ellem (3B) l. elem

elem fn 3B  ellem (nyj)

1. ’vmely anyag, tárgy stb. kicsiny v. legkisebb alkotórésze, amelynek sokaságából az anyag, tárgy stb. mint egész felépül’ ❖ ? a’ föld’ évrészei [= évszakjai], ’s elemeinek vegyűleteik, mezőségének termékenysége […] mind a’nyi tanúi Bölcseségednek (1813 Helmeczy Mihály ford.–Eckartshausen C2056, 138) | megbarátkozni a’ vér elemeivel, mellyekbül az élet szedi táplálatát (1837 Vajda Péter 8504018, 16) | a forrás illó részei a léggel való érintkezésnél elrepülvén, tömör ellemei hátra maradva lerakodnak (1868 Orbán Balázs 8340002, 34) | [a herceg az illat] részecskéit messziről megérezte és elemeire bontotta kitünő szaglószerve (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 112) | Az elektronikus fényképezőgépek általában a számítógépekhez csatlakozó színes képernyők felbontóképességével dolgoznak, ami azt jelenti, hogy 640 × 480 elemre bontják a képet (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. (átv is) ’vmely építmény, szerkezet, képződmény stb. viszonylag egyszerű, de fontos alkotórésze, alkatrésze, darabja’ ❖ Sás- és kákatövek szövik össze [a bozót] válatag [= szétválasztható] elemét (1847 Kuthy Lajos 8261005, 190) | forgó géprészek alátámasztására való elemek (1896 Magyar írók élete CD27) | a végtelenül karcsú elemekből így bontakozott ki lassan a híd szépséges teste [az építés során] (1955 Antalffy Gyula 1004008, 39) | [A somogyi kanászszűr] minden eleme négyszögű, ill. téglány alakú (1981 NéprajziLex. CD47) | gőzölt és hajlított elemekből készített, hosszú élettartamú bútorok (1996 Lakáskultúra CD39) | nemcsak a Szovjetunió esett szét, hanem elemeire bomlott Csehszlovákia [is] (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’vmely jelenség, tulajdonság, megnyilvánulás, alkotás stb. jellegzetes, a többitől elkülöníthető része, összetevője, mozzanata’ ❖ [a kedvesség és a szeretet] a’ válódi [!] Emberségnek elemei (1830 Imre János 8195003, 68) | műveltségünkből hiányzik a philosophiai elem (1893 Alexander Bernát 8006001, 4) | A hasonlat két elemének viszonya (1947 Illyés Gyula 9274076, 120) | a hagyományos építőkultúra minden elemének felszámolása (1980 NéprajziLex. CD47) | a Zeneakadémia nem engedélyez vizuális elemeket magába foglaló show- vagy operettműsorokat (1994 Magyar Hírlap CD09) | [Liu Xuan] egy olyan egykaros eredeti elemet mutatott be, amely nem nyerte el a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) vezérkarának tetszését (1995 Magyar Hírlap CD09) | meleg mérsékelt éghajlati elemek (1996 Természet Világa CD50).

1c. (tbsz-ban) (kissé vál) ’vmely tudományterület, ismeretanyag alapvető tudnivalója, alapismerete’ ❖ egy [nemzet] sem fejtette ki magából a’ tudományok minden elemeit (1834 Balogh Pál 8007003, 148) | A’ felsőbb analysis elemei, irta Győry Sándor m. acad. r. t. (1841 Pesti Hírlap CD61) | [miért ne taníthatná] a gépész a kezdő fizikát, valamelyik gazda a növénytan elemeit? (1947 Illyés Gyula 2055001, 2) | [az etimológia alapján a próféta] saját erejéből magyarázza a Bibliát, tanítja a vallás elemeire az embereket (1977 Gecse Gusztáv 1057009, 396).

1d. (rendsz. tbsz-ban) (pejor is) ’〈vmely közösséghez tartozás v. ahhoz való viszony szempontjából:〉 egyén, egyed, személy’ ❖ a’ hon minden elemeit mély halálnak látszó, önfelejtett elmerülésben találám ’s olly néma volt körültem minden, vérzett keblem (1831 Széchenyi István 8429006, 74) | A legkonservativebb elemek is belátták, hogy minden téren szükségünk van reformokra (1890 Felvidéki Szemle 8619001, 2) | Azt se tudja miért [tették ki a gyárból]? „Létszámfölösleg” mondják neki. Másnak? „Gyanús elem.” (1956 Jobbágy Károly 9279014, 27) | [a beléptető rendszerekkel a stadionokban] a szalonképtelen elemek kiszűrése is megoldható (2000 Figyelő CD2601).

1e. ’vmely társadalmi réteg v. csoport’ ❖ a’ városi elem e’ honban nem kizárólag idegen (1841 Pesti Hírlap CD61) | tekintélye csak annak van, akinek története, ezért a polgári elemnek tekintélye nincsen (1898 Papp Dániel 8354008, 515) | Görögországban dóroknál illír elem hatásával mindig erősen kellett számolni (1933 Kerényi Károly 9325002, 138) | Etnikailag meghatározó eleme [Apátfalva] népességének a palócság, de keveredtek közéjük jászok, […] magyarok, sőt néhány szerb család is. A törzsökös lakosság az idegen elemeket magába olvasztotta (2000 Tóth Ferenc CD36).

1f. (Mat) ’a halmazt felépítő összetevők, objektumok vmelyike’ ❖ Ha valamely halmazban véges az elemek száma, a számosság fogalmának a halmaz elemeinek számát feltüntető szám fogalma felel meg (1925 RévaiNagyLex. C5713, 343) | Halmazelmélet, a matematikának elemekalkotta csoportok (számhalmazok) és halmazok egyes részei közötti összefüggéseket tárgyaló része (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 317) | Osszuk két A és B részhalmazra a racionális számok Q halmazát úgy, hogy […] A minden eleme legyen kisebb B minden eleménél (1999 Természet Világa CD50).

2. (Fiz v. Kém) ’minden atommagjában azonos protonszámú és vegyileg tovább nem bontható anyag’ ❖ [az elemnek tartott anyagok] azonnal megszünnek elemeknek neveztetni, mihelyt szétbontásuk sikerűlt; mint ez már többekkel történt. Eddigelő 56 elemet ismerünk (1844 Nendtvich Károly 8330001, 2) | [Dimitrij Ivanovics Mengyelejev] elévülhetetlen érdemeket szerzett az elemek periodusos (szakaszos) rendszerének megállapításával (1896 PallasLex. CD02) | Kémiai elemek azok az alap-, illetve ősanyagok, melyeknek atomjai, ellentétben a kémiai vegyületekkel, tovább szét nem bonthatók (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 12) | az elemeket atomsúlyuk szerint növekvő sorrendbe rendezzük (1978 Simonyi Károly 1142001, 324) | Tavaly szeptemberben az amerikai Lawrence Berkeley nemzeti laboratórium kutatói bejelentették a 118. rendszámú elem előállítását (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. (/vál) ’〈az ókori görög filozófusoknál:〉 a négy alapvető, a világot felépítő anyag, a tűz, a víz, a föld és a levegő egyike; őselem’ ❖ megtelve levén a frisítő elemmel, [a kútba esett embereknek] terhökre kezde vállni a kénytelen fürdő (1836 Gaal József 8149003, 22) | [Az iskolában] délelőtt: hangászat; koczkák; beszélgetés a négy elemekről (1837 Kossuth Lajos ford.–Wilderspin CD32) | [Arisztotelész szerint a] négy elem között van egy, mely föltétlenül nehéz: a föld; ez foglalja el tehát a mindenség közepét (1893 PallasLex. CD02) | a lakodalmi táncot ropja a föld, víz, tűz, levegő, minden elem (1976 Szilágyi Domokos 9672026, 35).

2b. (kissé vál) ’(ezek vmelyike mint) hatalmas, fékezhetetlen, pusztító természeti erő’ ❖ Még minden nyugszik: az egymást Pusztító elemek fagyait még szikra nem oldja (1827 Vörösmarty Mihály CD01) | A lángok mindent körülölelének izzó karjaikkal. S e rémitően pusztitó elem közepette lehetett egy női alakot látni (1856 Jósika Kálmán 8211001, 84) | Szegedet az elemek ostromolták: a tavaszi ár és a tavaszi vihar (1924 Juhász Gyula¹ 9284912, 93) | [a parancsnok] pilótái az Andok égbenyúló hegyei között küzdenek a természeti elemekkel (1996 Új Könyvek CD29).

3. (Vill is) ’kémiai energiát közvetlenül villamos energiává alakító áramforrás; galvánelem v. szárazelem’ ❖ A galvanikus elemek állandói (1875 Magyar írók élete CD27) | Szárazelem, oly villamos elem, melyben a másodrendű vezetők (a folyadékok) többé-kevésbé szilárd alakban alkalmaztatnak (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 111) | bedöglött a kis tranzisztoros rádiónk. Egy darabig kétségbeesetten piszkálgattuk, friss elemet tettünk bele (1976 Fehér Klára 9137002, 68) | Nehezíti az újrahasznosítást, hogy az elemekben és az akkumulátorokban egyidejűleg vannak jelen a mérgező fémek és vegyületeik, korrozív elektrolitok és műanyagok (1998 Természet Világa CD50).

3a. (nem szakny) ’akkumulátor’ ❖ egy nikkel-fém-hidrid elem egy mobiltelefonba 35, egy lítium-ion elem pedig 70 dollárba kerül (1997 Figyelő CD2601) | Környezetvédelmi szempontból […] az akkumulátorok az előnyösebbek, mert egyetlen újratölthető elem a szokásos elemek tucatjait helyettesítheti (1998 Természet Világa CD50) | ceruzaakkumulátorral [ti. ceruzaelem méretű, azt helyettesítő akkumulátorral] dolgoztunk (a töltő és az elemek a csomag tartozékai) (1998 Byte Magazin CD38).

4. (gyakr. birtokszóként) ’vki v. vmi számára a természetének, jellegének stb. megfelelő, ill. a létfenntartáshoz, működéshez, jó közérzethez stb. nélkülözhetetlen környezet, helyzet, állapot’ ❖ az önkény, igaztalanság ’s ebbül származó számnélküli becstelenség az ő igazi elemök! (1831 Széchenyi István C3901, 165) | a nyugalomnak s az állandóságnak oly elemét teremtettük meg a Balkán félszigeten, melyet az ottani népek eddigelé nélkülöztek (1891 Kállay Benjámin 8601001, 346) | [a színészek] elemükben vannak, azt csinálhatják, ami mesterségük lényege: játékot (1927 Schöpflin Aladár CD10) | [A csótányoknak] éltető elemük az árnyas s a mellett nedves, nyirkos erdőségek, ahová csak ritkán jut el egy-egy napsugár (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Milyen garanciák vannak a személyiség túlélésére egy olyan közegben, amelynek legtermészetesebb eleme a gyilkolás (1994 Magyar Hírlap CD09).

J: elementum.

Ö: alap~, alkat~, alkotó~, beton-, ceruza~, díszítő~, egység~, élet~, építő~, épület~, fény~, fűtő~, galván~, gép~, góliát~, gomb~, hő~, kép~, lapos~, lét~, lő~, mikro~, nap~, nyom~, ős~, ötvöző~, rúd~, száraz~, szó~, tartó~, tér~, váz~, zseblámpa~.

ÖU: bútor~, híd~.

ÖE: ~csoport, ~szám.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.