elsőrendű mn 20C2

1. ’kiváló, minden elismerést, dicséretet megérdemlő; elsőrangú’ ❖ az ember 2 eleven lény’ vagy két első rendű virtuóz’ sipjátékát vélné hallani (1840 Horváth Zsigmond¹ 8190003, 116) | Ügyes technika, jó beállítás, kitűnő kompozíció és elsőrendű ecsetkezelés (1905 Juhász Gyula¹ 9284821, 64) | A külföldön megtett turák is elsőrendüek voltak (1907 Herkules 2108001, 117) | A mostani társasutazás résztvevői is mindenütt a legelsőrendübb hotelekben lesznek elhelyezve (1928 Keleti Újság 2128001, 6) | Jegyzeteimben megpróbáltam az egész mai Galilei-kutatást kissé megfricskázni. No, nem durván, hiszen ők többségükben elsőrendű emberek (2004 Természet Világa CD50).

2. (Jog) ’〈peres eljárásban:〉 olyan 〈vádlott v. peres fél〉, aki a többiekhez képest kiemelt helyzetű’ ❖ A’ két első rendü vádlottak megitéltetése (1833 Jelenkor C0226, 383) | Első rendű alperes (1841 Ormós Zsigmond 8341002, 196) | I. rendű vádlott (1990 …én nem vállaltam a statáriumot! 1086001, 32) | A per adatai igazolták, hogy az alperes az elsőrendű felperessel szemben konkrétan, de a perben nem szereplő más személyekkel szemben általánosságban is hátrányos megkülönböztetést alkalmazott (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. (-en raggal, hsz-szerűen) (kissé vál)(fontossági) sorrendben a másikat v. a többit megelőzően, mindenekelőtt; elsősorban’ ❖ a flotta utjának célja elsőrendüen csupán egy nagyszabásu flottatüntetés (1908 Pesti Hírlap okt. 9. C5656, 9) | úgy tűnik olykor, mintha a jelen és a jövő elsőrendűen a múlt interpretálásától függne (1974 Szűcs Jenő 2056001, 16) | a fiatal Babitsot „a filozófiai alapkérdések sora, ember és világ, szubjektum és objektum viszonya, élet és halál, a megismerés, a kifejezhetőség, az emberi egzisztencia” érdekli elsőrendűen (2001 Kelevéz Ágnes 3014001, 254).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

elsőrendű melléknév 20C2
1.
kiváló, minden elismerést, dicséretet megérdemlő; elsőrangú
az ember 2 eleven lény’ vagy két első rendű virtuóz’ sipjátékát vélné hallani
(1840 Horváth Zsigmond¹)
Ügyes technika, jó beállítás, kitűnő kompozíció és elsőrendű ecsetkezelés
(1905 Juhász Gyula¹)
A külföldön megtett turák is elsőrendüek voltak
(1907 Herkules)
A mostani társasutazás résztvevői is mindenütt a legelsőrendübb hotelekben lesznek elhelyezve
(1928 Keleti Újság)
Jegyzeteimben megpróbáltam az egész mai Galilei-kutatást kissé megfricskázni. No, nem durván, hiszen ők többségükben elsőrendű emberek
(2004 Természet Világa)
2. (Jog)
〈peres eljárásban:〉 olyan 〈vádlott v. peres fél〉, aki a többiekhez képest kiemelt helyzetű
A’ két első rendü vádlottak megitéltetése
(1833 Jelenkor)
Első rendű alperes
(1841 Ormós Zsigmond)
I. rendű vádlott
(1990 …én nem vállaltam a statáriumot!)
A per adatai igazolták, hogy az alperes az elsőrendű felperessel szemben konkrétan, de a perben nem szereplő más személyekkel szemben általánosságban is hátrányos megkülönböztetést alkalmazott
(2002 Magyar Hírlap)
3. (-en raggal, hsz-szerűen) (kissé vál)
(fontossági) sorrendben a másikat v. a többit megelőzően, mindenekelőtt; elsősorban
a flotta utjának célja elsőrendüen csupán egy nagyszabásu flottatüntetés
(1908 Pesti Hírlap okt. 9.)
úgy tűnik olykor, mintha a jelen és a jövő elsőrendűen a múlt interpretálásától függne
(1974 Szűcs Jenő)
a fiatal Babitsot „a filozófiai alapkérdések sora, ember és világ, szubjektum és objektum viszonya, élet és halál, a megismerés, a kifejezhetőség, az emberi egzisztencia” érdekli elsőrendűen
(2001 Kelevéz Ágnes)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások