elkülönít ts ige 4b4

1. ’〈személyt v. dolgot〉 más személyektől v. dolgoktól térbelileg elválaszt, különválaszt vki, vmi’ ❖ árokkal ’s aztán lassanként sövénnyel kell a’ kérdésben lévő 150 holdnyi tért elkülönítni, ugy hogy az mintegy magában-álló gazdaság, minden kül alkalmatlanságtul ’s zavartul ment legyen (1831 Széchenyi István CD1501) | czélszerű lesz itt is mindgyárt az etetésre szánt lépeket elkülöníteni (1861 Farkas Mihály 8137003, 84) | A felső és alsó várrészt elkülönítő árok helyére 1719-ben templom épűlt (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Nők és férfiak szigorúan elkülönítve fürödtek [a fríz fürdőhelyen] (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 121) | Sebes főhadnagyot rendelte ki a szigorúan elkülönített fogoly felügyeletére (1946 Kosáry Domokos 9356001, 162) | A csecsemő ételeinek készítéséhez használjunk külön edényeket, eszközöket, amelyek hőállóak, karcmentesek, ép zománcúak. Ezeket lehetőleg elkülönítve tároljuk és mosogassuk (1980 Gaál Jánosné 2206007, 26) | A tányér jobb oldalára tolja a húst, bal oldalra, szépen csoportosítva, egymástól elkülönítve, a körítéseket (2007 Vajda Miklós 3150013, 1243).

1a. ’〈fertőző v. súlyosan beteg, ill. közveszélyes személyt, ritk. ilyen állatot az egészségesektől〉 az egészségügyi előírásoknak megfelelően elválaszt, ill. így tart, kezel vkit, vmit’ ❖ a beteg marhák közegészségügyi szempontból teljesen elkülönittetnek a többiektől, s egy külön épületben vágatnak le (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 126) | a [vérhasban szenvedő] beteget lehetőleg teljesen el kell különíteni, őt magát, lakását, ágyát tisztán tartani (1918 Néplap 2109001, 252) | A bacilusürítő beteget a lehető leggondosabban el kell különíteni vagy gyógyintézetbe kell utalni (1961 Buga László 9075001, 174) | Az életveszélyes fertőzések megelőzése végett a betegeket elkülönítve, steril körülmények között ápolják (2002 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈intézményt, ügyet stb.〉 önállóvá, függetlenné tesz v. így kezel, ill. 〈több intézményt v. ügyet〉 egymástól elválaszt’ ❖ minden egyes tartománynak külön törvények szerinti igazgatása van, és igy némileg egy elkülönített egészt látszik képezni (1847 Ramóczy Valerián 8388002, 24) | még az alsó-ausztriai alkotmányhű párt is kimondta Bécsújhelyen, hogy egy teljesen elkülönített önálló magyar bank felállítása még Austria érdekei szempontjából is többet ér mint a miniszteri tervezet (1877 Kossuth Lajos CD32) | A XVI. és XVII. században városainkban a világi és egyházi kormányzat nem volt egymástól pontosan elkülönítve (1958 Németh Sámuel CD52) | 1958 március 23-án elkülönítve tárgyalták le az ügyét [ti. Szilágyi Józsefét] és a rákövetkező napon felakasztották (1977 Méray Tibor 9434005, 360) | az üzleti iskolák jelentős része – Chicagótól és a Harvardtól eltérően – élesen elkülöníti a maga gyakorlatias képzési programját az „elméletieskedéstől” (2008 Csaba László 3195002, 291).

1c. ’〈(vmekkora) pénzügyi forrást〉 vmely finanszírozási célra félretesz’ ❖ Szükséges egyébiránt, hogy ezen kimutatásban a gyalogság s lovasság ellátására szükséges öszveg elkülöníttessék a különféle katonai testületek megkívántatóságától (1848 Kossuth Lajos CD32) | [a 700.000 koronára feltőkésített örökségből] 600.000 koronát működő tőkéül kell elkülöniteni (1918 Budapesti Hírlap febr. 23. C4706, 6) | A kormány rendeletet hoz az önkormányzati választásokon jelöltet állító kisebbségi szervezetek anyagi támogatásáról, amelynek értelmében 15 millió forintos keretet különítenek el számukra (1990 Tények könyve CD37) | A betegszállításra elkülönített összeget, a kilométerdíjat keveslik a betegszállítók (2008 Népszabadság 3249002, 4).

2. (/Tört) ’〈közös v. köztulajdonban levő (mezőgazdasági) területet〉 több részre felosztva különböző személyek birtokába, ill. tulajdonába ad’ ❖ helyes és igazságos a törvénynek az az intézkedése, amely szerint a birtok arányosíttatik, a legelő elkülöníttetik, s a jobbágyok illetménye abból a szántóföldeikhez hozzászabatik (1885 Jókai Mór CD18) | a jobbágyság korában, amíg az erdők nem voltak elkülönítve, a leghatalmasabb törzsökök kinálkoztak kapuoszlopnak (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | Első lépésben a földesúr és a jobbágyközség között kellett elkülöníteni a közlegelőt (1998 Fónagy Zoltán CD51).

2a. ’〈különálló fajtákra, kategóriákra〉 bont, feloszt vmit vki’ ❖ [Leunis] a virágzatot: kalász-, fürt-, buga- és gombfélékre különíti el (1865 Tanodai Lapok 8666001, 265) | Ez a négy évszázad [ti. az Árpád-kor] két, egymástól élesen elváló korszakra különíthető el (1994 Kristó Gyula CD17).

3. ’sajátos tulajdonsága(i) alapján különbözőnek, önállónak tekintve v. érzékelve elválaszt vmitől vmit, ill. 〈több egységet〉 önállóként megkülönböztet(ve érzékel) vki, vmi’ ❖ a’ nagyobb publicitas által jobban el lesz különítve az egyes a’ nagy közönségtül (1831 Széchenyi István CD1501) | A nyelvben egyáltalán nincsenek a kategoriák oly élesen elkülönítve egymástól, mint a logikában (1888 Simonyi Zsigmond 8407003, 105) | Lehetetlen elkülöníteni irodalmunkban a műfajokat (1944 Szabó Lőrinc 9629170, 160) | Fajokra, fajcsoportokra jellemző az is, hogy egy másodpercen belül hány fényimpulzust képes elkülöníteni. Ez embernél 40, galambnál 150, csótányoknál csak 5–10, viszont méheknél és legyeknél 265 (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065002, 55).

3a. ’〈személyt v. dolgot vmely sajátossága, ill. vmely külső folyamat〉 különbözővé tesz vkitől, vmitől, megkülönböztet’ ❖ a különféle szomszédokkal érintkezés még nyelvüket [ti. a varchonitákét, azaz avarokét] is úgy elkülöníté egymástól, hogy utóbb alig maradt egyéb nyoma közös eredetüknek a közös emlékeknél (1851 Jókai Mór CD18) | [Magdolna a társnőivel] egyforma ruhában járt és egy asztalnál evett, noha elkülönítette őt sok-sok minden: származás, nevelés, élet és mult (1917 Kaffka Margit 9290048, 46) | A munkamegosztás […] idővel társadalmi csoportokat különített el egymástól, s ezek tagjai külön nevet kaptak (1964 Ákos Károly 9005002, 104) | Salamon érméinek a magyar pénzverés korábbi típusaitól elkülönítő sajátosságait – így a király térdalakjának vagy csupán koronás fejének ábrázolását, továbbá a H17 hátlapi feliratának 3 vízszintes sorba rendezését – a kutatás közvetlen német hatással magyarázta (1996 Kovács László² CD58).

4. (rég, vál) ’érzésben, viselkedésben stb. elidegenít vkit vkitől’ ❖ Mindekettnknek szívére szóll Nyelvem ismértt hívséggel; És az atyát a’ fiútól Nem, nem különítti el (1811 Döme Károly ford.–Metastasio C1452, 192) | Isten, isten, teremtsd egyformává az embert! – s ne engedd, hogy félszeg tudomány, s ostoba törvények embert embertől elkülönítsenek (1843 Obernyik Károly C3344, 146) | Eggy atya gyermekeit rút érdek mért különítel? (1882 Tóth Lőrinc C4299, 27).

4a. elkülöníti magát ’〈személy, csoport〉 vmely közösségtől, ill. eszmerendszertől, magatartástól stb. tudatosan elhatárolja magát’ ❖ [a főpapok és a mágnások osztálya] tüntető módon elkülönítette magát a magyar néptől (1893 Kossuth Lajos CD32) | a Nyugat írói csoportja úgy tünt fel, mint fiatal íróknak közös célokra szervezett társasága, amely szándékosan elkülönítette magát az irodalom többi részétől (1937 Schöpflin Aladár 9590002, 140) | Németh László élesen elkülöníti magát a fasizmustól is (1948 Keszi Imre 9329003, 16) | A Moholy-Nagynál töltött napok után annyi tisztán állt előttem, hogy el kell különítenem magamat az effajta törekvéstől (1960 Bernáth Aurél 9052001, 364) | A társadalmi réteg csupán kifelé, más rétegekkel szemben, önazonossága érdekében különíti el magát (1991 Dolinszky Miklós 2016023, 395).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

elkülönít tárgyas ige 4b4
1.
〈személyt v. dolgot〉 más személyektől v. dolgoktól térbelileg elválaszt, különválaszt vki, vmi
árokkal ’s aztán lassanként sövénnyel kell a’ kérdésben lévő 150 holdnyi tért elkülönítni, ugy hogy az mintegy magában-álló gazdaság, minden kül alkalmatlanságtul ’s zavartul ment legyen
(1831 Széchenyi István)
czélszerű lesz itt is mindgyárt az etetésre szánt lépeket elkülöníteni
(1861 Farkas Mihály)
A felső és alsó várrészt elkülönítő árok helyére 1719-ben templom épűlt
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Nők és férfiak szigorúan elkülönítve fürödtek [a fríz fürdőhelyen]
(1939 Herczeg Ferenc)
Sebes főhadnagyot rendelte ki a szigorúan elkülönített fogoly felügyeletére
(1946 Kosáry Domokos)
A csecsemő ételeinek készítéséhez használjunk külön edényeket, eszközöket, amelyek hőállóak, karcmentesek, ép zománcúak. Ezeket lehetőleg elkülönítve tároljuk és mosogassuk
(1980 Gaál Jánosné)
A tányér jobb oldalára tolja a húst, bal oldalra, szépen csoportosítva, egymástól elkülönítve, a körítéseket
(2007 Vajda Miklós)
1a.
〈fertőző v. súlyosan beteg, ill. közveszélyes személyt, ritk. ilyen állatot az egészségesektől〉 az egészségügyi előírásoknak megfelelően elválaszt, ill. így tart, kezel vkit, vmit
a beteg marhák közegészségügyi szempontból teljesen elkülönittetnek a többiektől, s egy külön épületben vágatnak le
(1875 Hasznos Mulattató)
a [vérhasban szenvedő] beteget lehetőleg teljesen el kell különíteni, őt magát, lakását, ágyát tisztán tartani
(1918 Néplap)
A bacilusürítő beteget a lehető leggondosabban el kell különíteni vagy gyógyintézetbe kell utalni
(1961 Buga László)
Az életveszélyes fertőzések megelőzése végett a betegeket elkülönítve, steril körülmények között ápolják
(2002 Magyar Hírlap)
1b.
〈intézményt, ügyet stb.〉 önállóvá, függetlenné tesz v. így kezel, ill. 〈több intézményt v. ügyet〉 egymástól elválaszt
minden egyes tartománynak külön törvények szerinti igazgatása van, és igy némileg egy elkülönített egészt látszik képezni
(1847 Ramóczy Valerián)
még az alsó-ausztriai alkotmányhű párt is kimondta Bécsújhelyen, hogy egy teljesen elkülönített önálló magyar bank felállítása még Austria érdekei szempontjából is többet ér mint a miniszteri tervezet
(1877 Kossuth Lajos)
A XVI. és XVII. században városainkban a világi és egyházi kormányzat nem volt egymástól pontosan elkülönítve
(1958 Németh Sámuel)
1958 március 23-án elkülönítve tárgyalták le az ügyét [ti. Szilágyi Józsefét] és a rákövetkező napon felakasztották
(1977 Méray Tibor)
az üzleti iskolák jelentős része – Chicagótól és a Harvardtól eltérően – élesen elkülöníti a maga gyakorlatias képzési programját az „elméletieskedéstől”
(2008 Csaba László)
1c.
(vmekkora) pénzügyi forrást〉 vmely finanszírozási célra félretesz
Szükséges egyébiránt, hogy ezen kimutatásban a gyalogság s lovasság ellátására szükséges öszveg elkülöníttessék a különféle katonai testületek megkívántatóságától
(1848 Kossuth Lajos)
[a 700.000 koronára feltőkésített örökségből] 600.000 koronát működő tőkéül kell elkülöniteni
(1918 Budapesti Hírlap febr. 23.)
A kormány rendeletet hoz az önkormányzati választásokon jelöltet állító kisebbségi szervezetek anyagi támogatásáról, amelynek értelmében 15 millió forintos keretet különítenek el számukra
(1990 Tények könyve)
A betegszállításra elkülönített összeget, a kilométerdíjat keveslik a betegszállítók
(2008 Népszabadság)
2. (/Tört)
〈közös v. köztulajdonban levő (mezőgazdasági) területet〉 több részre felosztva különböző személyek birtokába, ill. tulajdonába ad
helyes és igazságos a törvénynek az az intézkedése, amely szerint a birtok arányosíttatik, a legelő elkülöníttetik, s a jobbágyok illetménye abból a szántóföldeikhez hozzászabatik
(1885 Jókai Mór)
a jobbágyság korában, amíg az erdők nem voltak elkülönítve, a leghatalmasabb törzsökök kinálkoztak kapuoszlopnak
(1916 e. Malonyay Dezső)
Első lépésben a földesúr és a jobbágyközség között kellett elkülöníteni a közlegelőt
(1998 Fónagy Zoltán)
2a.
〈különálló fajtákra, kategóriákra〉 bont, feloszt vmit vki
[Leunis] a virágzatot: kalász-, fürt-, buga- és gombfélékre különíti el
(1865 Tanodai Lapok)
Ez a négy évszázad [ti. az Árpád-kor] két, egymástól élesen elváló korszakra különíthető el
(1994 Kristó Gyula)
3.
sajátos tulajdonsága(i) alapján különbözőnek, önállónak tekintve v. érzékelve elválaszt vmitől vmit, ill. 〈több egységet〉 önállóként megkülönböztet(ve érzékel) vki, vmi
a’ nagyobb publicitas által jobban el lesz különítve az egyes a’ nagy közönségtül
(1831 Széchenyi István)
A nyelvben egyáltalán nincsenek a kategoriák oly élesen elkülönítve egymástól, mint a logikában
(1888 Simonyi Zsigmond)
Lehetetlen elkülöníteni irodalmunkban a műfajokat
(1944 Szabó Lőrinc)
Fajokra, fajcsoportokra jellemző az is, hogy egy másodpercen belül hány fényimpulzust képes elkülöníteni. Ez embernél 40, galambnál 150, csótányoknál csak 5–10, viszont méheknél és legyeknél 265
(1981 Herczeg Éva–Vojnits András)
3a.
〈személyt v. dolgot vmely sajátossága, ill. vmely külső folyamat〉 különbözővé tesz vkitől, vmitől, megkülönböztet
a különféle szomszédokkal érintkezés még nyelvüket [ti. a varchonitákét, azaz avarokét] is úgy elkülöníté egymástól, hogy utóbb alig maradt egyéb nyoma közös eredetüknek a közös emlékeknél
(1851 Jókai Mór)
[Magdolna a társnőivel] egyforma ruhában járt és egy asztalnál evett, noha elkülönítette őt sok-sok minden: származás, nevelés, élet és mult
(1917 Kaffka Margit)
A munkamegosztás […] idővel társadalmi csoportokat különített el egymástól, s ezek tagjai külön nevet kaptak
(1964 Ákos Károly)
Salamon érméinek a magyar pénzverés korábbi típusaitól elkülönítő sajátosságait – így a király térdalakjának vagy csupán koronás fejének ábrázolását, továbbá a H17 hátlapi feliratának 3 vízszintes sorba rendezését – a kutatás közvetlen német hatással magyarázta
(1996 Kovács László²)
4. (rég, vál)
érzésben, viselkedésben stb. elidegenít vkit vkitől
Mindekettnknek szívére szóll Nyelvem ismértt hívséggel; És az atyát a’ fiútól Nem, nem különítti el
(1811 Döme Károly ford.Metastasio)
Isten, isten, teremtsd egyformává az embert! – s ne engedd, hogy félszeg tudomány, s ostoba törvények embert embertől elkülönítsenek
(1843 Obernyik Károly)
Eggy atya gyermekeit rút érdek mért különítel?
(1882 Tóth Lőrinc)
4a. elkülöníti magát
〈személy, csoport〉 vmely közösségtől, ill. eszmerendszertől, magatartástól stb. tudatosan elhatárolja magát
[a főpapok és a mágnások osztálya] tüntető módon elkülönítette magát a magyar néptől
(1893 Kossuth Lajos)
a Nyugat írói csoportja úgy tünt fel, mint fiatal íróknak közös célokra szervezett társasága, amely szándékosan elkülönítette magát az irodalom többi részétől
(1937 Schöpflin Aladár)
Németh László élesen elkülöníti magát a fasizmustól is
(1948 Keszi Imre)
A Moholy-Nagynál töltött napok után annyi tisztán állt előttem, hogy el kell különítenem magamat az effajta törekvéstől
(1960 Bernáth Aurél)
A társadalmi réteg csupán kifelé, más rétegekkel szemben, önazonossága érdekében különíti el magát
(1991 Dolinszky Miklós)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások