élőmunka fn 6A

1. (Közg is) ’élőerővel, emberi erővel végzett munka’ ❖ elsőrendű cél a város textiles üzemein belül az élőmunka volumenének növelése (1968 Fekete Ferenc CD52) | A magyarországi kisparaszti gazdaságok döntően az élőmunkán alapultak (2000 Magyar néprajz CD47) | A Pó-alföld tőkeerős gazdaságai sok élőmunka és korszerű technika alkalmazásával rizst, búzát, kukoricát és cukorrépát termesztenek (2005 Probáld Ferenc 3265002, 52).

2. (Fil) ’〈a marxista társadalomelmélet szerint:〉 a dolgozó munkásnak az a tevékenysége, amely – a holtmunkával, a már meglevő vagyon profittermelésével szemben – új értéket hoz létre’ ❖ [ellentét feszül] a holt munka érdekei közt azaz oly kezek munkája, melyek már rég a sírban nyugszanak – mely munka jelenleg pénzben, földben, építményekben, henye tőkepénzesek birtokában fekszik öszhalmozva – s az élő munka érdekei közt, mely magát pénzek, földek, építmények birtokába igyekszik helyezni (1862 Bezerédj László ford. [!] C7528, 399) | A századok folyamán felhalmozott munka, a holt munka, amely az ember hatalmát bizonyítja, az élő munkával és a konkrét emberi kívánságokkal külső erőként áll szemben (1959 Valóság ford. 2056026, 17) | a termelési folyamatban (amely árutermelés esetén egyben értékképző folyamat is) közvetlenül felhasznált, ún. élőmunka új értéket hoz létre, míg a felhasznált termelési eszközökben megtestesült holtmunka, ill. az ennek megfelelő érték a termelés során pusztán megőrződik, s átmegy az új termék értékébe (1999 MagyarNagyLex. C5822, 570).

ÖE: ~igény.

Vö. ÉKsz.

élőmunka főnév 6A
1. (Közg is)
élőerővel, emberi erővel végzett munka
elsőrendű cél a város textiles üzemein belül az élőmunka volumenének növelése
(1968 Fekete Ferenc)
A magyarországi kisparaszti gazdaságok döntően az élőmunkán alapultak
(2000 Magyar néprajz)
A Pó-alföld tőkeerős gazdaságai sok élőmunka és korszerű technika alkalmazásával rizst, búzát, kukoricát és cukorrépát termesztenek
(2005 Probáld Ferenc)
2. (Fil)
〈a marxista társadalomelmélet szerint:〉 a dolgozó munkásnak az a tevékenysége, amely – a holtmunkával, a már meglevő vagyon profittermelésével szemben – új értéket hoz létre
[ellentét feszül] a holt munka érdekei közt azaz oly kezek munkája, melyek már rég a sírban nyugszanak – mely munka jelenleg pénzben, földben, építményekben, henye tőkepénzesek birtokában fekszik öszhalmozva – s az élő munka érdekei közt, mely magát pénzek, földek, építmények birtokába igyekszik helyezni
(1862 Bezerédj László ford.)
A századok folyamán felhalmozott munka, a holt munka, amely az ember hatalmát bizonyítja, az élő munkával és a konkrét emberi kívánságokkal külső erőként áll szemben
(1959 Valóság ford.)
a termelési folyamatban (amely árutermelés esetén egyben értékképző folyamat is) közvetlenül felhasznált, ún.úgynevezett élőmunka új értéket hoz létre, míg a felhasznált termelési eszközökben megtestesült holtmunka, ill. az ennek megfelelő érték a termelés során pusztán megőrződik, s átmegy az új termék értékébe
(1999 MagyarNagyLex.)
ÖE: élőmunkaigény
Vö. ÉKsz.

Beállítások