elköt ts ige 5c
1. ’〈vmihez kötve rögzített dolgot v. állatot〉(helyéről) eloldozva szabadon mozg(athat)óvá tesz’ ❖ Az indulás reggelén olyanformán kötötték el parttól a buzás hajót, mintha valamely tengeri gőzös vágna neki az ismeretlen zöld vizeknek (1897 Tömörkény István C4317, 199) | Elkötötték a nehéz csónakot. Gyula ellökte a parttól, és Bütyök belevágott a vízbe (1956 Fekete István 9142003, 245) | Gergely már köti el a lovát, menne el (1972 Csoóri Sándor 9090027, 74) | Ha a kutyákat befogta a szánkóba, a hajtó megsuhogtatta a fejük felett az ostort, hogy a szíjak kifeszüljenek, mielőtt a szánkót elköti a cölöptől (1995 Szinák János–Veress István CD59).
1a. (/nyj) ’〈borjút〉(szoptatás után) a tehéntől távolabbra köt, hogy ne tudjon (tovább) szopni’ ❖ Abbinden: […] elkötni a’ borjút, elválaſztani az annyától (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5801, 5. hasáb) | Régen a csordás a borjuval szopatta a tehén tőgyét, hogy eressze le a tejet, aztán elkötötte a borjút (1934 Kiss Lajos¹ C5226, 34) | Néhány hétig a borjú szopásával egy időben fejtek, később előbb a borjúval megszopatták, hogy a tehén a tejet leadja, azután a borjút elkötötték, a szükséges tejet kifejték (2000 Baranyi Béla et al. CD36).
2. ’〈(kikötött) háziállatot, kül. lovat v. szarvasmarhát〉(köteléről eloldozva) eltulajdonít, ellop’ ❖ [az indiai pap] lovát egy gazda el-kötvén a’ maga nádos ſzántó-fldén, az a’ kárnak meg-fordításáért meg-mútatá néki, hogy kell a nádból a mézet ki-fzni (1789 Mátyus István C3070, 167) | sokkal csinosabb legény, semmint, ha már tilalmasban jár, csacsit kössön el (1876 Ágai Adolf C0546, 369) | Első gimnazista koromban egy eleven kecskét próbáltam elkötni a községi legelőről, hogy szívem hölgyének ajándékozzam, aki rajongott a kecskékért (1935 Illyés Gyula C4978, 33) | elkötötte Somogyi Józsefnének két tehenét (1947 Szabad Föld márc. 30. C1537, 2) | ha kell, nekem segít elkötni egy rossz sorsú kutyát, és eltűri, hogy etessem a kóbor cicákat (1994 Szántó Piroska 1166004, 270).
2a. (biz) ’〈(lezárt) járművet〉 eltulajdonít, ellop’ ❖ odalopakodtam a sinekre s elkötöttem egy tarka villamost (1952 Benjámin László 9044004, 39) | Dombóváron egy ittas legény elkötött egy motorkerékpárt (1973 Hernádi Miklós 1066001, 16) | hetekig bérelt garázsokban pihentetik az elkötött autókat (1999 Magyar Hírlap CD09).
3. (rég, átv is) ’hozzáköt, hozzákapcsol vmihez, ill. ráköt vkire vmit’ ❖ Szent István Királyunkra Garam’ vizinél kötötték-el a’ Kardot: midn Kupa ellen leg-elsben hadakozott (1786 Dugonics András 7087010, 163) | a kertész eljövendő S más karóhoz elkötend ő, Szegény rózsák, titeket (1844 e. Kisfaludy Sándor CD01) | Teleki nem hagyta használatlanul lefolyni az időt: míg az ostoba török a sáncokat mászta, ő azalatt a győri német tábornokkal értekezve, elköté Erdély sorsát a diadalmas félhez (1853 Jókai Mór CD18).
4. ’〈üreges dolgot, ill. annak nyílását〉 szorosan köré kötött kötéllel, zsinórral stb. lezár(ja)’ ❖ [a tömlő] hideg vízzel megtöltetik, azon csövön át, mely a tömlő alapjából részint kiemelkedik, és azután elköttetik avagy csavarral elzáratik (1877 Orvosi Hetilap C8127, 46) | a nagyon vérző köldökcsonkot kössük csak el, mindig tiszta zsinórral (1947 Szabad Föld dec. 21. C1537, 2) | Végre megvagytok, jómadarak! – mondta elégedetten, miközben jó erősen elkötötte a zsák száját (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 81) | [A tölteléket] az egyik végén szorosan elkötött vastagbélbe töltjük, ezután másik végét is szorosan elkötjük, és hideg vízben kezdjük főzni (1994 Frank Júlia CD19).
4a. ’〈eret, vérző testrészt, sebet〉 a vérzés elállítására szoros kötéssel elszorít, ill. bekötöz’ ❖ Zoltai válla’ sebét elkötni kitére (1827 Vörösmarty Mihály 8524384, 169) | Az orvosok komolyan elkötötték a Málczai és a Hosszu eleven erét (1899 Kemechey Jenő C2587, 134) | Karja erősen vérzett, el kellett kötnünk, és bevinni a gyengélkedőre (1956 Gergely Mihály 2005073, 706) | Könyöke fölött elkötik bal karját, erei dagadnak (1967 Gábor Áron 9813003, 182).
5. (rég, irod) ’〈testrészt〉(szorosan) rátekert v. fedő dologgal beköt’ ❖ szép fehér papirosból nyakkendője számára inggallért kanyarít, vele torkát a kellő hangmértékig elköti (1846 Jókai Mór CD18) | Vesta jön, földig patyolatban, elkötött hajjal, apáczaszerü öltözetben (1873 Rákosi Jenő C3586, 3).
5a. (ritk) ’〈élő testet v. testrészt〉 szorosan rátekert dologgal a természetes fejlődésében, növekedésében (meg)gátol’ ❖ azt írja Albertus, hogyha az ember idejében elköti a növényt, például a rózsabimbót, és ősszel ismét megoldja, szép őszi napon kivirágzik (1932 Rapaics Rajmund CD35) | elkötötték a kínai asszonyok lábát, hogy járni is alig tudjanak (1953 Szabad Nép aug. 10. C0400, 3).
5b. (Népr) ’varázslással, rontással keletkezésében v. működésében megakadályoz, meggátol vmit’ ❖ Gúnynak kitette volna-é magát (Ha nem bűbáj kötné el ép eszét) Elszökve honról, ily gyalázatos Szörnyhez, minő te vagy (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | Elkötheti [a boszorkány] a férfiak erejét (1877 Varga János C4355, 18) | A boszorkányperek vádja néha az is, hogy a boszorkányok elkötik az esőt, és ez okozza az aszályt (1981 Dömötör Tekla 1039007, 151) | Amíg az anya gyermekágyat feküdt, tisztátalan volt. Nem süthet kenyeret, mert a kenyér elromlik, nem húzhat vizet a kútból, mert a víz bogaras lesz, nem mehet ki a kapun, mert elköthetik a tejét (2000 Füvessy Anikó–Vadász István CD36).
6. (átv is) ’〈kézimunka szálát〉 a felfejtődés elkerülése végett hurokkal rögzíti’ ❖ folytatjuk a kötést, mig végül a csúcsnál, a fonalvéget elköthetjük (1885 Porzsolt Lajos 8375001, 9) | a csipkevetélés a szövés egy neme lévén, annál szaporább, könnyebb a munkája, mentől kevesebbszer kell megszakítani, mennél kevesebbszer kell elkötni a szálakat (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | A harmadik felvonásban igyekszik a feltárt anyagot „befejezni”, az emberi sorsok szálait elkötni (1970 Siklós Olga 1141004, 425).
7. (nyj) ’〈utat〉 akadályként kifeszített kötéllel elzár, elrekeszt’ ❖ a más faluból udvarolni jövő legénynek, ha lovon ment, rudazókötéllel kötötték el az útját a helybeliek (2000 Magyar néprajz CD47) | Gyakran szalmakötéllel elkötötték az utat, melyet a vőlegénynek kellett elszakítani (2000 Baranyi Béla et al. CD36).
8. elköti magát (rég, irod) ’megköti, megmakacsolja magát’ ❖ Trattner akaratos ember […], de mit tegyünk vagy inkább mit tehetnénk, ha úgy elkötötte magát (1814 Kis János¹ C2564, 489) | A’ király isméti lebocsátkozásra unszolja őt [ti. a búvárt], mert szerette rémletes leirását hallani a’ Charibdisnek. A’ buvár elköté magát (1840 Horváth Zsigmond¹ 8190001, 137).
9. (rég) ’〈vagyoni értékkel bíró dolgot〉 biztosítékként, óvadékként szerződés v. ígéret biztosítékául felajánl (vkinek), leköt’ ❖ El-kötni: el-kötelezni (obligo) minden jószágát (1792 Kisded szótár C0816, 43) | örökre van e’ fel-vallva a’ jószág, vagy csak bizonyos időre zálogúl el-kötve (1808 Georch Illés C1874, 101) | Hát próbára, ki lesz a’ nyertes, akarsz-e ki-kelni? Én az ünt […] íme Fel-teszem. Hát te nekem mit fogsz el-kötni viszontag? (1813 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0831, 326).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elköthet, elkötött, elköttet, elköttetik; ÚMTsz. ~, elkötött