elömöl ts ige 1c (rég, irod)

’〈nedvesség〉 eláraszt, elönt vmit’ ❖ Patakzó vér ömlé el márvány-tagjait (1840 Remény C3610, 140) | az ínyét elömlő keserű nyálon savanyú arccal kérődzve szédeleg a könyöklő felé (1913 Laczkó Géza CD10).

a. ’〈fény〉 eláraszt, ill. 〈fényforrás〉 megvilágít vmit’ ❖ Te pedig ujra kijősz burkolt felhőknek alóla Szende világu hold! és kettős bájjal elömlöd A’ lány’ ajkait és arczát (1834 Garay János C1810, 141) | Óh szökjön fel a fényed vakító villanykörte és minden zegzugot befusson, elömöljön (1913 Térey-Kuthy Sándor CD10).

b. ’〈annak kif-ére, hogy érzelem hirtelen hatalmába kerít vkit, ill. annak külső jele láthatóvá válik vkin〉’ ❖ Pirulat ömlé el szelid arczát (1838 Lombok C0263, 70) | sugárzó nyúgalom ömlé el szép tekintetét (1845 Kerkapoly Károly ford. C4101, 66) | lehetetlen az elkeseredést, mely egész lényüket [ti. a fogoly francia tisztekét] elömli, igazoltnak […] nem találni (1880 Frankenburg Adolf C1764, 171).

c. ’〈hangulat, hatás, jelleg vmely (írás)művet〉 erőteljesen átjár, áthat’ ❖ Az a józanság, melly elömli mívedet (1809 Berzsenyi Dániel CD01).

Vö. CzF.

elömöl tárgyas ige 1c (rég, irod)
〈nedvesség〉 eláraszt, elönt vmit
Patakzó vér ömlé el márvány-tagjait
(1840 Remény)
az ínyét elömlő keserű nyálon savanyú arccal kérődzve szédeleg a könyöklő felé
(1913 Laczkó Géza)
a.
〈fény〉 eláraszt, ill. 〈fényforrás〉 megvilágít vmit
Te pedig ujra kijősz burkolt felhőknek alóla Szende világu hold! és kettős bájjal elömlöd A’ lány’ ajkait és arczát
(1834 Garay János)
Óh szökjön fel a fényed vakító villanykörte és minden zegzugot befusson, elömöljön
(1913 Térey-Kuthy Sándor)
b.
〈annak kif-ére, hogy érzelem hirtelen hatalmába kerít vkit, ill. annak külső jele láthatóvá válik vkin〉
Pirulat ömlé el szelid arczát
(1838 Lombok)
sugárzó nyúgalom ömlé el szép tekintetét
(1845 Kerkapoly Károly ford.)
lehetetlen az elkeseredést, mely egész lényüket [ti. a fogoly francia tisztekét] elömli, igazoltnak […] nem találni
(1880 Frankenburg Adolf)
c.
〈hangulat, hatás, jelleg vmely (írás)művet〉 erőteljesen átjár, áthat
Az a józanság, melly elömli mívedet
(1809 Berzsenyi Dániel)
Vö. CzF.

Beállítások