előhad fn 2A

1. (Kat, átv is) ’hadseregnek a derékhadat megelőző, annak biztonságos vonulását előkészítő kisebb része; előcsapat’ ❖ Elhad. Prima acies (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 66) | Julius másodikán az ellenség előhada már Buda alá jutott (1849–1850 Rónay Jácint 8396006, 121) | Az ütközetet a magyar részről szokás szerint az előhadba állitott kunok, bessenyők és székelyek nyilazva kezdték meg (1860 Vasárnapi Újság CD56) | hideg lihegéssel jönnek a tél előhadai: az őszi szelek (1913 Budapesti Hírlap nov. 8. C4701, 2) | 1664. augusztus 1-jén ezen a vidéken zajlott le a szentgotthárdi csata. A török előhadát képező tatárok ezt megelőzően a „Szölnöki majort” felgyújtották (2000 M. Kozár Mária CD36).

2. (birtokszóként) (irod) ’〈vmely közösségben, mozgalomban, közös tevékenységben:〉 úttörő szerepet betöltő (személyek) csoport(ja)’ ❖ A husszíták, a reformáczió előhadai (1865–1867 Erdélyi János² C1625, 27) | a mai intellektuális fejlődés előhada, visszatérve a görög gondolkodás bátor röptéhez, felszabadítóul meghódította s magáévá tette azt az igazságot, hogy nincs állandó igazság (1932 Rosti Magdolna CD10) | A világ legmagasabb hegyére indulók előhada január utolsó napjaiban már elhagyta az országot (1987 Népszabadság febr. 3. C7837, 8).

Sz: előhadi.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

előhad főnév 2A
1. (Kat, átv is)
hadseregnek a derékhadat megelőző, annak biztonságos vonulását előkészítő kisebb része; előcsapat
Elhad. Prima acies
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Julius másodikán az ellenség előhada már Buda alá jutott
(1849–1850 Rónay Jácint)
Az ütközetet a magyar részről szokás szerint az előhadba állitott kunok, bessenyők és székelyek nyilazva kezdték meg
(1860 Vasárnapi Újság)
hideg lihegéssel jönnek a tél előhadai: az őszi szelek
(1913 Budapesti Hírlap nov. 8.)
1664. augusztus 1-jén ezen a vidéken zajlott le a szentgotthárdi csata. A török előhadát képező tatárok ezt megelőzően a „Szölnöki majort” felgyújtották
(2000 M. Kozár Mária)
2. (birtokszóként) (irod)
〈vmely közösségben, mozgalomban, közös tevékenységben:〉 úttörő szerepet betöltő (személyek) csoport(ja)
A husszíták, a reformáczió előhadai
(1865–1867 Erdélyi János²)
a mai intellektuális fejlődés előhada, visszatérve a görög gondolkodás bátor röptéhez, felszabadítóul meghódította s magáévá tette azt az igazságot, hogy nincs állandó igazság
(1932 Rosti Magdolna)
A világ legmagasabb hegyére indulók előhada január utolsó napjaiban már elhagyta az országot
(1987 Népszabadság febr. 3.)
Sz: előhadi
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások