előkötő fn 1C (kissé rég v. nyj)

’kötény mint ruhadarab’ ❖ pokrótz ſzoknya és fejér elkt a’ te rendedhez ill öltözetek (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 51) | a’ Fejből a’ meg érett magokat előkötőjökbe berázzák [a pohánkát arató emberek] (1818 Nagyváthy János 8328003, 65) | Kötő, előkötő v. kötény, ruházati darab, melyet a köznép asszonyai, a házimunkát végző asszonyok, továbbá a munkások derékra kötve viselnek (1915 RévaiNagyLex. C5708, 193) | Előkötőt (kötényt) [a karádi] férfiak is viseltek (1980 NéprajziLex. CD47).

Vö. CzF.; TESz. elő-; SzT.; ÚMTsz.

előkötő főnév 1C (kissé rég v. nyj)
kötény mint ruhadarab
pokrótz ſzoknya és fejér elkt a’ te rendedhez ill öltözetek
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
a’ Fejből a’ meg érett magokat előkötőjökbe berázzák [a pohánkát arató emberek]
(1818 Nagyváthy János)
Kötő, előkötő v.vagy kötény, ruházati darab, melyet a köznép asszonyai, a házimunkát végző asszonyok, továbbá a munkások derékra kötve viselnek
(1915 RévaiNagyLex.)
Előkötőt (kötényt) [a karádi] férfiak is viseltek
(1980 NéprajziLex.)
Vö. CzF.; TESz. elő-; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások