elszórt mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → elszór.

II. mn 12A

1. ’egymástól különböző távolságokban, ritkásan elhelyezkedő 〈több dolog〉’ ❖ Ládd-é a’ Városnak el-ſzort kö-falait, És füſtel egyvelült tekergö porait (1774 Dugonics András C1484, 137) | [az ún. parlagi rózsa] leginkább Francziaország déli részeiben nő. Mintegy négy lábnyi magas, elszórt tüskékkel (1847 Peregriny Elek 8360017, 342) | Lejebb elszórtan igen szegény parasztházak, jó messze egymástól (1916 Molnár Ferenc² 9453022, 80) | [A festőhengerek mintái] sokat változtak. Régen szabályosabbak, jobban osztottak voltak, manapság elszórtabbak, szabálytalanabbak (1997 Lakáskultúra CD39).

1a. ’itt-ott még előforduló, de össze nem gyűjtött 〈adat, adalék〉’ ❖ ime kötetekben gyüjtöttem össze a magyar néphumor elszórt adalékait (1860 Vasárnapi Újság CD56) | néhány elszórt adatból kellett konstruálnom az előadást (1928 Szekfű Gyula CD42) | az elszórt adalékokból pedig csupán homályos kép rajzolódik ki a Balkánra távozó iparosok összetételéről és e vándormozgalom méreteiről (2000 Magyar néprajz CD47).

2. (rég) ’olyan 〈személy〉, akinek gondolatai rendsz. másfele járnak, és ezért nem figyel arra, amire éppen kellene, szórakozott’ ❖ Ki nem ismérne ollyan mivészeket, kik egész életöket egy bizonyos kábultságban töltik el, kikkel szenvedelmök’ tárgyán kivűl egyébről szinte szólni sem lehet. Négy öt illyen elszórt felleg-lakóst együtt látni az avatlannak, valódi éldelet (1835 Jósika Miklós C2402, 61) | [Várhelyiné] egész délután, főleg estve, a’ tánczteremben igen kedvetlen ’s elszórt volt (1838 Jósika Miklós C0109, 102) | igen megváltoztam, elszórt valék; az éjeket álmatlanul töltém (1845 Pesti Divatlap C5837, 885).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

elszórt melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévelszór
II. melléknév 12A
1.
egymástól különböző távolságokban, ritkásan elhelyezkedő 〈több dolog〉
Ládd-é a’ Városnak el-ſzort kö-falait, És füſtel egyvelült tekergö porait
(1774 Dugonics András)
[az ún. parlagi rózsa] leginkább Francziaország déli részeiben nő. Mintegy négy lábnyi magas, elszórt tüskékkel
(1847 Peregriny Elek)
Lejebb elszórtan igen szegény parasztházak, jó messze egymástól
(1916 Molnár Ferenc²)
[A festőhengerek mintái] sokat változtak. Régen szabályosabbak, jobban osztottak voltak, manapság elszórtabbak, szabálytalanabbak
(1997 Lakáskultúra)
1a.
itt-ott még előforduló, de össze nem gyűjtött 〈adat, adalék〉
ime kötetekben gyüjtöttem össze a magyar néphumor elszórt adalékait
(1860 Vasárnapi Újság)
néhány elszórt adatból kellett konstruálnom az előadást
(1928 Szekfű Gyula)
az elszórt adalékokból pedig csupán homályos kép rajzolódik ki a Balkánra távozó iparosok összetételéről és e vándormozgalom méreteiről
(2000 Magyar néprajz)
2. (rég)
olyan 〈személy〉, akinek gondolatai rendsz. másfele járnak, és ezért nem figyel arra, amire éppen kellene, szórakozott
Ki nem ismérne ollyan mivészeket, kik egész életöket egy bizonyos kábultságban töltik el, kikkel szenvedelmök’ tárgyán kivűl egyébről szinte szólni sem lehet. Négy öt illyen elszórt felleg-lakóst együtt látni az avatlannak, valódi éldelet
(1835 Jósika Miklós)
[Várhelyiné] egész délután, főleg estve, a’ tánczteremben igen kedvetlen ’s elszórt volt
(1838 Jósika Miklós)
igen megváltoztam, elszórt valék; az éjeket álmatlanul töltém
(1845 Pesti Divatlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások