elmélkedés fn 4B

1. ’az elmélkedik igével kifejezett tevékenység, állapot’ ❖ a’ Tuſzánói Hertzeg gondos elmélkedéſsel töltötte az üdejét (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 158).

2. (műalkotások címében is) ’elmélyült, logikus okfejtéssel, mérlegelve kialakított eszmefuttatás, értekezés (vmiről), ill. ez mint mű(alkotás)’ ❖ Elmélkedés a háborúról (1772 Barcsay Ábrahám 7019025, 49) | [azzal a szándékkal teszünk kitérőt,] hogy a tisztelt olvasó tájékozhassa magát széptani elmélkedésünk némely szempontjára nézve (1853 Egressy Gábor 8123003, 176) | Ady májusi írásai közt verseket, színikritikákat, politikai elmélkedéseket, prózában írott lirizálásokat találunk (1922 Kardos László 9305002, 49) | Tétova elmélkedés az esztétika értelméről (1985 Poszler György 1124010, 506).

3. (rég) ’töprengés, gondolkodás eredményeként létrejött elképzelés, gondolat, ill. átgondolt, fölépített teória, elmélet’ ❖ Itt egy igen fontos elmélkedéſt hozok-elö; hogy tudni-illik a’ paraſzt ember gyermekeit gyenge korokban, kemény dologra fogván, […] idnek elötte erejek el-fogy; és ſoha tellyes erejekhez ’s teſtek illend ſzabáſához nem juthatnak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 406) | neki esik a’ böltselkedésnek, és egész theoriát, élmélkedést, alkat [= alkot] a’ feltalálónak próbatételeibl (1806 Horvát István C2110, 171) | Íme azon elmélkedések, melyek közel egy éven át szinte kizárólag foglalkoztaták Anatole elméjét (1872 Toldy István 8482010, 156).

3a. (rég, ritk) ’az agy, az elme munkája, elmeműködés, pl. tudat, ész, emlékezet’ ❖ [a csecsemőknek] nintsen ítéletek, Nints elmélkedések, nints emlékezetek, Némátskák aluſznak, ſemmit ſem ſzóllhatnak, Hangot-is bajakról tsak sírva adhatnak (1793 Gvadányi József C1940, 16) | az okos embert nállánál nagyobb okossággal tsalván meg, elmélkedés nélkűl lévő állattá őtet tenni nem lehet (1804 Bessenyei György¹ 7044047, 488).

4. ’elmélyedt töprengés, meditáció mint mentális tevékenység’ ❖ ſzive nyavalyájából bölts, és magában ſzálitó elmélkedéſek által ismét felgyógyulván (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 242) | az elmélkedés az érzékeket lassankint legyőzi, a szellem érzéketlenné válik a külső behatások iránt (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | [Szent István] nem volt elmélkedésbe merülő aszkéta, imádkozó és síró öreg, milyennek későbbi jámbor életírói rajzolták (1928 Hóman Bálint CD42) | A lelkigyakorlatos táborokban a fiatalok napjaik nagy részét elmélkedéssel és lelkigyakorlatokkal töltik (1995 Magyar Hírlap CD09).

4a. (Vall) ’vallásos elmélyedést szolgáló, rendsz. bibliai textushoz kapcsolódó, írásban v. szóban megfogalmazott eszmefuttatás, gondolatsor’ ❖ Keresztény tudományi elmélkedések (1773 Magyar írók élete CD27) | hallani vasárnaponként a tiszteletes úr magasztos elmélkedéseit (1853 Jókai Mór CD18) | Nemeskey Andor. Az elmélkedő hitszónok. Elmélkedések az év minden vasár- és ünnepnapjára (1876 Magyar Könyvszemle CD40) | Henricus de Hassiá-nak […] „Speculum animae” című, népszerű vallásos elmélkedéseket tartalmazó könyvét gyakran találjuk magyarországi kódexekben (1939 Ivánka Endre CD43) | Az év minden napjára szóló bibliai gondolatok és elmélkedések elmélyült figyelmet igényelnek, esti olvasmánynak valók – magánhasználatra szolgálnak (1995 Új Könyvek CD29).

Sz: elmélkedésbeli, elmélkedési.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. elme; ÉKsz.; SzT.

elmélkedés főnév 4B
1.
az elmélkedik igével kifejezett tevékenység, állapot
a’ Tuſzánói Hertzeg gondos elmélkedéſsel töltötte az üdejét
(1772 Mészáros Ignác ford.)
2. (műalkotások címében is)
elmélyült, logikus okfejtéssel, mérlegelve kialakított eszmefuttatás, értekezés (vmiről), ill. ez mint mű(alkotás)
Elmélkedés a háborúról
(1772 Barcsay Ábrahám)
[azzal a szándékkal teszünk kitérőt,] hogy a tisztelt olvasó tájékozhassa magát széptani elmélkedésünk némely szempontjára nézve
(1853 Egressy Gábor)
Ady májusi írásai közt verseket, színikritikákat, politikai elmélkedéseket, prózában írott lirizálásokat találunk
(1922 Kardos László)
Tétova elmélkedés az esztétika értelméről
(1985 Poszler György)
3. (rég)
töprengés, gondolkodás eredményeként létrejött elképzelés, gondolat, ill. átgondolt, fölépített teória, elmélet
Itt egy igen fontos elmélkedéſt hozok-elö; hogy tudni-illik a’ paraſzt ember gyermekeit gyenge korokban, kemény dologra fogván, […] idnek elötte erejek el-fogy; és ſoha tellyes erejekhez ’s teſtek illend ſzabáſához nem juthatnak
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
neki esik a’ böltselkedésnek, és egész theoriát, élmélkedést, alkat [= alkot] a’ feltalálónak próbatételeibl
(1806 Horvát István)
Íme azon elmélkedések, melyek közel egy éven át szinte kizárólag foglalkoztaták Anatole elméjét
(1872 Toldy István)
3a. (rég, ritk)
az agy, az elme munkája, elmeműködés, pl. tudat, ész, emlékezet
[a csecsemőknek] nintsen ítéletek, Nints elmélkedések, nints emlékezetek, Némátskák aluſznak, ſemmit ſem ſzóllhatnak, Hangot-is bajakról tsak sírva adhatnak
(1793 Gvadányi József)
az okos embert nállánál nagyobb okossággal tsalván meg, elmélkedés nélkűl lévő állattá őtet tenni nem lehet
(1804 Bessenyei György¹)
4.
elmélyedt töprengés, meditáció mint mentális tevékenység
ſzive nyavalyájából bölts, és magában ſzálitó elmélkedéſek által ismét felgyógyulván
(1772 Mészáros Ignác ford.)
az elmélkedés az érzékeket lassankint legyőzi, a szellem érzéketlenné válik a külső behatások iránt
(1899 Nagy képes világtörténet)
[Szent István] nem volt elmélkedésbe merülő aszkéta, imádkozó és síró öreg, milyennek későbbi jámbor életírói rajzolták
(1928 Hóman Bálint)
A lelkigyakorlatos táborokban a fiatalok napjaik nagy részét elmélkedéssel és lelkigyakorlatokkal töltik
(1995 Magyar Hírlap)
4a. (Vall)
vallásos elmélyedést szolgáló, rendsz. bibliai textushoz kapcsolódó, írásban v. szóban megfogalmazott eszmefuttatás, gondolatsor
Keresztény tudományi elmélkedések
(1773 Magyar írók élete)
hallani vasárnaponként a tiszteletes úr magasztos elmélkedéseit
(1853 Jókai Mór)
Nemeskey Andor. Az elmélkedő hitszónok. Elmélkedések az év minden vasár- és ünnepnapjára
(1876 Magyar Könyvszemle)
Henricus de Hassiá-nak […] „Speculum animae” című, népszerű vallásos elmélkedéseket tartalmazó könyvét gyakran találjuk magyarországi kódexekben
(1939 Ivánka Endre)
Az év minden napjára szóló bibliai gondolatok és elmélkedések elmélyült figyelmet igényelnek, esti olvasmánynak valók – magánhasználatra szolgálnak
(1995 Új Könyvek)
Sz: elmélkedésbeli, elmélkedési
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. elme; ÉKsz.; SzT.

Beállítások