elsáncol ige 1a
1. ts (Kat is) ’〈területet, hely(ség)et〉 töltéssel, árokkal stb. védekezés céljából elzár’ ❖ az ellenség a’ Montebaldói el-sántzólt halmokrol, feles vesztéssel nyomattatott-le (1796 Bécsi Magyar Merkurius C0345, 918) | tábornok ur szándoka, mely szerint Verseczet azonnal czélszerűen elsánczoltatni és a szerint felkészíteni akarja, hogy a Temesvárról fenyegető megtámadás sikeresen visszaverettessék (1848 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Az égő területet elsáncolni, hogy a tűz ne terjedhessen tovább, földet lapátolni az égő alomra: így oltják (1913 Réti Ödön CD10) | A haditerv szerint az elsáncolt tábor bevételét a hajnalban több irányból meglepetésszerűen támadó hadoszlopok hajtották volna végre (1996 Ács Tibor CD30).
1a. (Kat is, átv is) ’ilyen módon védett állásba helyez vkit v. vmit (vhol v. vhova)’ ❖ [a tábornok] Májusnak 1 napján a’ Galatznál magát el sántzolt mintegy 6000 fbl álló ellenségre ütvén, azokat [...] ſzerentséſen megverte légyen (1789 Magyar Kurír C0315, 526) | Az orosz tábornokok csak nevették a csatát: hadd nyargalózzék a cserkesz össze vissza, hadd tördelje le szarvait, ők nyugodtan várnak reá zárt hadsoraik közepett, elsánczolt ágyuik mögött (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Ott találta már Federreiter urat, a rácsos íróasztala előtt ülve, nagy, rubrikázott könyvek közé elsáncolva (1882 Jókai Mór CD18) | az élet ijesztő rejtélyei elől én a gyermekkor egyszerű érzés- és gondolatvilágába sáncolom el magamat (1913 Nagy Samu CD10) | tűzpárbaj alakult ki az egyik házban magukat elsáncoló iszlám fegyveresek és az izraeli hadsereg rakétákat is bevető egysége között (1994 Magyar Hírlap CD09).
2. ts (rég) ’〈utat, gázlót stb.〉(megszállva) eltorlaszol, elzár vki, vmi’ ❖ A csikiak elejébe mentek [az ellenségnek], a Nagyerdőben elsánczolták az utat és ösvényeket, s elszántan harczolva, többször visszaverték a rohamra tüzelt jenicserséget (1869 Orbán Balázs CD22) | [a hegység] mint valami Poseidon által emelt bástya sánczolja el a nagy magyar Alföld phaeakjaitól (boldog népétől) a tengerhez vezető útat (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | De la Motte ezredest a fejedelem még július 30.-án egy gyalogdandárral Trencsénbe küldte, hogy a városbavezető hídat felgyujtsa, a gázlót elsáncolja (1941 Bánlaky József CD16).
3. ts (vál) ’〈külső hatástól, vminek a lehetőségétől stb.〉 elzár, elszigetel, elvág, ill. megfoszt vkit, vmit’ ❖ átkozodó Bullát botsátana, melly ket el-sántzolhatná [a gondolkozástól] (1786 Szacsvay Sándor ford. C3788, 24) | [a zsidók] többé nem képeznek, és nem is képezhetnek olly elkülönitett, elsánczolt osztályt, mint képeznek olly országokban, hol még fölszabadittatásuk nincs behozva (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Nappal a gondjára bízott gyerekek sáncolták el önmagától (1908 Rónai Mihály CD10) | olyan irodalom, amely a kényszerítő körülmények folytán szándékosan sáncolta el magát azoktól a befolyásoktól, amelyektől egzisztenciáját látta veszélyeztetve (1966 Bori Imre–Szeli István CD53).
4. tn (Ját) ’〈sakkban: annak kif-ére, hogy a király báb(bal a játékos) sáncolást végez el (vmelyik irányba v. vhol)〉’ ❖ a világos király nem sáncolhat el a királyszárnyra (jobbra) (1940 Maróczy Géza C7175, 20) | Különösen veszélyes az ellenséges király-huszárt lekötni, mielőtt még az ellenfél elsáncolt (1940 Maróczy Géza C7175, 135) | hogy lehetne űzőbe venni azt a királynőt, és megakadályozni, hogy a sötét király elsáncoljon a hosszú oldalon? (2006 Szőnyi Ferenc ford.–Castillo 3149008, 1542).
4a. ts elsáncolja magát (rég, Ját) ’〈sakkban: annak kif-ére, hogy a király báb(bal a játékos) úgy lép, hogy sáncolást hajt végre (vmelyik irányba)〉’ ❖ a Király most elsánczolta magát a Vezér Bástyájával a Vezér-szárny felé (1860 Rozsnyay Mátyás ford.–Lange² C7055, 27) | A sötét előkésziti [...] a Vezéroldalra az elsánczolást, azaz, a másik szárnyoldalra, mint a melyre a világos sánczolta el magát (1860 Rozsnyay Mátyás ford.–Lange² C7055, 62).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elsáncoltat