előharcos fn 4A

1. (Kat) ’vmely csapat, sereg előtt, ill. annak első soraiban harcoló katona, ritk. kisebb csapat’ ❖ tisztelt levelező ur, ebből állott a székelyek szerepe; fájdalom, nem olly hős eredményü, mint azt reméltük, de nem is olly gyalázatteljes, mint ön leirta, s hogy jövő harczunkon ön ne tévedhessen, kérni fogjuk előharczosok sorába állani, akkor mint szemtanu bizonyosabbat irhat (1849 Pesti Hírlap 8656002, 5) | A csatarendet is a franciák állíták fel, nem véve figyelembe azok észrevételeit, kik [...] a legrendezetlenebb szerb és oláh csapatokat akarták küldeni előharcosokul, s a legjobbakat a másodcsatára tartani fenn (1860 Jókai Mór CD18) | [A bizánci seregben] cursoroknak, vagyis előharcosoknak azokat nevezték, akik az ütközetben a tulajdonképpeni harcvonal előtt futottak és a menekülő ellenséget nyomon követték (1928 Bánlaky József CD16) | A parittyások és az íjászok – a bátrabb előharcosokkal egyetemben – a sereg élén nyomultak előre (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

2. (birtokszóként) ’vmely mozgalomban, közös tevékenységben fontos, vezető szerepet betöltő, ill. vmely eszme v. irányzat stb. elfogadtatásáért, uralomra juttatásáért elszántan küzdő és e küzdelemben vezetőként fellépő személy; élharcos’ ❖ [felszólalt] egy férfiu, kinek működését e’ teremben évek sorain keresztül tisztelő figyelemmel kisértük [...], kiben a’ józan haladási eszmék előharczosát tiszteltük (1842 Pesti Hírlap CD61) | A felvilágosodás előharczosainak (1871 Orbán Balázs 8340019, 171) | A szabad gondolkodás előharczosai és mártirjai közt a nolai szerzetes, Giordano Bruno áll elől (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | A pozitivizmus képviselői általában az igazságosabb, emberibb társadalom előharcosainak látták illetve látják magukat (1981 Lendvai L. Ferenc 1092004, 182) | [Hajnóczy Józsefben] a sajtószabadság előharcosát és a magyar újságírás első vértanúját is tisztelhetjük (2000 Kókay György CD40).

Sz: előharcosi.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

előharcos főnév 4A
1. (Kat)
vmely csapat, sereg előtt, ill. annak első soraiban harcoló katona, ritk. kisebb csapat
tisztelt levelező ur, ebből állott a székelyek szerepe; fájdalom, nem olly hős eredményü, mint azt reméltük, de nem is olly gyalázatteljes, mint ön leirta, s hogy jövő harczunkon ön ne tévedhessen, kérni fogjuk előharczosok sorába állani, akkor mint szemtanu bizonyosabbat irhat
(1849 Pesti Hírlap)
A csatarendet is a franciák állíták fel, nem véve figyelembe azok észrevételeit, kik [...] a legrendezetlenebb szerb és oláh csapatokat akarták küldeni előharcosokul, s a legjobbakat a másodcsatára tartani fenn
(1860 Jókai Mór)
[A bizánci seregben] cursoroknak, vagyis előharcosoknak azokat nevezték, akik az ütközetben a tulajdonképpeni harcvonal előtt futottak és a menekülő ellenséget nyomon követték
(1928 Bánlaky József)
A parittyások és az íjászok – a bátrabb előharcosokkal egyetemben – a sereg élén nyomultak előre
(1996 Katolikus Biblia ford.)
2. (birtokszóként)
vmely mozgalomban, közös tevékenységben fontos, vezető szerepet betöltő, ill. vmely eszme v. irányzat stb. elfogadtatásáért, uralomra juttatásáért elszántan küzdő és e küzdelemben vezetőként fellépő személy; élharcos
[felszólalt] egy férfiu, kinek működését e’ teremben évek sorain keresztül tisztelő figyelemmel kisértük [...], kiben a’ józan haladási eszmék előharczosát tiszteltük
(1842 Pesti Hírlap)
A felvilágosodás előharczosainak
(1871 Orbán Balázs)
A szabad gondolkodás előharczosai és mártirjai közt a nolai szerzetes, Giordano Bruno áll elől
(1904 Nagy képes világtörténet)
A pozitivizmus képviselői általában az igazságosabb, emberibb társadalom előharcosainak látták illetve látják magukat
(1981 Lendvai L. Ferenc)
[Hajnóczy Józsefben] a sajtószabadság előharcosát és a magyar újságírás első vértanúját is tisztelhetjük
(2000 Kókay György)
Sz: előharcosi
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások