állapik tn ige 12a10 (rég)

1. ’vmilyen helyzetben áll’ ❖ Az madaraknak ers századja […] egyenes három szegü rendben Állapik (1804 Fabchich József ford. C1643, 306) | Az Üdvezlőné üdvezeltetik; Bálvány most, és úgy állapik figyelve (1824 Aurora C0032, 289).

2. (fejlődésében) megtorpan, megáll’ ❖ Szegény Czinke! neki jó szíve vagyon, azt mondják; de elméje gyermekkori szokásánál állapik! (1815–1816 Ungvárnémeti Tóth László C2566, 501).

3. állapik vmiben ’vmilyen körülményen mint feltételen alapszik vmi’ ❖ Ezen Nyelv-szokás […] a’ tudós Magyarok’ gyz okokból való meg-egygyezésében állapik (1817 Kassai József C2495, 25).

Vö. CzF.; TESz. állapot

állapik tárgyatlan ige 12a10 (rég)
1.
vmilyen helyzetben áll
Az madaraknak ers századja […] egyenes három szegü rendben Állapik
(1804 Fabchich József ford.)
Az Üdvezlőné üdvezeltetik; Bálvány most, és úgy állapik figyelve
(1824 Aurora)
2.
(fejlődésében) megtorpan, megáll
Szegény Czinke! neki jó szíve vagyon, azt mondják; de elméje gyermekkori szokásánál állapik!
(1815–1816 Ungvárnémeti Tóth László)
3. állapik vmiben
vmilyen körülményen mint feltételen alapszik vmi
Ezen Nyelv-szokás […] a’ tudós Magyarok’ gyz okokból való meg-egygyezésében állapik
(1817 Kassai József)
Vö. CzF.; TESz. állapot

Beállítások