elszóródik tn ige 12a
1. (rég) ’〈szemcsés v. porszerű anyag, ill. több (összetartozó) tárgy, dolog〉 széthull, szétszóródik(, és kárba vész, ill. elkallódik)’ ❖ [Az elveszett lány] ruháit […] a’ Szobátskában, el-ſzóródva megtalálák (1793 Szűts István ford.–Naubert C4078, 30) | a’ Könyvkötő által, hogy el ne szóródhassanak, egybe köttettünk [sok levéltári iratot] (1823 Kazinczy Ferenc C4940, 332) | Ha a toktermés rugalmasan pattan fel, a magvak messzire elszóródnak (1895 PallasLex. CD02) | A cigarettapapír szétnyílt, a dohány fele elszóródott (1962 Lengyel József 9395004, 274) | A ruhája lisztes lett, a liszt elszoródva a földön, padon (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).
1a. (ritk) ’〈pénz〉 elpazarlódik’ ❖ [a Vatikán célja, hogy a papok vagyona] zárdacélokra s egyéb szent miegymásra szóródjék el (1908 Ady Endre CD0801) | elképedve látta, hogy útközben Angoulême-től Párisig szinte az egész pénz elszóródik, amit ő egyesztendei életre szánt (1954 Benedek Marcell ford.–Balzac 9042011, 129).
2. ’〈annak kif-ére, hogy vmely tárgynak a részei, vmely egység darabjai szétesve, széthullva más-más egyenlőtlen távolságban levő helyre kerülnek〉’ ❖ Uliſſes’ hajóji hogy úgy el-bomlottak, ’S-törödt darabjai ugy el-is-ſzórodtak (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 206) | Hogy szanaszét ekkép hever elszóródva [Pompeji], mit ámulsz? Hogy birt volna a föld egy helye annyi romot? (1841 Petőfi Sándor CD01) | A domb területén ritkán elszóródva találtam a felszínen őskori kerámiatöredékeket, melyek a korai bronzkorra datálhatók (1971 Mihály Péter CD52).
2a. ’〈annak kif-ére, hogy összetartozó emberek csoportja, közössége felbomlik, és tagjai különféle, egymástól rendsz. távol eső helyekre kerülnek〉’ ❖ hozzája gyltenek azon emberei-is, kik a’ Szigetben el-szóródva vóltanak (1798 Dugonics András C1460, 95) | boldogtalan hazája hős fiait elszóródni látta a föld hátán (1878 Kossuth Lajos CD32) | [a rablók] gondatlanul, elszóródva, megpakolva […] kapaszkodtak felfelé (1906 Móricz Zsigmond C3231, 44) | [A tábor menekültjei közül] sokan hazamentek, jó páran Kanadába, Ausztráliába és a világ különböző részére elszóródtak (1998 Magyar Hírlap CD09).
3. (rég) ’〈figyelem〉 megoszlik, szétszóródik’ ❖ [az imádságok rövid szakaszokra vannak tördelve,] hogy az elszóródni kezdő eszmélet minden nyomon magához térhessen (1807 Kazinczy Ferenc C2557, 579) | a’ futkozó ’s tétovázó elme a’ foglalatosságok’ öszszehalmozása által még inkább elszóródik (1825 Szilasy János 8450005, 99).
4. (rég) ’szétszórttá, szórakozottá válik, ill. szórakozik vki’ ❖ szokása szerént elszóródva andalgván, más templomba talált menni (1832 Lencsés József Antal ford. C2907, 60) | nem állapodom meg Pesten; gyógyúlni, vagy legalább enyhűlni, elszóródni akarok (1848 Tompa Mihály C0642, 213) | [Kupcsik] bármiként igyekezett is elszóródni egyebütt, szeme önkéntelenül visszatért a szép asszonyhoz (1881 Mikszáth Kálmán CD04).
Vö. CzF. ~, elszóródott; ÉrtSz.; ÉKsz.