem kaptunk semmit. Elkenődtünk, hogy hát miránk nem gondol senki se (1990 Sára Sándor 2001026, 26) | a barátai, akik nagyon várták a külügyminisztert, el voltak kenődve (2005 Kulcsár Kálmán 3199003, 285).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

elkenődik tárgyatlan ige 12c
1.
〈folyékony, kenhető v. por állagú anyag〉 érintés, nyomás, súrlódás következtében szétterjed vhol
[A kislány] arcán a száradt könnyek maszatos szürkén kenődtek el
(1922 Mihály Dezső)
[feleségem] ott állt, egy kicsit felhúzott vállal, összefont karokkal, magányosan, riadtan, sápadtan, elkenődött szájfestékkel
(1990 Kertész Imre²)
A kis copfos lány szemén a csillámpor már elkenődött
(2001 Magyar Hírlap)
a csokoládé elkenődött a száján és az arcán
(2002 Barna Imre ford.Magris)
1a.
〈jel, ábra〉 elmosódik, összefolyik
Egy képet hordoztam magamban az anyámról és ez a kép megváltozott, eltorzult, förtelmesen, gyűlöletesen elkenődött
(1937 Hevesi András)
Ma már ritkán olvashatatlan, elkenődött az eltarthatósági vagy gyártási idő jelzése az áruk csomagolásán
(1995 Figyelő)
a nyomtatott vényen a vonalkód 240, illetve 130 Celsius-fokig nem kenődik el
(1996 Magyar Hírlap)
szárították a kelmét, a mennyezet gerendáira szögelt léceken. Így a [kékfestő] minta nem kenődött el
(1997 Természet Világa)
1b.
〈puha, darabos anyag〉 mechanikai hatásra pépessé válik, szétmállik
[A trágyaszóró gépben] az összeálló, elkenődő és ragadós anyag miatt a szekrényben mindig egy keverő készüléket kell alkalmazni
(1897 PallasLex.)
[A gyümölcsöt főzés közben] keverni nem tanácsos, mert a gyümölcs összetörik, elkenődik
(1991 Frank Júlia)
A szalonnát sós vízben puhára főzzük, ezután nagyon apró kockákra vagdaljuk. (Ne daráljuk, mert akkor elkenődik!)
(1994 Frank Júlia)
2.
〈baj, felelősség, (hibás) cselekedet (eredménye) az érdekelt személy ügyeskedésével következmények nélkül feledésbe merül
a középfajú drámában […] nem egyszer valódi problémák kerülnek felszínre, hogy az utolsó felvonásban a polgári közönség megelégedésére elkenődjenek
(1953 Hegedüs Géza)
Engedjék meg, hogy párat fölolvassak ezekből [az 1960-as években és az 1970-es évek elején izgatás vádjával indított perekben hozott büntetőelvi határozatokból], nem azért, hogy a tisztelt Ház idejét elraboljam, csak kezdenek ezek a dolgok feledésbe menni, kezdenek ezek a dolgok elkenődni
(1992 Országgyűlési Napló)
a felelősségek, konkrét szabályozási felelősségek elkenődnek
(1996 Országgyűlési Napló)
A bizottságok törvényalkotó szerepének megnövekedésével elkenődik a felelősség, utólag nem lehet tudni, hogy valamely döntés kinek az érdeme, ill.illetve hibája
(1999 Pesti Sándor)
3. (biz)
kül. sikertelenségtől v. csalódottságtól kedvét veszti, elszontyolodik vki
Nem szabad elkenődni, különben véged van
(1958 Szekeres György ford.Sabatier)
De elkenődtél, hallod...? Valami bosszúság ért Pesten?
(1964 Urbán Ernő)
[Karácsonykor] minden nemzetnek a Vöröskereszt szervezete küldött valami kis ennivalót […] a fogságba lévőknek, mi magyarok nem kaptunk semmit. Elkenődtünk, hogy hát miránk nem gondol senki se
(1990 Sára Sándor)
a barátai, akik nagyon várták a külügyminisztert, el voltak kenődve
(2005 Kulcsár Kálmán)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások