elrejtőzik tn ige 14c

1. (vhova) olyan helyre rejtőzik v. (vhol) olyan helyen bújik el, ahol (szándéka szerint) nem találják meg, ill. ahol vmi nem bántja v. zavarja’ ❖ a’ mindenütt jelen-lév Isten eltt még ſem rejtezhetnél-el (1772 Horváth György³ C2132, 264) | mindenfelé visgállodnak ha nints é valahol ellenség el rejtdzve (1809 Tanárky Mihály 8462003, 52) | egy földalatti helyre ment, mellyet csak maga tudott egyedűl, ’s ott elrejtezett (1829 Vörösmarty Mihály ford. 8524425, 197) | [a kígyók] kövek, mohok, lehullott falevelek alá rejtőznek el (1895 PallasLex. CD02) | a csótányok eltűntek, elrejtőztek a fény elől (1989 Csengey Dénes 1028005, 109) | megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított megszökött vagy elrejtőzött (2004 Országgyűlési Napló CD62).

1a. ’〈kül. szégyenében v. szerénységből〉 félrehúzódik (vhonnan, vmi elől), ill. visszavonul vhova’ ❖ oly mértékletes, a’ ki el rejtezett volna a’ ditſöſſég elött melyet szerzett magának (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0811, 203) | Oh atyám hová legyek, hová rejtezzem-el a’ szégyen, a’ gyalázat mián! (1829 Fogarasi Nagy Pál 8326004, 106) | [A vár] magamnak is kedves kis menedékem volt; mikor még olyan időm volt, hogy szerettem a világtól elrejtőzni (1882 Jókai Mór CD18) | ha valaki olyan szerencsétlen, hogy tizenöt éves korában, szélütéses apja örökébe lépve be kell töltenie a hóhéri hivatalt, akkor az ilyen rejtőzzön el szégyenében a világ szeme elől (1985 Eörsi István 9125026, 19) | Rajtunk kívül mások is felkeresik, a Ligeti-parkot, különböző korosztályok, más-más okokból. Egyesek szabadulni szeretnének a hétköznapok nyomása alól, mások csupán elrejtőzni a kíváncsi tekintetek elől (1996 Természet Világa CD50).

2. ’〈tárgy, jelenség, dolog stb.〉 olyan helyre kerül v. úgy helyezkedik el, úgy van vhol, hogy azt nehéz észrevenni v. megtalálni’ ❖ [a lenyelt hegyes tárgy] által kltözvén a’ vékony beleken, az reg hurkának rántzaiban fenn akad ’s el rejtezik, és ſok gonoſz kveti (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 432) | A virágok, zöld levelek Minden tavaszkor kikeltek, Sirtak minden reggel, Talán a szép lányok lelke Bennök rejtezett el (1862 Vadrózsák 8258167, 394) | [a különféle betegségek következtében nyitva maradó] szem mindig könnyben úszik s hogy kiszáradás s bele hulló por ellen védekezzék, fölfelé fordulva el-elrejtőzik a felső szemhéj alá (1896 PallasLex. CD02) | [a kortárs Petőfi-kritika] tónusából, a mögötte elrejtezett hangulatból még ma is kiérzik, hogy az írók közvéleménye nagyjából megérezte, hogy milyen nagy és feltűnő jelentősége van a költő megjelenésének (1913 Schöpflin Aladár CD10) | [Kostelek] egy kis település, amely a Csíki-havasok moldvai lejtőjén a Tatrosba siető Szulka-patak forrásvidékén elrejtőzött a csángókertek közé (2001 Természet Világa CD50).

2a. (helyhatározói bővítmény n.) ’〈annak kif-ére, hogy vmely sajátosság, dolog nem nyilvánul meg, nem válik érzékelhetővé〉’ ❖ Iſtenségeddel égytt [!] el rejtezett emberségedet ſem láttyuk (1782 Ama keresztény katona C0589, 51) | Elrejtőzhetik-e az erény? (1871 Arany László ford.–Shakespeare CD11) | egy pillanatra a lélek isteni ereje elrejtőzött, hogy a test gyöngeségének adjon helyet (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | az olvasó a tudóssal együtt éli át az elrejtőzni akaró igazsággal való viaskodás szenzációját (1927 Kallós Ede CD10) | A kezdet és a vég bizonyos, a köztes fázisok rendre elrejtőznek (1997 Új Könyvek CD29).

3. ’〈annak kif-ére, hogy vmit álcaként használva valódi lényét v. jellegét elrejti, eltitkolja vki, ill. elleplezi vmi〉’ ❖ [Macaulay] sohasem beszél magáról s elrejtőzik tárgyai mögé (1876 Fővárosi Lapok C8092, 1042) | [Mozart] valami mélységes alázattal rejtőzik el színpadi alakjai mögé (1931 ZeneiLex. CD49) | [Lin Yutang] régebben megjelent két könyvéből is ismerjük azt a szerény, okos, szeretetteljes hangot, amellyel hazájáról és népéről beszél, olyan egyszerűen, olyan hiteles őszinteséggel, amely mögé teljesen elrejtőzik a propaganda (1941 Schöpflin Aladár CD10) | beszélgetéseik során az önámítások, egymásba fonódó hazugságok olyan szilárd rendszere bontakozik ki előtte, amely mögött teljesen elrejtőzik a valódi személyiség (1997 Magyar Hírlap CD09) | A képzelet tartományában létezni azt jelenti, hogy egy olyan hazug képbe vetítjük ki önmagunkat, amely mögé elrejtőzhetünk (2001 Seregi Tamás ford.–Ricoeur 3206001, 24).

4. (rég v. nyj) ’mély ájulásba, halottnak tetsző állapotba, ill. révületbe kerül’ ❖ a’ kik erſsen el-ájulván (a’ tudatlanok itélete ſzerint el-rejtezvén) élni alig láttattak, st ſokszor egéſzen meghóltnak tettzvén bontó kés alá vagy koporsóba tétettek (1786 Mátyus István C3067, 17) | De azért nem hal meg, csak olyaténképpen, Mint midőn az ember elrejtezik mélyen, És mikor fölébred bizonyos időre, Csodálatos dolgot hallani felőle (1846 Arany János 8014001, 115) | Szögín nagyöreganyám ê vót rejtőzve kilenc éjjê kilenc nappâ. Az orvos is mögvizsgáto, de êtemetni nem merték, mer a szíviné meleg vót (1936 Ethnographia C6051, 303) | A sámán táncos-énekes szertartás közben révületbe esik, azaz elrejtezik (1988 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF. elrejtődzik, ~; ÉrtSz.; TESz. rejt; ÉKsz.; SzT. elrejtezik; ÚMTsz.

elrejtőzik tárgyatlan ige 14c
1.
(vhova) olyan helyre rejtőzik v. (vhol) olyan helyen bújik el, ahol (szándéka szerint) nem találják meg, ill. ahol vmi nem bántja v. zavarja
a’ mindenütt jelen-lév Isten eltt még ſem rejtezhetnél-el
(1772 Horváth György³)
mindenfelé visgállodnak ha nints é valahol ellenség el rejtdzve
(1809 Tanárky Mihály)
egy földalatti helyre ment, mellyet csak maga tudott egyedűl, ’s ott elrejtezett
(1829 Vörösmarty Mihály ford.)
[a kígyók] kövek, mohok, lehullott falevelek alá rejtőznek el
(1895 PallasLex.)
a csótányok eltűntek, elrejtőztek a fény elől
(1989 Csengey Dénes)
megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított megszökött vagy elrejtőzött
(2004 Országgyűlési Napló)
1a.
〈kül. szégyenében v. szerénységből〉 félrehúzódik (vhonnan, vmi elől), ill. visszavonul vhova
oly mértékletes, a’ ki el rejtezett volna a’ ditſöſſég elött melyet szerzett magának
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Oh atyám hová legyek, hová rejtezzem-el a’ szégyen, a’ gyalázat mián!
(1829 Fogarasi Nagy Pál)
[A vár] magamnak is kedves kis menedékem volt; mikor még olyan időm volt, hogy szerettem a világtól elrejtőzni
(1882 Jókai Mór)
ha valaki olyan szerencsétlen, hogy tizenöt éves korában, szélütéses apja örökébe lépve be kell töltenie a hóhéri hivatalt, akkor az ilyen rejtőzzön el szégyenében a világ szeme elől
(1985 Eörsi István)
Rajtunk kívül mások is felkeresik, a Ligeti-parkot, különböző korosztályok, más-más okokból. Egyesek szabadulni szeretnének a hétköznapok nyomása alól, mások csupán elrejtőzni a kíváncsi tekintetek elől
(1996 Természet Világa)
2.
〈tárgy, jelenség, dolog stb.〉 olyan helyre kerül v. úgy helyezkedik el, úgy van vhol, hogy azt nehéz észrevenni v. megtalálni
[a lenyelt hegyes tárgy] által kltözvén a’ vékony beleken, az reg hurkának rántzaiban fenn akad ’s el rejtezik, és ſok gonoſz kveti
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A virágok, zöld levelek Minden tavaszkor kikeltek, Sirtak minden reggel, Talán a szép lányok lelke Bennök rejtezett el
(1862 Vadrózsák)
[a különféle betegségek következtében nyitva maradó] szem mindig könnyben úszik s hogy kiszáradás s bele hulló por ellen védekezzék, fölfelé fordulva el-elrejtőzik a felső szemhéj alá
(1896 PallasLex.)
[a kortárs Petőfi-kritika] tónusából, a mögötte elrejtezett hangulatból még ma is kiérzik, hogy az írók közvéleménye nagyjából megérezte, hogy milyen nagy és feltűnő jelentősége van a költő megjelenésének
(1913 Schöpflin Aladár)
[Kostelek] egy kis település, amely a Csíki-havasok moldvai lejtőjén a Tatrosba siető Szulka-patak forrásvidékén elrejtőzött a csángókertek közé
(2001 Természet Világa)
2a. (helyhatározói bővítmény n.)
〈annak kif-ére, hogy vmely sajátosság, dolog nem nyilvánul meg, nem válik érzékelhetővé〉
Iſtenségeddel égytt [!] el rejtezett emberségedet ſem láttyuk
(1782 Ama keresztény katona)
Elrejtőzhetik-e az erény?
(1871 Arany László ford.Shakespeare)
egy pillanatra a lélek isteni ereje elrejtőzött, hogy a test gyöngeségének adjon helyet
(1909 Czeglédy Sándor ford.Calvin)
az olvasó a tudóssal együtt éli át az elrejtőzni akaró igazsággal való viaskodás szenzációját
(1927 Kallós Ede)
A kezdet és a vég bizonyos, a köztes fázisok rendre elrejtőznek
(1997 Új Könyvek)
3.
〈annak kif-ére, hogy vmit álcaként használva valódi lényét v. jellegét elrejti, eltitkolja vki, ill. elleplezi vmi〉
[Macaulay] sohasem beszél magáról s elrejtőzik tárgyai mögé
(1876 Fővárosi Lapok)
[Mozart] valami mélységes alázattal rejtőzik el színpadi alakjai mögé
(1931 ZeneiLex.)
[Lin Yutang] régebben megjelent két könyvéből is ismerjük azt a szerény, okos, szeretetteljes hangot, amellyel hazájáról és népéről beszél, olyan egyszerűen, olyan hiteles őszinteséggel, amely mögé teljesen elrejtőzik a propaganda
(1941 Schöpflin Aladár)
beszélgetéseik során az önámítások, egymásba fonódó hazugságok olyan szilárd rendszere bontakozik ki előtte, amely mögött teljesen elrejtőzik a valódi személyiség
(1997 Magyar Hírlap)
A képzelet tartományában létezni azt jelenti, hogy egy olyan hazug képbe vetítjük ki önmagunkat, amely mögé elrejtőzhetünk
(2001 Seregi Tamás ford.Ricoeur)
4. (rég v. nyj)
mély ájulásba, halottnak tetsző állapotba, ill. révületbe kerül
a’ kik erſsen el-ájulván (a’ tudatlanok itélete ſzerint el-rejtezvén) élni alig láttattak, st ſokszor egéſzen meghóltnak tettzvén bontó kés alá vagy koporsóba tétettek
(1786 Mátyus István)
De azért nem hal meg, csak olyaténképpen, Mint midőn az ember elrejtezik mélyen, És mikor fölébred bizonyos időre, Csodálatos dolgot hallani felőle
(1846 Arany János)
Szögín nagyöreganyám ê vót rejtőzve kilenc éjjê kilenc nappâ. Az orvos is mögvizsgáto, de êtemetni nem merték, mer a szíviné meleg vót
(1936 Ethnographia)
A sámán táncos-énekes szertartás közben révületbe esik, azaz elrejtezik
(1988 Magyar néprajz)
Vö. CzF. elrejtődzik, ~; ÉrtSz.; TESz. rejt; ÉKsz.; SzT. elrejtezik; ÚMTsz.

Beállítások