elriad ige 1a1

1. tn (rég) ’hangosan felkiált vki, ill. 〈hang〉 felhangzik vhonnan’ ❖ egyszer ’s mind tsak el riadott fen szóval, és a’ viszsza hang kétszerezte [kiáltását] (1786 Révai Miklós C1663, 225) | Elriad, aufschreien (1844 Kiss Mihály C2706, 32) | Itt a réten nincs harsány kürtszó, melynek messziről elriadó hangjai […] négyszeres viszhangokban [szólnak] (1880 Vajda János C4643, 113).

1a. elriadja magát ts (rég, ritk) ’elkiáltja magát’ ❖ Vége rám nézve mindennek! így riadám-el magamat (1833 Nefelejcs C3314, 16).

1b. ts (rég) ’fennhangon kinyilvánít, ill. kimond vmit’ ❖ Megemlítem most már e’ gyülés számos nemeseit is, kik a’ teremet megtömve ’s lepve riadák el a’ zalai felirás melletti szavazatukat (1841 Pesti Hírlap CD61) | alig riadá el egy ébredő nemzet lázongó hangján: „Zsigmond király zsarnok király!” ’s a’ t’. már egy uj szavaló lépett a körbe (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 275).

2. tn (/vál) ’megijed, megrémül, ill. visszariad vmitől vki’ ❖ Olvassd-el [az epigrammát] a’ Krasznai Fő-Ispán Fő-Curátornak, az ugyan elriad tőle (1808 Kazinczy Ferenc C2558, 386) | csaknem mindennapi esemény, hogy előre számba nem vehetett körülmények az alapköltségvetést elégtelennek tanusitják: de azért az élet és gyakorlat emberei nem riadnak el (1841 Pesti Hírlap CD61) | ha nem riadok is el, de mégis aggódva nézek azon nagy tömegére a teendőknek, melyek hazánkban szükségesek (1872 Deák Ferenc beszédei C1364, 349) | A nyilakat megszerzik, Neoptolemus nemes lelke azonban elriadván az aljasságtól, visszaadja a hősnek nyilait (1904 ÓkoriLex. CD28) | Mielőtt azonban bárki elriadna, gyorsan kiderül: az egyes témakörök kifejtése rendkívül tömör, általában nem hosszabb 30-40 sornál (1998 Figyelő CD2601).

2a. (/ritk) ’ijedtében elmenekül (vhonnan, ritk. vhova)’ ❖ Erdők s hegyekből a király szavára Az elriadt nép ujra vissza jut (1841–1847 Garay János CD01) | A fecske újra bátran repdes S megszáll ahonnan elriadt (1869–1872 Gyulai Pál CD01) | medvék, farkasok a múlt hetekben végbement nagy lövöldözés által […] úgy elriadtak más vidékekre, hogy azok ez idén vissza nem kerülnek ide többet (1876 Jókai Mór CD18) | két évtizeddel ezelőtt más nyelvű emberek jöttek hozzánk, s ezek az emberek most hirtelen elriadtak innen (1976 Dobos László 1034003, 220).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

elriad ige 1a1
1. tárgyatlan (rég)
hangosan felkiált vki, ill. 〈hang〉 felhangzik vhonnan
egyszer ’s mind tsak el riadott fen szóval, és a’ viszsza hang kétszerezte [kiáltását]
(1786 Révai Miklós)
Elriad, aufschreien
(1844 Kiss Mihály)
Itt a réten nincs harsány kürtszó, melynek messziről elriadó hangjai […] négyszeres viszhangokban [szólnak]
(1880 Vajda János)
1a. elriadja magát tárgyas (rég, ritk)
elkiáltja magát
Vége rám nézve mindennek! így riadám-el magamat
(1833 Nefelejcs)
1b. tárgyas (rég)
fennhangon kinyilvánít, ill. kimond vmit
Megemlítem most már e’ gyülés számos nemeseit is, kik a’ teremet megtömve ’s lepve riadák el a’ zalai felirás melletti szavazatukat
(1841 Pesti Hírlap)
alig riadá el egy ébredő nemzet lázongó hangján: „Zsigmond király zsarnok király!” ’s a’ t’.s a többi már egy uj szavaló lépett a körbe
(1842 Regélő Pesti Divatlap)
2. tárgyatlan (/vál)
megijed, megrémül, ill. visszariad vmitől vki
Olvassd-el [az epigrammát] a’ Krasznai Fő-Ispán Fő-Curátornak, az ugyan elriad tőle
(1808 Kazinczy Ferenc)
csaknem mindennapi esemény, hogy előre számba nem vehetett körülmények az alapköltségvetést elégtelennek tanusitják: de azért az élet és gyakorlat emberei nem riadnak el
(1841 Pesti Hírlap)
ha nem riadok is el, de mégis aggódva nézek azon nagy tömegére a teendőknek, melyek hazánkban szükségesek
(1872 Deák Ferenc beszédei)
A nyilakat megszerzik, Neoptolemus nemes lelke azonban elriadván az aljasságtól, visszaadja a hősnek nyilait
(1904 ÓkoriLex.)
Mielőtt azonban bárki elriadna, gyorsan kiderül: az egyes témakörök kifejtése rendkívül tömör, általában nem hosszabb 30-40 sornál
(1998 Figyelő)
2a. (/ritk)
ijedtében elmenekül (vhonnan, ritk. vhova)
Erdők s hegyekből a király szavára Az elriadt nép ujra vissza jut
(1841–1847 Garay János)
A fecske újra bátran repdes S megszáll ahonnan elriadt
(1869–1872 Gyulai Pál)
medvék, farkasok a múlt hetekben végbement nagy lövöldözés által […] úgy elriadtak más vidékekre, hogy azok ez idén vissza nem kerülnek ide többet
(1876 Jókai Mór)
két évtizeddel ezelőtt más nyelvű emberek jöttek hozzánk, s ezek az emberek most hirtelen elriadtak innen
(1976 Dobos László)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások