elolvad tn ige 1a1

1. (túlzó is) ’〈szilárd anyag v. tárgy〉 hő hatására folyékonnyá, ill. 〈hó, jég v. abból levő dolog〉 vízzé válik’ ❖ kikelet felé a’ hó el-olvadván (1775 Csapó József 7062001, 101) | a fagylalt elolvad (1848 Jókai Mór CD18) | [a tűzvészben] elolvadtak a harangok is (1888 Pór Antal CD55) | Ha a csirkehús jól megpirult, rászórom a reszelt sajtot és csak annyi időre teszem vissza, hogy a sajt elolvadjon rajta (1990 Frank Júlia CD19) | [a] páctól valami elképzelhetetlen zamat hatja át a húst, és omlós lett, hogy szinte rágni se kell, mert elolvad, amint szájba veszik (2007 Závada Pál 3150015, 1531).

1a. (túlzó) ’〈annak kif-ére, hogy vkinek nagyon melege van〉’ ❖ oly hőség van, hogy majd elolvadok (1877 Adomák a magyar nép életéből C0526, 14) | Október 15-ig kánikula lesz […]. A kőszínházban most egyszerűen elolvadnánk (1900 Ady Endre CD0801) | Majd elolvadt az ember a hőségtől (1950 Jankovich Ferenc ford.–Rolland 9275031, 82).

1b. ’ellágyulva meghatódik, elérzékenyül (vmitől) vki’ ❖ Etelkának ſzíve egéſzlen el-olvadott. Édesdeden nézett ugyan ama’ moſolygó Etelére, de ſemmit ſe ſzólhatott (1786 Dugonics András C1471, 219) | Hibám csupán lágyszívűség vala; Elolvadék a bűnös könyüjén (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare C3739, 57) | Mit érek vele, hogy mosolyomtól elolvadnak a nők, ha komoly üzleti fejtegetéseimre igazi szerelmeim: a pénzemberek csak gúnyos vigyorgással felelnek?! (1907 Ambrus Zoltán C0595, 253) | Gyengédségétől teljesen elolvadtam (2008 Szilánkokra hullva 3333001, 11).

1c. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vki(nek a szíve) vmely félelmet v. iszonyatot keltő dologtól erőtlenné válik, elgyengül〉’ ❖ Soha nem hihette vólna maga fell: hogy, egy Magyar Kis-aſzſzonynak jelen-léttében, akkor olvadgyon-el ſzíve; midn az ers bátor lélekre leg-nagyobb ſzüksége lenne (1786 Dugonics András 7087010, 133) | Jób tsak nem el-olvadván a’ félelem miatt, nem-merte ſzemeit felemelni (1787 Péczeli József ford.–Young C3447, 244) | [Toldi] Rángatta a csehet szörnyü erejével, Ropogott keze közt, elolvadt a teste (1846 Arany János CD01).

2. ’〈anyag v. vmely dolog folyadékban〉 feloldódik, és azzal elkeveredik’ ❖ Két lót ſzedlitzi ſóra, és négy lót ſavany pálma gymltſre, tölts 16. lót forró vizet; keverd mind addig mig a’ tamarindas [= indiai datolya] gymölts el-olvad benne (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 627) | vedd a fejér viaszt, és vékony szeletecskékre metélvén, ereszd be a terpetinbe, hagyd úgy huszonnégy óráig, hogy jól elolvadjon (1826 Fáy András¹ 8139012, 110) | Azok a fehér kockák azonban olyan rátartók voltak, nem akartak elég gyorsan elolvadni [a teában] (1894 Jókai Mór CD18) | kicsit átkeverem, hogy a citromsav elolvadjon a vízben (1987 Frank Júlia et al. CD19).

2a. ’〈annak kif-ére, hogy vmely érzelemnek, állapotnak teljesen átadja magát vki〉’ ❖ Én tsak nem elolvadok örömömben (1793 Simai Kristóf ford.–Weisse C2991, 358) | Lelkem bánatban olvad el (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson C2528, 229) | A legszebb halál neme – a kéjben elolvadni (1891 Jókai Mór CD18) | Roppant szerelmes természetű, a szerelemben majd elolvad (1957 Benedek István 9041010, 322).

3. ’egyre fogyva v. mérséklődve fokozatosan eltűnik, semmivé válik vmi’ ❖ a’ kövérség a’ téli ſzáraz eledel és takarmány miatt, el-olvad, és el-enyéſzik (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 155) | kebleden Mint olvad el a bú (1814 Kölcsey Ferenc 8253001, 63) | Kanalas Mihály látta, hogyan olvad el a nehezen felszított lelkesedés (1952 Láng János 2051008, 29) | A meseszerű, hirtelen meggazdagodás lehetőségei elolvadtak akkorra (1979 Domahidy András 1036002, 127) | Ha a kisgazdák Cegléden netán úgy döntenének, hogy kenyértörésre viszik a dolgot a Fidesszel, hamar elolvadhat a kormány parlamenti többsége (2001 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’〈pénz, vagyon〉 apránként elfogy, (értékét vesztve) semmivé válik’ ❖ a’ leg-szembe-tünbb Jószág-is el-olvad, ha tsak az ember éjjel nappal annak gyarapításán nem iparkodik (1792 Szomor Máté ford. C2990, 11) | Elolvadt biz ez is [ti. a húszas], mint a többi egymásután, maradván még belőle öt garas (1847 Vas Gereben 8514009, 99) | nemhogy visszaszerezte volna az ősi birtok felét, hanem még az a másik fele is majdnem elolvadt (1884 Mikszáth Kálmán 8312241, 18) | [az akadémiai rendes tagsággal] járó pénzjutalom pillanatok alatt elolvadt az inflációban (1999 Természet Világa CD50).

3b. ’〈emberek csoportja〉 létszámának fokozatos csökkenésével megfogyatkozik(, és megsemmisül)’ ❖ találtam én ollyakra [ti. katonai csapatokra], mellyek az el-ſzökés által ſzörnyüképpen el-olvadtanak (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098002, 3) | A békepárt e parlamenti csaták után a diadal tetőpontján látszott állani, […] a másik párt elolvadt, elenyészett, megtagadtatott saját ügyfelei által (1887 Jókai Mór CD18) | a sereg már 20.000 főre olvadt el (1941 Bánlaky József CD16) | elolvadt az elnök ellenzéke, s ellenjelölt nélkül, egyhangúlag választották újra – négy évre – a klub élére Furulyás Jánost (2002 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

elolvad tárgyatlan ige 1a1
1. (túlzó is)
〈szilárd anyag v. tárgy〉 hő hatására folyékonnyá, ill. 〈hó, jég v. abból levő dolog〉 vízzé válik
kikelet felé a’ hó el-olvadván
(1775 Csapó József)
a fagylalt elolvad
(1848 Jókai Mór)
[a tűzvészben] elolvadtak a harangok is
(1888 Pór Antal)
Ha a csirkehús jól megpirult, rászórom a reszelt sajtot és csak annyi időre teszem vissza, hogy a sajt elolvadjon rajta
(1990 Frank Júlia)
[a] páctól valami elképzelhetetlen zamat hatja át a húst, és omlós lett, hogy szinte rágni se kell, mert elolvad, amint szájba veszik
(2007 Závada Pál)
1a. (túlzó)
〈annak kif-ére, hogy vkinek nagyon melege van〉
oly hőség van, hogy majd elolvadok
(1877 Adomák a magyar nép életéből)
Október 15-ig kánikula lesz […]. A kőszínházban most egyszerűen elolvadnánk
(1900 Ady Endre)
Majd elolvadt az ember a hőségtől
(1950 Jankovich Ferenc ford.Rolland)
1b.
ellágyulva meghatódik, elérzékenyül (vmitől) vki
Etelkának ſzíve egéſzlen el-olvadott. Édesdeden nézett ugyan ama’ moſolygó Etelére, de ſemmit ſe ſzólhatott
(1786 Dugonics András)
Hibám csupán lágyszívűség vala; Elolvadék a bűnös könyüjén
(1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Shakespeare)
Mit érek vele, hogy mosolyomtól elolvadnak a nők, ha komoly üzleti fejtegetéseimre igazi szerelmeim: a pénzemberek csak gúnyos vigyorgással felelnek?!
(1907 Ambrus Zoltán)
Gyengédségétől teljesen elolvadtam
(2008 Szilánkokra hullva)
1c. (rég)
〈annak kif-ére, hogy vki(nek a szíve) vmely félelmet v. iszonyatot keltő dologtól erőtlenné válik, elgyengül〉
Soha nem hihette vólna maga fell: hogy, egy Magyar Kis-aſzſzonynak jelen-léttében, akkor olvadgyon-el ſzíve; midn az ers bátor lélekre leg-nagyobb ſzüksége lenne
(1786 Dugonics András)
Jób tsak nem el-olvadván a’ félelem miatt, nem-merte ſzemeit felemelni
(1787 Péczeli József ford.Young)
[Toldi] Rángatta a csehet szörnyü erejével, Ropogott keze közt, elolvadt a teste
(1846 Arany János)
2.
〈anyag v. vmely dolog folyadékban〉 feloldódik, és azzal elkeveredik
Két lót ſzedlitzi ſóra, és négy lót ſavany pálma gymltſre, tölts 16. lót forró vizet; keverd mind addig mig a’ tamarindas [= indiai datolya] gymölts el-olvad benne
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
vedd a fejér viaszt, és vékony szeletecskékre metélvén, ereszd be a terpetinbe, hagyd úgy huszonnégy óráig, hogy jól elolvadjon
(1826 Fáy András¹)
Azok a fehér kockák azonban olyan rátartók voltak, nem akartak elég gyorsan elolvadni [a teában]
(1894 Jókai Mór)
kicsit átkeverem, hogy a citromsav elolvadjon a vízben
(1987 Frank Júlia et al.)
2a.
〈annak kif-ére, hogy vmely érzelemnek, állapotnak teljesen átadja magát vki〉
Én tsak nem elolvadok örömömben
(1793 Simai Kristóf ford.Weisse)
Lelkem bánatban olvad el
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Macpherson)
A legszebb halál neme – a kéjben elolvadni
(1891 Jókai Mór)
Roppant szerelmes természetű, a szerelemben majd elolvad
(1957 Benedek István)
3.
egyre fogyva v. mérséklődve fokozatosan eltűnik, semmivé válik vmi
a’ kövérség a’ téli ſzáraz eledel és takarmány miatt, el-olvad, és el-enyéſzik
(1774 Tapasztalásból merített oktatás ford.)
kebleden Mint olvad el a bú
(1814 Kölcsey Ferenc)
Kanalas Mihály látta, hogyan olvad el a nehezen felszított lelkesedés
(1952 Láng János)
A meseszerű, hirtelen meggazdagodás lehetőségei elolvadtak akkorra
(1979 Domahidy András)
Ha a kisgazdák Cegléden netán úgy döntenének, hogy kenyértörésre viszik a dolgot a Fidesszel, hamar elolvadhat a kormány parlamenti többsége
(2001 Magyar Hírlap)
3a.
〈pénz, vagyon〉 apránként elfogy, (értékét vesztve) semmivé válik
a’ leg-szembe-tünbb Jószág-is el-olvad, ha tsak az ember éjjel nappal annak gyarapításán nem iparkodik
(1792 Szomor Máté ford.)
Elolvadt biz ez is [ti. a húszas], mint a többi egymásután, maradván még belőle öt garas
(1847 Vas Gereben)
nemhogy visszaszerezte volna az ősi birtok felét, hanem még az a másik fele is majdnem elolvadt
(1884 Mikszáth Kálmán)
[az akadémiai rendes tagsággal] járó pénzjutalom pillanatok alatt elolvadt az inflációban
(1999 Természet Világa)
3b.
〈emberek csoportja〉 létszámának fokozatos csökkenésével megfogyatkozik(, és megsemmisül)
találtam én ollyakra [ti. katonai csapatokra], mellyek az el-ſzökés által ſzörnyüképpen el-olvadtanak
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
A békepárt e parlamenti csaták után a diadal tetőpontján látszott állani, […] a másik párt elolvadt, elenyészett, megtagadtatott saját ügyfelei által
(1887 Jókai Mór)
a sereg már 20.000 főre olvadt el
(1941 Bánlaky József)
elolvadt az elnök ellenzéke, s ellenjelölt nélkül, egyhangúlag választották újra – négy évre – a klub élére Furulyás Jánost
(2002 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások