elképzelés fn 4B

1. ’az elképzel igével kifejezett folyamat’ ❖ minden nagynak tsekély a’ kezdete, – […] ez a’ gondolat, mondom, sokkal édesebb remennyel bíztat bennünket, hogy – sem akár a’ nehézségnek, ’s egyéb történhet akadályoknak el-képzelése, akár más tekéntetek, meg-határozott ſzándékunktól el-téríthessenek (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, XXIV).

2. ’ennek eredményeként kialakult gondolat, nézet, felfogás stb., ill. képzeletben megalkotott, kitalált dolog’ ❖ Tanítsuk meg a nebulókat arra, hogy az isten éppen olyan változáson ment át, mint minden emberi elképzelés (1906 Ady Endre CD0801) | a rendező elképzelése szerint (1911 Bárdos Artúr CD10) | Mindez elképzelés, konstrukció, kis valóságrészletek alapján (1937 Nagy Lajos 9472004, 72) | nem szabad azt hinnünk, hogy aranyhoz vagy ezüsthöz vagy kőhöz, művészi alkotáshoz vagy emberi elképzeléshez hasonló az istenség (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203) | A sok ezer csoda-elbeszélés gyakran magába foglalt olyan archaikus elképzeléseket a gyógyításról, a természetfelettiről, amelyek már a kései antikvitástól kezdve olykor kritikát is kiváltottak (2001 Klaniczay Gábor CD40).

2a. ’vmely későbbi cselekvésre, történésre vonatk. előzetes képzeletbeli terv, elgondolás, ötlet’ ❖ Ti sem fejeztétek ki magatokat teljes aktivitással, altruista célokért és jövőbeli elképzelésekért harcoltatok (1924 e. Kassák Lajos 9175001, 41) | Van-e valami elképzelésed a jövőre vonatkozóan, a közeljövőre, hogy újra valami nagyobb munkába kezdesz? (1973 Simon István 2025038, 634) | vannak elképzeléseim a munkára neveléssel kapcsolatban (1991 Őrszigethy Erzsébet 2038002, 15) | Az ingatlan hasznosítására vonatkozóan már eddig is jó pár elképzelés és ötlet látott napvilágot (2007 Zalai Hírlap 3343001, [1]).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

elképzelés főnév 4B
1.
az elképzel igével kifejezett folyamat
minden nagynak tsekély a’ kezdete, – […] ez a’ gondolat, mondom, sokkal édesebb remennyel bíztat bennünket, hogy – sem akár a’ nehézségnek, ’s egyéb történhet akadályoknak el-képzelése, akár más tekéntetek, meg-határozott ſzándékunktól el-téríthessenek
(1788–1789 Magyar Múzeum)
2.
ennek eredményeként kialakult gondolat, nézet, felfogás stb., ill. képzeletben megalkotott, kitalált dolog
Tanítsuk meg a nebulókat arra, hogy az isten éppen olyan változáson ment át, mint minden emberi elképzelés
(1906 Ady Endre)
a rendező elképzelése szerint
(1911 Bárdos Artúr)
Mindez elképzelés, konstrukció, kis valóságrészletek alapján
(1937 Nagy Lajos)
nem szabad azt hinnünk, hogy aranyhoz vagy ezüsthöz vagy kőhöz, művészi alkotáshoz vagy emberi elképzeléshez hasonló az istenség
(1995 Protestáns Biblia ford.)
A sok ezer csoda-elbeszélés gyakran magába foglalt olyan archaikus elképzeléseket a gyógyításról, a természetfelettiről, amelyek már a kései antikvitástól kezdve olykor kritikát is kiváltottak
(2001 Klaniczay Gábor)
2a.
vmely későbbi cselekvésre, történésre vonatk. előzetes képzeletbeli terv, elgondolás, ötlet
Ti sem fejeztétek ki magatokat teljes aktivitással, altruista célokért és jövőbeli elképzelésekért harcoltatok
(1924 e. Kassák Lajos)
Van-e valami elképzelésed a jövőre vonatkozóan, a közeljövőre, hogy újra valami nagyobb munkába kezdesz?
(1973 Simon István)
vannak elképzeléseim a munkára neveléssel kapcsolatban
(1991 Őrszigethy Erzsébet)
Az ingatlan hasznosítására vonatkozóan már eddig is jó pár elképzelés és ötlet látott napvilágot
(2007 Zalai Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások