előke fn 6B

1. ’〈Ruhaneműként v. annak részeként.〉’

1a. ’nyakba köthető, étkezéskor a kisgyermek ruháját védő kendő; partedli, szakállka’ ❖ bártli: előke a kis gyermek nyakára (1894 Simonyi Zsigmond C5239, 374) | [A kisgyermek] sokszor a gyakorlás kedvéért mond valamely szót s nem azért, mert valamit kíván, vagy meg akar jelölni. [...] Ennivalóra (ételre): papi. De ugyanezt mondja később [...] az evésnél használt előkére (particára) és szalvétára is (1926 Kenyeres Elemér 2130002, 37) | Akinek nagyon megtetszik az éjszakai párnahuzat, választhat hozzá ugyanilyen mintás étkészletet, előkét, dobozokat [az áruház gyerekosztályán] (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. (nyj) ’a felsőruha elülső oldalát védő kötény (mellrésze)’ ❖ Előke, v. Elő ruhátska, elő ing (1833 Kassai József C5404, 60) | A kötényt jelentő előte szó pedig az előke szónak változott alakja. Ezt az előke vagy előruhácska = kötény szót már Kassai is említi Szókönyvében mint tájszót (1905 Teleky István C0357, 364).

1c. (nyj) ’női felsőruha, kül. ing kivágásába díszítményként illesztett (keményített, fehér) betétrész’ ❖ Nénjei az asztal vége felé ültek mind egyforma pepita ruhában, fehér előkével (1867 Tolnai Lajos C4217, 193) | [A tanterv] a nehezebb előke helyett horgoltatja a poháraljat. Harmadikban készítteti el az előkét, ezenkivül sima szárú harisnyát köttet és teritőcskét himeztet keresztöltéssel (1914 Népnevelő 2110001, 125) | a selyem- és kasmír-pruszlikokat ekkortájt [ti. a századfordulón] kezdte felváltani a színes szalagokkal díszített „ümög-elő” vagy előke (2000 Gaál Zsuzsanna CD36).

2. (Zene) ’a dallamhangot megelőző rövid, díszítő jellegű hang v. hangcsoport, ill. 〈kottában:〉 az ezt jelölő, kisebb méretű hangjegy(csoport)’ ❖ Coulé [...], zenei ékesítés, mely tulajdonképen nem egyéb mint egy kétszeres, háromszoros, négyszeres, fokonként egy irányban következő hangokból álló előke (1893 PallasLex. CD02) | A második székely nóta (No. 6.) Kodály zongorastílusának egyik érdekes elemét példázza elénk: az előkék, parányzók, tört akkordok, szóval a zenei díszítések felhasználását (1921 Tóth Aladár CD10) | [Az ún. portamento nevű zenei díszítést] néha úgy jelölik, hogy a második hangot az első hanggal egybekötött külön előkével is feltüntetik a kottában (1931 ZeneiLex. CD49) | A gyakori trilla, előke, mordent ugyanúgy jellemzője a dudajátéknak, mint a furulyajátéknak (1977 NéprajziLex. CD47) | [Malcolm Bilson] bevezeti a kissé hosszabb, a nem egészen rövid, az ultrarövid és még ki tudja, hányféle előkét, melyek az adott helyen mind lényegesen hozzájárulnak a zenei karakter érzékeltetéséhez (1992 Laki Péter 2016041, 452).

3. (nyj) ’kemence v. kályha nyílásához támasztható, a nyílást a hő benntartása céljából elzáró, vályogból, es. más anyagból készített fedőlap’ ❖ előte („a boglyakemenczének sárból tapasztott ajtaja. Biharmegyei szó” [...] és előke (ugyanaz mint az előbbi, Abaújban[)] (1885 Szarvas Gábor C5296, 491) | A „kemencze szája” a konyha felől az ú. n. „kemencze-tévő”-vel, vagy a mint Tardon és Szent-Istvánon mondják „előké”-vel van elfödve, mely nem egyéb, mint a kemencze száját teljesen elfedő lapos négyszögű kő, melyet néhol, kő hiányában, „törekkel vegyített sárból” készítenek (1896 Istvánffy Gyula C5294, 73) | a szobabeli kemence szája, amit az előke [...] zár el (1937 Néprajzi Múzeum Értesítője C6817, 267) | kis „remekmű” a valaha volt cserépkályha előkéjéből és a kiszáradt szőlőtőkéből készített virágtartó (1999 Lakáskultúra CD39).

4. (Hal) ’〈halászati eszköz részeként:〉 a főzsinór elé csatlakoztatott vékony, rövid zsineg v. drót, amelynek alsó végére a horgot erősítik’ ❖ [a véghorog] 15–20 cm hosszú előkével, [...] felkötött horgokból álló szerszám (1982 NéprajziLex. CD47) | Mivel a csuka rendkívül éles fogazatával könnyen elvághatja a zsinórt, célszerű karabiner közbeiktatásával fonott drótelőkét, vagy négy-öt szál 0,20-as zsinórból készített előkét alkalmazni (1995 Magyar Hírlap CD09) | a dunai fenekesek használják a horogtálcát, ami egy ritkás léc fenekű tálca, sűrűn rovátkolt peremmel. A derékzsinór a tálcán van, az előkék pedig egy-egy rovátkában fekszenek (1999 Magyar néprajz CD47).

Vö. ÉrtSz.; TESz. elő¹; ÉKsz.; ÚMTsz.

előke főnév 6B
1.
〈Ruhaneműként v. annak részeként.〉
1a.
nyakba köthető, étkezéskor a kisgyermek ruháját védő kendő; partedli, szakállka
bártli: előke a kis gyermek nyakára
(1894 Simonyi Zsigmond)
[A kisgyermek] sokszor a gyakorlás kedvéért mond valamely szót s nem azért, mert valamit kíván, vagy meg akar jelölni. [...] Ennivalóra (ételre): papi. De ugyanezt mondja később [...] az evésnél használt előkére (particára) és szalvétára is
(1926 Kenyeres Elemér)
Akinek nagyon megtetszik az éjszakai párnahuzat, választhat hozzá ugyanilyen mintás étkészletet, előkét, dobozokat [az áruház gyerekosztályán]
(1997 Magyar Hírlap)
1b. (nyj)
a felsőruha elülső oldalát védő kötény (mellrésze)
Előke, v.vagy Elő ruhátska, elő ing
(1833 Kassai József)
A kötényt jelentő előte szó pedig az előke szónak változott alakja. Ezt az előke vagy előruhácska = kötény szót már Kassai is említi Szókönyvében mint tájszót
(1905 Teleky István)
1c. (nyj)
női felsőruha, kül. ing kivágásába díszítményként illesztett (keményített, fehér) betétrész
Nénjei az asztal vége felé ültek mind egyforma pepita ruhában, fehér előkével
(1867 Tolnai Lajos)
[A tanterv] a nehezebb előke helyett horgoltatja a poháraljat. Harmadikban készítteti el az előkét, ezenkivül sima szárú harisnyát köttet és teritőcskét himeztet keresztöltéssel
(1914 Népnevelő)
a selyem- és kasmír-pruszlikokat ekkortájt [ti. a századfordulón] kezdte felváltani a színes szalagokkal díszített „ümög-elő” vagy előke
(2000 Gaál Zsuzsanna)
2. (Zene)
a dallamhangot megelőző rövid, díszítő jellegű hang v. hangcsoport, ill. 〈kottában:〉 az ezt jelölő, kisebb méretű hangjegy(csoport)
Coulé [...], zenei ékesítés, mely tulajdonképen nem egyéb mint egy kétszeres, háromszoros, négyszeres, fokonként egy irányban következő hangokból álló előke
(1893 PallasLex.)
A második székely nóta (No.numero ’szám’ 6.) Kodály zongorastílusának egyik érdekes elemét példázza elénk: az előkék, parányzók, tört akkordok, szóval a zenei díszítések felhasználását
(1921 Tóth Aladár)
[Az ún. portamento nevű zenei díszítést] néha úgy jelölik, hogy a második hangot az első hanggal egybekötött külön előkével is feltüntetik a kottában
(1931 ZeneiLex.)
A gyakori trilla, előke, mordent ugyanúgy jellemzője a dudajátéknak, mint a furulyajátéknak
(1977 NéprajziLex.)
[Malcolm Bilson] bevezeti a kissé hosszabb, a nem egészen rövid, az ultrarövid és még ki tudja, hányféle előkét, melyek az adott helyen mind lényegesen hozzájárulnak a zenei karakter érzékeltetéséhez
(1992 Laki Péter)
3. (nyj)
kemence v. kályha nyílásához támasztható, a nyílást a hő benntartása céljából elzáró, vályogból, es. más anyagból készített fedőlap
előte („a boglyakemenczének sárból tapasztott ajtaja. Biharmegyei szó” [...] és előke (ugyanaz mint az előbbi, Abaújban[)]
(1885 Szarvas Gábor)
A „kemencze szája” a konyha felől az ú. n.úgynevezett „kemencze-tévő”-vel, vagy a mint Tardon és Szent-Istvánon mondják „előké”-vel van elfödve, mely nem egyéb, mint a kemencze száját teljesen elfedő lapos négyszögű kő, melyet néhol, kő hiányában, „törekkel vegyített sárból” készítenek
(1896 Istvánffy Gyula)
a szobabeli kemence szája, amit az előke [...] zár el
(1937 Néprajzi Múzeum Értesítője)
kis „remekmű” a valaha volt cserépkályha előkéjéből és a kiszáradt szőlőtőkéből készített virágtartó
(1999 Lakáskultúra)
4. (Hal)
〈halászati eszköz részeként:〉 a főzsinór elé csatlakoztatott vékony, rövid zsineg v. drót, amelynek alsó végére a horgot erősítik
[a véghorog] 15–20 cmcentiméter hosszú előkével, [...] felkötött horgokból álló szerszám
(1982 NéprajziLex.)
Mivel a csuka rendkívül éles fogazatával könnyen elvághatja a zsinórt, célszerű karabiner közbeiktatásával fonott drótelőkét, vagy négy-öt szál 0,20-as zsinórból készített előkét alkalmazni
(1995 Magyar Hírlap)
a dunai fenekesek használják a horogtálcát, ami egy ritkás léc fenekű tálca, sűrűn rovátkolt peremmel. A derékzsinór a tálcán van, az előkék pedig egy-egy rovátkában fekszenek
(1999 Magyar néprajz)
Vö. ÉrtSz.; TESz. elő¹; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások