elmellőz ts ige 4c 

1. (rég v. nyj) ’mellette elhaladva kikerül, ill. megelőz vmit, vkit’ ❖ [Cook] hét hónapi hajózásával semmire sem mehetett; […] dél felé viszsza mentébenn számtalan sok szigeteket el-mellzött, míg végre arra a bóldogtalanra ki-szállott, amellynek lakosi agyonn verték (1780 Magyar Hírmondó C0268, 107) | [A versenyben] a’ melly nő-hajó a’ férfihajók közt vagy azokat elmellőzve illetlenűl [= illetetlenül] vissza tud térni az indulóhoz, az győzhetlennek hirdettetik (1837 Vörösmarty Mihály 8524423, 103) | Murány várát elmellőzve, a mélységbe ereszkedünk, hol a víz nagy kősziklák között eltűnik; ez a Vaskapu (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a gyalog járó hiába köszönt az őt elmellőző fogatosra, a szűk ülés miatt nem vehette fel maga mellé (1999 Magyar néprajz CD47).

2. (rég) ’nem ejt útba, elkerül vmit, ill. nem látogat meg vkit’ ❖ Tudatlan lévén pedig az útak fell, más útra indult, és a’ Kápolnát el-mellzte (1772 Jenei Márton ford.–Haeften C2222, 4) | Zápolyát még ott találta Nagy-Váradon a bég. Egyenesen őhozzá ment be; a püspököt elmellőzte (1892 Jókai Mór CD18).

2a. (rég) ’〈vmely (nemkívánatos) eseményt, dolgot〉 nem hagy megtörténni, elkerül’ ❖ ollyan rvény a’ halál, melyet el-nem mellzhetnek (1787 Péczeli József ford.–Young C3447, 7) | [néhányak szerint a gyermekeknek a nevelőintézetben] alkalmatosság szolgáltatik a’ különbféle természetű, magaviseletű ’s erkölcsű emberekkel megesmerkedni, azokkal békességben élni, a’ csábításnak ellentállani, és a’ rosz példaadásból eredett veszedelmet okosan elmellőzni (1826 Szilasy János 8450009, 191) | [a magyar nemzet] nem sietett a pártütőt saját fészkében megtámadni, hanem a polgárvérontást – ha csak lehet – elmellőzendő, a pártütés továbbterjedésének gátlására szorítkozott (1849 Kossuth Lajos CD32) | kiméletes befolyást és rábeszélést kelle alkalmaznom, hogy több botrányt elmellőzhessek (1858 e. Mészáros Lázár C3095, 127).

2b. (rég) ’〈vmely rossz dolog, baj, gond stb.〉 nem érint, elkerül vkit’ ❖ a munka, a baj, a gondok és a fáradságok elmellőztek [téged] (1786 Verseghy Ferenc ford.–Dusch 7373008, 235) | Halálmadárpelyhet [teszek] szempillája alá, Jó hiszemben: hogy elmellőzze a halál! (1851 Lisznyai Damó Kálmán C2925, 42).

3. (rég, átv is) ’eltávolít, elűz vhonnan vkit, vmit’ ❖ kedves Anyám! a’ munka által el mellztetem a’ hideget (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 98) | valamint a’ hernyók úgy a’ hangyálok-is el mellőztettnek a’ gyümölts fáktól (1796 Gazdaságot Célozó Újság 7417002, 160) | „[…] a hon szabadságára veszélyes egyéneket pedig elmellőzni fő feladata a Ministeriumnak.” – magyarázza (1848 Töltényi Miklós CD51) | Kézigörcs (Schreibrumpf) és hasonló zavarai az izom-tevékenységnek fájdalom nélkül elmellőztetnek (1886 Győri Közlöny 8627001, 4).

4. (/ritk) ’nem foglalkozva v. nem törődve vele figyelmen kívül hagy, ill. elhagy, kihagy vmit, vkit’ ❖ vakmerö Filosofusok olly sokszor el-mellözik az igazságot (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3750, 127) | [Beszédemben] mindent el-mellzök, a’ mi nem a’ dologra tartozik (1794 Magyar Hírmondó 7444114, 731) | Midőn a’ magyar szinészetről ’s különösen az operáról szólunk, el nem mellőzhetjük Schódelnét, az első énekesnét kiválólag megemlíteni (1841 Vörösmarty Mihály 8524429, 211) | Bismarck a katonai hatalom további fejlesztése mellett nem mellőzte el azokat a tényezőket sem, melyek nélkül modern állam nem állhat fenn (1905 Nagy képes világtörténet CD03) | Azzal vádolták egész nyiltan Hunyadit, hogy nagyravágyása által befolyásolva, az egyességkötésnél az ország javát elmellőzte (1936 Bánlaky József CD16) | A korona [címerből való] elmellőzését illetően Lanzedelli kétségkívül nagyobb tájékozottságról (vagy megfontoltságról) tett tanúbizonyságot, mint a koronát ugyancsak elmellőző magyar republikánusok (1990 Spira György CD17).

5. (/ritk) ’〈teendőt, kötelességet〉 nem hajt végre, nem teljesít, elmulaszt, ill. 〈kínálkozó lehetőséget〉 elszalaszt’ ❖ Ha a szelídebb tudományokra akarjuk buzdítani polgártársainkat, el-ne mellőzzük őket a Haza fegyverrel való szolgálatjára is élleszteni (1828 Kiss Károly¹ CD30) | Elveted a gabonát, s mennyi veszély nem vár arra a kikelés pillantatától fogva aratás idejéig; s fognád-e azért az évenkénti vetést elmellőzni? (1837 Kölcsey Ferenc 8253048, 1122) | Popákné asszonyom nem akarta elszalasztani a becses alkalmat, amit férje elmellőzött (1856 Jókai Mór CD18) | elmellőzték a dézmát papjuk számára biztositani (1873 Orbán Balázs CD22) | egészen egyszerűen elmellőzte a kitűzött találkát (1911 Krúdy Gyula CD54) | ha egy sebészi munkát végző kórházigazgató elmellőztetheti a kórboncnok véleménye ellenére a boncolást, ez rossz dolog (1997 Országgyűlési Napló CD62).

6. (rég) ’figyelemre se méltat, jogai, érdemei ellenére háttérbe szorít, mellőz vkit’ ❖ [Iknelates] régtűl fogva minden vétke nélkűl el mellztetet ’s érdeme ſzerint hivatalba nem helyheztetet (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 29) | Megesküvém Gézát elejteni […]. Megeskvém [!], mert fájt elmellőzve lennem (1826 Vörösmarty Mihály 8524395, 165) | Corvin János, a dicső király méltatlanul elmellőzött fia (1860 Vasárnapi Újság CD56) | megnyerték a nagy népszónokot, Ártándy Pált, aki minden mozgalomnál elöljárt; de a jutalomosztásnál mindig elmellőzték (1892 Jókai Mór CD18).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elmellőzött; ÚMTsz.