elsötétedik tn ige 12b5 

1. ’vmi(nek a színe) sötétté v. (egyre) sötétebb árnyalatúvá válik’ ❖ Elsötétedének a viruló tölgyek (1845 Orlai Petrich Soma C4101, 83) | Némelykor a lilaszín egész elsötétedik, csaknem az egész virág fekete lesz, az ilyenből az árván maradt gyermekek szoktak az elhalt szülőnek koszorút kötni (1893 PallasLex. CD02) | [A rothadáskor] szembetűnő jelenségek: vörös, majd kékes és elsötétedő foltok képződése a bőrön (1924 RévaiNagyLex. C5712, 379) | Léteznek olyan szemüvegek, amelyek a mindenkori fényerőtől függően sötétednek el (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈ég〉 az esti sötétség beálltával, ill. befelhősödve, beborulva sötétté v. (egyre) sötétebbé válik’ ❖ az ég […] el-sötétedik (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 309) | Az ég felette elsötétedett ’s nem tudom ha még ma tovább mehetek e (1832 Bajza József C0039, 342) | a felhős, csillagtalan ég a vár fölött egyszerre csak elsötétedik, villámok kezdenek cikázni (1912 Ambrus Zoltán CD10) | Fölötted az estéli ég, mely nem észlelhető lassúsággal sötétedik el (1989 Nádas Péter 2001004, 9).

2. (átv is) ’〈fény(forrás), világosság〉 kihuny, ill. 〈világító égitest〉 vmely más égitest árnyékával eltakarva (részben) sötétté válik’ ❖ a’ nap és a’ hold egyszerre el-setétedik (1790 Verseghy Ferenc 7033004, 197) | rejtsd-el magad hazád’ sziklahomályába, nehogy a’ világosság elsötétedjék egy keresztény herczeg’ alávalóságán (1836 Aurora C0043, 331) | természetes, hogy nem ritkán megeshetik, miszerint a hold pályáján a föld árnyékába kerülvén, elsetétedhetik (1856 Vasárnapi Újság CD56) | A lámpák hirtelen elsötétedtek (1927 Szini Gyula CD10) | még azt sem tudták, lehetséges-e egyáltalán az áramelosztás olyképpen, hogy valamelyik lámpa kialvása után a többi is ne sötétedjék el (1974 Horváth Árpád CD30).

2a. ’〈televízió képernyője〉(az adás szüneteltetése v. megszűnése miatt) hirtelen sötét lesz’ ❖ Ha a szerződés felbontása mellett dönt a testület, a képernyő akkor sem sötétedik el, az RTL [Klub] ugyanis bíróságon támadhatja meg a határozatot (1999 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’a nappali világosságtól v. egyéb fényforrástól megfosztva sötétségbe borul vmi’ ❖ a’ föld […] el nem sötétedett (1839 Eötvös József C1206, 239) | A lilaszinű alkonyatban lágyan hintáztak a hangok, körül a tájon. Jutott belőlük az elsötétedett völgyeknek, talán még a messzi erdőknek is (1913 Krúdy Gyula C2841, 89) | A színpad lassan elsötétedik, még egy pillanatra István fejét látjuk a koronával, majd sötétség (1974 Boldizsár Miklós 1022001, 277) | Az alagút sohasem sötétedhet el, mert ha a normálvilágítással baj lenne, a biztonsági vagy vészvilágítás azonnal üzembe lép (1995 Természet Világa CD50).

2c. (alany n.) (rég) ’a napnyugtát követően fokozatosan beáll az esti sötétség; besötétedik’ ❖ El-indúlván azért nagy forgó-ſzél és zrzavar támada, és el-sötétedvén, a’ ſzamárok az útat el-veſztették, és vivék az Öreg embert egy meredek magas kſziklára (1776 Esopus meséi ford. C1641, 61) | midn már elsetétedett, akkor lett vége a’ verekedésnek (1809 Hazai és Külföldi Tudósítások C0192, 365) | A kertben már elsötétedett és a levelek közt csendes, szelíd szél poroszkált (1927 Sinkó Ervin CD10) | Mikorra künt elsötétedett, Misi bá beszélni sem tudott a sok pálinkától (1939 Asztalos István 9012003, 14).

2d. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vkire ráesteledik, vki elesteledik (vhol)〉’ ❖ már itt nints reménység, el-ſetétedünk, a’ hajótskák meſzſzire vagynak tlünk (1799 Molnár János C0300, 31) | [A vándor] a korcsmánál elsötétedett és szállást kért (1848 Népdalok és mondák C2983, 301) | Mentek, mentek, sokáig vándoroltak, mig, egyszer egy szász faluba’ setétedtek el (1882 Székelyföldi gyűjtés C3000, 386) | én sietek, mert elsötétedem, ha nem igyekszem (1905 Petelei István C3489, 72).

3. ’komor, szomorú hangulatúvá válik vki, ill. 〈arc (vmely részlete)〉 komorságot, szomorúságot, reménytelenséget stb. kezd kifejezni’ ❖ felele hirtelenn elsetétedve az Elpirosodóné (1807 Folnesics János Lajos ford.–Schilling C1754, 167) | Nem nyugszik rajtam villogó szeme Nem! messze, messze jár az gondosan, S a bús jövendőn elsötétedik (1830 Vörösmarty Mihály C4535, 151) | olvastam, ’s lelkem mindinkább elsötétedett, mert látám benne mikép két átkos hatalmas ellen, pusztitják szép hazámat – a’ cholera, és a’ camarilla-ármány (1848 Életképek C0107, 699) | – Úgy élj, ahogy nekem kívánod, – mondta [a fejedelem]. Kornis értette, elsötétedett: most már bizonyos volt mindenben: a fejedelem fél (1922 Móricz Zsigmond 9462004, 183) | a férfi ráemeli zavaros tekintetét, nagy arca elsötétedik. – Te erdélyi vagy? – kérdezi gyanakvóan (1999 Magyar Hírlap CD09).

4. ’〈szem, látás〉(átmenetileg) elromlik, nem működik’ ❖ [szédelgésnél] némellyeknek elsetétednek szemök (1802 Haiszler György C1998, 24) | szemeim úgy elsötétedtek, hogy nemcsak a mázolásomhoz nem szokottak által olvashatólag nem irhatok, de még az érkező leveleket is mással kell felolvasatnom, mert én még csak nyomtatványt sem olvashatok (1893 Kossuth Lajos CD32) | Aki megeszi [a beléndeket], elszédül, szeme káprázik és elsötétedik, bódulásában elalszik és iszonyúakat álmodik, vagy megbolondul, gutaütés és halál lehet a vége (1893 PallasLex. CD02) | Rágyújtok a vízipipámra, pillantásom elsötétedik, az agyam megtelik zsibongással (1989 Konrád György 9351007, 608).

4a. ’〈annak kif-ére, hogy vki rosszullét, ájulás stb. következtében hirtelen elveszti látását (és kapcsolatát a külvilággal)〉’ ❖ többször szédülési roham is lepte meg, ilyenkor minden elsötétedett szemei előtt (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267004, 187) | Gyöngyvirág előtt elsötétedett a világ (1917–1919 Krúdy Gyula CD54) | amikor meglátta a kávét Péter kezében, a vastag tejföllel, ami a tetején úszott, s megérezte meleg, cukros szagát, úgy elsötétedett körülötte a világ, hogy kitépte Péter kezéből s majdnem kiloccsantotta közben a földre (1933–1938 Déry Tibor 9107007, 130) | Arcul ütött, letepert. Leesett a szemüvegem, minden elsötétedett (1997 Magyar Hírlap CD09).

J: elsötétül.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.