elnyűhetetlen mn 14B

1. ’az (erősebb) igénybevételt jól bíró, tartós, időtálló 〈tárgy, dolog〉, ill. arra jellemző 〈sajátosság〉’ ❖ általános volt róla [ti. a bakancsról] a hit, hogy elnyühetetlen (1878 Bakahumor C4187, 62) | Kinyílnak nyalkán A béke szirmai, S összebékül a Balkán, Mint a szinészek és az Irmai, Megszűnnek az összes zavarok, S elnyűhetetlen lesz A békepálma, Mint a Palma-Cipősarok (1913 Tóth Árpád CD01) | A Volvók ma is az 1927-ben született cégfilozófia szerint készülnek: biztonságosak, emberközpontúak és szinte elnyűhetetlenek (1995 Magyar Hírlap CD09) | [a posztónadrágokat] irházással igyekeztek elnyűhetetlenebbé tenni (1997 Magyar néprajz CD47) | [Levi Strauss] a század hetvenes éveiben már elnyűhetetlenül erős, szögecselt overallokat gyártott és adott el (1998 Magyar Hírlap CD09) | [a kerti szegélyek megválasztásakor] akad olyan is, aki az elnyűhetetlen, könnyen kezelhető műanyagra esküszik (2000 Lakáskultúra CD39).

1a. ’kifejezőerejéből, hatásából az idő múltával v. a gyakori használat miatt sem veszítő, maradandó értékű, megunhatatlan 〈téma, mű stb.〉, ill. arra jellemző 〈sajátosság〉’ ❖ A gyermekek felvilágosításának nagy apostola természetesen nem írhatott másról, mint erről a már nem uj, de elnyűhetetlen témáról (1908 Ambrus Zoltán C0599, 280) | [egyetemi évei alatt] hallhatta két olyan kiváló és ellentétes módszerű történész előadásait Mátyásról, mint Szekfü Gyula és Mályusz Elemér és kettejük időszerű tudománya csak annál impozánsabbá, erőteljesebbé rajzolta ezt az elnyűhetetlenül értékes alakot (1939 Kósa János CD10) | [a soproni színház] sorát ejtette az elnyűhetetlen Nebántsvirágnak, ismételte a nagysikerű Aranylakodalmat (1962 Csatkai Endre CD52) | a szinte elnyűhetetlen Kossuth-nóta (1981 NéprajziLex. CD47).

2. ’a nehézségeket kitartóan elviselő, testileg-lelkileg rendkívül szívós, erős 〈személy〉, ill. arra jellemző 〈sajátosság〉’ ❖ valami elnyűhetetlen életakarással küzd, harcol a vonattal és a vonatért (1928 Laziczius Gyula CD10) | Édesanyám mindig bámulta, hogy az ura olyan, mint a vas: oly erős és elnyűhetetlen (1939 Móricz Zsigmond 9462031, 279) | [Orbánné] elnyűttnek látszó, de elnyűhetetlen, idősebb asszony (1972 Örkény István 9500037, 256) | öreg barátom felesége, a 68 esztendős, elnyűhetetlen kedélyű és munkabírású Katalin (1995 Magyar Hírlap CD09).

elnyűhetetlen melléknév 14B
1.
az (erősebb) igénybevételt jól bíró, tartós, időtálló 〈tárgy, dolog〉, ill. arra jellemző 〈sajátosság〉
általános volt róla [ti. a bakancsról] a hit, hogy elnyühetetlen
(1878 Bakahumor)
Kinyílnak nyalkán A béke szirmai, S összebékül a Balkán, Mint a szinészek és az Irmai, Megszűnnek az összes zavarok, S elnyűhetetlen lesz A békepálma, Mint a Palma-Cipősarok
(1913 Tóth Árpád)
A Volvók ma is az 1927-ben született cégfilozófia szerint készülnek: biztonságosak, emberközpontúak és szinte elnyűhetetlenek
(1995 Magyar Hírlap)
[a posztónadrágokat] irházással igyekeztek elnyűhetetlenebbé tenni
(1997 Magyar néprajz)
[Levi Strauss] a század hetvenes éveiben már elnyűhetetlenül erős, szögecselt overallokat gyártott és adott el
(1998 Magyar Hírlap)
[a kerti szegélyek megválasztásakor] akad olyan is, aki az elnyűhetetlen, könnyen kezelhető műanyagra esküszik
(2000 Lakáskultúra)
1a.
kifejezőerejéből, hatásából az idő múltával v. a gyakori használat miatt sem veszítő, maradandó értékű, megunhatatlan 〈téma, mű stb.〉, ill. arra jellemző 〈sajátosság〉
A gyermekek felvilágosításának nagy apostola természetesen nem írhatott másról, mint erről a már nem uj, de elnyűhetetlen témáról
(1908 Ambrus Zoltán)
[egyetemi évei alatt] hallhatta két olyan kiváló és ellentétes módszerű történész előadásait Mátyásról, mint Szekfü Gyula és Mályusz Elemér és kettejük időszerű tudománya csak annál impozánsabbá, erőteljesebbé rajzolta ezt az elnyűhetetlenül értékes alakot
(1939 Kósa János)
[a soproni színház] sorát ejtette az elnyűhetetlen Nebántsvirágnak, ismételte a nagysikerű Aranylakodalmat
(1962 Csatkai Endre)
a szinte elnyűhetetlen Kossuth-nóta
(1981 NéprajziLex.)
2.
a nehézségeket kitartóan elviselő, testileg-lelkileg rendkívül szívós, erős 〈személy〉, ill. arra jellemző 〈sajátosság〉
valami elnyűhetetlen életakarással küzd, harcol a vonattal és a vonatért
(1928 Laziczius Gyula)
Édesanyám mindig bámulta, hogy az ura olyan, mint a vas: oly erős és elnyűhetetlen
(1939 Móricz Zsigmond)
[Orbánné] elnyűttnek látszó, de elnyűhetetlen, idősebb asszony
(1972 Örkény István)
öreg barátom felesége, a 68 esztendős, elnyűhetetlen kedélyű és munkabírású Katalin
(1995 Magyar Hírlap)

Beállítások