elles ts ige 4b8
1. ’(feltűnés nélkül) alaposan megfigyel(ve megismer), ill. így eltanul, elsajátít (vkitől) vmit’ ❖ [Kapidsi basa] már régtl fogva a’ Podrasnitzai táborban tartózkodott vólna, mig végtére el-lesvén fortélyát a’ rája-bizott dolgot [ti. a gyilkosságot] el követé (1789 Magyar Merkurius C0341, 739) | Most nem tudok [...] néhány szón és ama’ dalon kívül egyebet [franciául], miket gróf Vizaknai francia szakácsától lestem-el (1837 Fáy András¹ C0044, 190) | [a hegy] alatt meghálni, s annak tetejéről a feljövő napot ellesni terveltük (1868 Orbán Balázs 8340004, 80) | [az öreg pap] a nép ajkáról leste el meséit, dalait, balladáit, az ősi vallás és babona maradványait (1919 Juhász Gyula¹ 9284899, 269) | [A kiskutya] alombeli társaitól és más kutyáktól lesi el a különféle szokásokat, cselekvéseket, s ezek gyakran éppen az ellenkezői annak, amelyeket mi akarunk neki megtanítani (1993 Sárkány Pál et al. CD59).
1a. ’eltanul és átvesz vkitől v. vhonnan vmit’ ❖ Ugy nem közeledünk hozzájok [ti. az elmúlt időkhöz], ha ellessük egyes külsőségeiket, hanem azáltal, ha példájokat követjük (1857 Eötvös József 8126019, 164) | a krakói kőfaragók a csúcsos ivű ablakokat az olasz jövevényektől ellesett renaissance párkánynyal látták el (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a népköltészetből ellesett motívumok (1965 Horváth Károly CD53) | a polgári konyháról ellesett sütemény, a torta paraszti terjedése sok központból önállóan indult (1997 Magyar néprajz CD47).
2. ’ügyesen és észrevétlenül megtud, kikémlel, kiles vmit’ ❖ lesd-el édes Ötsém min tulajdonság kivántatott arra, hogy valaki alkalmatosnak találtatván fel-vetessen ezen válogatott jeles vitézek serege közé (1788 Magyar Merkurius C0340, 188) | Lessétek el, mi bántja titkon úgy (1867 Arany János ford.–Shakespeare 8014006, 123) | [Esti Kornélt] végzetesen izgatták a szörnyű dolgok, a megsemmisülés kis és nagy színjátékai, a lassú, vagy gyors pusztulás, mert azt remélte, hogy valamit mégis elleshet a titokból (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 114) | A gibicek előredűltek Szepi bácsi izzadt, pecsenyeszínű háta, válla felé, veres, gyűrűsen dudorodó tarkója mellől lesni el, mit hoz az a négy lap (1969 Domahidy András 1036006, 176).
2a. ’〈vmely tovatűnő jelenséget, megnyilvánulást〉(feszülten figyelve) hirtelen észlel, elkap’ ❖ rám mosolyogva pillantson [a leány], ez győzelmem’ csalhatlan jele lesz, mit békén ’s vigyázva ellesni, erősen fel is tevém magamban (1841 Kovács Pál² 8251002, 188) | Ki leste már el, mikor [az öregek] a kályhás, sötét sarokban a téli estén árván lehajtják a fejüket? (1928 Weöres Sándor 9788021, 29) | A professzor pedig sűrű szemöldöke rejtekéből tanítványát vizsgálgatja s pápaszeme mögött villogó hideg kék szemének áruló pillantását próbálja ellesni (1931 Sárközi György 9587010, 80) | önkéntelenül ellesett beszélgetés-foszlányok, olvasmányok szavai kerülnek verseinkbe (1971 e. Devecseri Gábor 9108015, 46).
3. (rég) ’meghatározott v. huzamosabb időn keresztül les, figyelve vár vmit’ ❖ Durva, ittas pórhad, szégyentől megalázva, közcsúfságra levetkőztetve idehajt eléje, aki hajdan fél éjszakán át elleste, hogy egy ablakon kinyújtott kezemet meglássa (1882 Jókai Mór CD18).
3a. (rég) ’〈vmely cselekedetre a megfelelő időpontot〉 feszült figyelemmel várja, lesi’ ❖ A’ komándo egéſzen a’ Vakupi falakhoz érkeze, a’ nélkül, hogy valaki éſzre vette vólna, és minekutánna egy ideig ottan állott és ſehol ſem látott vólna ellenséget, a jó idt el-lesé és a’ Vakupi falakhoz ér kulát, (pajtát) [felgyújtotta] (1789 Magyar Merkurius C0341, 161) | [Thomár] ellesve a helyes pillanatot, hirtelen megragadá a szikla tövében hosszan lelógó fagyökereket, s mindhármukat erőszakosan felhúzta oda (1854 Jókai Mór CD18) | Ellestük, mikor [a gróf] egy kissé eltávozott, s mi elillantunk szerencsésen (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102005, 28).
3b. (nyj) ’〈annak kif-ére, hogy fonóbeli szokásként a legény várja, lesi, mikor ejti le az orsóját a fonó leány, hogy azt neki (csók ellenében) visszaadja〉’ ❖ Elejtik [az orsót] a pajkos kacsók, S a macska-gonddal elleső Legény váltság-jutalma: csók! (1843 Tompa Mihály CD01) | Nem volt ott [a leány] szive kedvese, Hogy az orsóját ellesse (1855 Vasárnapi Újság CD56) | olykor az orsót is ellesték [a legények], amit a lányok csókkal váltottak ki (1941 K. Kovács László C6099, 128).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elleshet; ÚMTsz. elles¹