elkoptat ts ige 5a

1. (átv is) ’〈vmely tárgyat v. fogat, ízületet stb.〉 oly mértékben koptat, hogy az kopottá(, és így használhatatlanná) válik, ill. fokozatosan elfogy’ ❖ kerekeit az idnek régiſége el-nem-koptathatja (1787 Péczeli József ford.–Young C3447, 193) | Olly tiſztelettel vóltak [ti. a két ifjú] a’ könyörgésekhez is, hogy tellyességgel el nem akarták annak tsak egy betüjit is koptatni; inkább hozzá sem nyultak (1808 Farkas Ferenc C1692, 77) | [A fösvény] inkább molyal éteti ruháját semmint hordozva el koptassa (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások C1476, 154) | felső tépő fogait kivéve, minden foga csaknem a tövéig volt elkoptatva [a hermelinnek] (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A kocsmárosné, akit errefelé, a domboldalon csak úgy neveztek: özvegyecske, bár hatvan évet már elkoptatott (1964 Vészi Endre 9776028, 61) | [az] évtizedek elkoptatták ízületeit (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈vmely kifejezést, ábrázolásmódot stb.〉 túlságosan gyakori ismételgetéssel elcsépeltté (és így hatástalanná), ill. 〈tevékenységet, eseményt〉 gyakoriságával túlságosan megszokottá, unalmassá tesz’ ❖ De a békeidei katonáskodásnak s kivált huszártiszti életnek mindezen vitézségei s szokott foglalatossági csakhamar ki lőnek merítve, elkoptatva (1838 Csató Pál 8083001, 252) | A kritika hivatása az elemzés, vizsgálat, fejtegetés, hogy a valódi műélvet, az irodalmi művek körüli gondolkodást előmozdítsa mind az írókban, mind a közönségben; nem pedig az, hogy ezerszer elkoptatott, megunt, egyhangú hymnusokat énekeljen (1856 Salamon Ferenc 8402018, 150) | [Ibsen] dráma írói módszerét s technikáját is annyira elkoptatták, hogy az új nemzedék tőle már nagyon keveset tanulhat (1923 Lengyel Menyhért CD10) | Az utóbbi időkben kissé elkoptattuk a szavakat; de most a szó igazi értékét értve, mondhatjuk, hogy ez a kongresszus történelmi jelentőségű volt nemzetünk életében (1954 Darvas József 9101010, 192) | unalomig elkoptatott érvek (1994 Magyar Hírlap CD09).

2a. (kissé rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmely személy v. csoport folytonos (köz)szereplés v. nem megfelelő viselkedés következtében mások számára érdektelenné és unalmassá, ill. elutasítottá válik〉’ ❖ Ivánka Imre az az ember, aki el tudta magát koptatni, anélkül, hogy szerepelt volna (1880 Mikszáth Kálmán CD04) | a belföldön otthon levő fejedelmi jelöltek és főbb urak részint tehetetlenségök, részint nagyra vágyásuk, önzésük által úgy elkoptatták magukat, hogy már csak az ideig-óráig félre állított, tatárrabságbeli embereknek vala némi tekintélyük és jövőjük az erdélyi közvélemény előtt (1887 Deák Farkas CD55) | Ha valaki elkoptatta magát, mint leány, férjhez megy, mint Vermes Klára. Új, vonzó czímben és köntösben áll rögtön a földesurak és a Lipótváros kóbor pénzű urai előtt (1907 Ady Endre C0538, 26) | jó ötlet, hogy kevésbé elkoptatott színészeink jutnak jelentős szerepekhez, illetve kiváló hazai jellemformálók ugorhatnak be néhány mondat erejéig (1997 Magyar Hírlap CD09) | Van még egy „szűz”, a hatalom által el nem koptatott párt a parlamentben, amelyhez még fordulhatnak a másutt csalódott választók (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. (kissé rég) ’a folyamatos igénybevétel következtében fokozatosan meggyengít(ve felemészt) vmit, vkit vmi, vki’ ❖ Azt is rebesgetik: „Vajmi sajnos, hogy efféle megtámadások s természet szerint bekövetkező visszatorlások által elkoptatják s kifárasztják magukat a legjobb tehetségek, kik egyesült erővel csudákat müvelhetnének (1843 Széchenyi István CD1501) | A fúzió alapján létrejött hatalmas párt, Tisza Kálmán vezérsége alatt elkoptatta a minisztérium legjobb erőit (1879 Mikszáth Kálmán CD04) | A gyermek a jövő, a gyermek a mi halálunk után a mi helyünkre áll. A gyermek folytatja azt, ami bennünket elkoptatott, az életet (1907 Ady Endre CD0801) | Ma valósággal vörös malom a fővárosi magánszínházak üzeme, ahol a tehetséget elkoptatják, az értéket lerombolják, a hitet kiölik és a művészetet igába hajtják (1925 Juhász Gyula¹ 9284949, 168).

3a. ’működésében gyengébbé tesz vmit’ ❖ az egész darab minden jelenetének, minden realisztikus mozzanatának ilyen misztikus, fellobbanásszerű megvilágítása elkoptatja érzékünket a darab csakugyan transzcendentális végső jelenetének hatása iránt (1913 Bárdos Artúr CD10) | [Lechner Ödön] fantáziáját, melynél színesebbet, gazdagabbat elképzelni is alig lehet, nem rontotta le, nem koptatta el ez a viaskodás, egzisztenciát szétroncsoló verekedés (1914 Bálint Aladár CD10) | a szünet nélküli koncentrálás elkoptatja az idegeket (2000 Magyar Hírlap CD09).

4. ’fokozatosan csökkent(ve megszüntet, megsemmisít) vmit vmi’ ❖ E nőnek [ti. Kleopátrának] kor nem árt; a megszokás Örök varázsát nem koptatja el (1858 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | Ime az eszmék fejlődésének, a közfelfogásnak új iránya, a mely nemcsak az irodalmi, hanem a politikai és társadalmi életben is új vezér után igazodik, elkoptatván a régi tekintélyt (1911 Váczy János C4938, XXIII) | Ez a szerep kissé elkoptatta [Nagyatádi Szabó István] népszerűségét (1924 Zsolt Béla 9807012, 9) | a fizetésemelés körülbelül 50%-át máris elkoptatta az infláció, és lassan elkopik az egész (1993 Országgyűlési Napló CD62).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. kopik; ÉKsz.

elkoptat tárgyas ige 5a
1. (átv is)
〈vmely tárgyat v. fogat, ízületet stb.〉 oly mértékben koptat, hogy az kopottá(, és így használhatatlanná) válik, ill. fokozatosan elfogy
kerekeit az idnek régiſége el-nem-koptathatja
(1787 Péczeli József ford.Young)
Olly tiſztelettel vóltak [ti. a két ifjú] a’ könyörgésekhez is, hogy tellyességgel el nem akarták annak tsak egy betüjit is koptatni; inkább hozzá sem nyultak
(1808 Farkas Ferenc)
[A fösvény] inkább molyal éteti ruháját semmint hordozva el koptassa
(1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások)
felső tépő fogait kivéve, minden foga csaknem a tövéig volt elkoptatva [a hermelinnek]
(1929 Az állatok világa ford.)
A kocsmárosné, akit errefelé, a domboldalon csak úgy neveztek: özvegyecske, bár hatvan évet már elkoptatott
(1964 Vészi Endre)
[az] évtizedek elkoptatták ízületeit
(2002 Magyar Hírlap)
2.
〈vmely kifejezést, ábrázolásmódot stb.〉 túlságosan gyakori ismételgetéssel elcsépeltté (és így hatástalanná), ill. 〈tevékenységet, eseményt〉 gyakoriságával túlságosan megszokottá, unalmassá tesz
De a békeidei katonáskodásnak s kivált huszártiszti életnek mindezen vitézségei s szokott foglalatossági csakhamar ki lőnek merítve, elkoptatva
(1838 Csató Pál)
A kritika hivatása az elemzés, vizsgálat, fejtegetés, hogy a valódi műélvet, az irodalmi művek körüli gondolkodást előmozdítsa mind az írókban, mind a közönségben; nem pedig az, hogy ezerszer elkoptatott, megunt, egyhangú hymnusokat énekeljen
(1856 Salamon Ferenc)
[Ibsen] dráma írói módszerét s technikáját is annyira elkoptatták, hogy az új nemzedék tőle már nagyon keveset tanulhat
(1923 Lengyel Menyhért)
Az utóbbi időkben kissé elkoptattuk a szavakat; de most a szó igazi értékét értve, mondhatjuk, hogy ez a kongresszus történelmi jelentőségű volt nemzetünk életében
(1954 Darvas József)
unalomig elkoptatott érvek
(1994 Magyar Hírlap)
2a. (kissé rég)
〈annak kif-ére, hogy vmely személy v. csoport folytonos (köz)szereplés v. nem megfelelő viselkedés következtében mások számára érdektelenné és unalmassá, ill. elutasítottá válik〉
Ivánka Imre az az ember, aki el tudta magát koptatni, anélkül, hogy szerepelt volna
(1880 Mikszáth Kálmán)
a belföldön otthon levő fejedelmi jelöltek és főbb urak részint tehetetlenségök, részint nagyra vágyásuk, önzésük által úgy elkoptatták magukat, hogy már csak az ideig-óráig félre állított, tatárrabságbeli embereknek vala némi tekintélyük és jövőjük az erdélyi közvélemény előtt
(1887 Deák Farkas)
Ha valaki elkoptatta magát, mint leány, férjhez megy, mint Vermes Klára. Új, vonzó czímben és köntösben áll rögtön a földesurak és a Lipótváros kóbor pénzű urai előtt
(1907 Ady Endre)
jó ötlet, hogy kevésbé elkoptatott színészeink jutnak jelentős szerepekhez, illetve kiváló hazai jellemformálók ugorhatnak be néhány mondat erejéig
(1997 Magyar Hírlap)
Van még egy „szűz”, a hatalom által el nem koptatott párt a parlamentben, amelyhez még fordulhatnak a másutt csalódott választók
(1999 Magyar Hírlap)
3. (kissé rég)
a folyamatos igénybevétel következtében fokozatosan meggyengít(ve felemészt) vmit, vkit vmi, vki
Azt is rebesgetik: „Vajmi sajnos, hogy efféle megtámadások s természet szerint bekövetkező visszatorlások által elkoptatják s kifárasztják magukat a legjobb tehetségek, kik egyesült erővel csudákat müvelhetnének
(1843 Széchenyi István)
A fúzió alapján létrejött hatalmas párt, Tisza Kálmán vezérsége alatt elkoptatta a minisztérium legjobb erőit
(1879 Mikszáth Kálmán)
A gyermek a jövő, a gyermek a mi halálunk után a mi helyünkre áll. A gyermek folytatja azt, ami bennünket elkoptatott, az életet
(1907 Ady Endre)
Ma valósággal vörös malom a fővárosi magánszínházak üzeme, ahol a tehetséget elkoptatják, az értéket lerombolják, a hitet kiölik és a művészetet igába hajtják
(1925 Juhász Gyula¹)
3a.
működésében gyengébbé tesz vmit
az egész darab minden jelenetének, minden realisztikus mozzanatának ilyen misztikus, fellobbanásszerű megvilágítása elkoptatja érzékünket a darab csakugyan transzcendentális végső jelenetének hatása iránt
(1913 Bárdos Artúr)
[Lechner Ödön] fantáziáját, melynél színesebbet, gazdagabbat elképzelni is alig lehet, nem rontotta le, nem koptatta el ez a viaskodás, egzisztenciát szétroncsoló verekedés
(1914 Bálint Aladár)
a szünet nélküli koncentrálás elkoptatja az idegeket
(2000 Magyar Hírlap)
4.
fokozatosan csökkent(ve megszüntet, megsemmisít) vmit vmi
E nőnek [ti. Kleopátrának] kor nem árt; a megszokás Örök varázsát nem koptatja el
(1858 Szász Károly² ford.Shakespeare)
Ime az eszmék fejlődésének, a közfelfogásnak új iránya, a mely nemcsak az irodalmi, hanem a politikai és társadalmi életben is új vezér után igazodik, elkoptatván a régi tekintélyt
(1911 Váczy János)
Ez a szerep kissé elkoptatta [Nagyatádi Szabó István] népszerűségét
(1924 Zsolt Béla)
a fizetésemelés körülbelül 50%-át máris elkoptatta az infláció, és lassan elkopik az egész
(1993 Országgyűlési Napló)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. kopik; ÉKsz.

Beállítások