eltalál ige 1a

1. ts ’〈(gyorsan) mozgó tárgy, kül. lövedék v. vmely ütésre haszn. eszköz, ill. lökés, dobás〉 mozgása eredményeként megérint, megüt vkit, vmit(, és így abba belefúródik)’ ❖ [a nyilak] nem is találták-el tárgyokat (1834 Bajza József C0240, 159) | Kilenc fontos golyó ha eltaná’ (1865 Palóc népköltemények C3419, 30) | Jaj volt annak az ordasnak, melyet a pata eltalált! (1939 e. Györffy István C4973, 13) | – Levágtak egy villanykörtét. – Az magának semmi? És ha eltalál valakit? (1967 Mándy Iván 9420003, 87) | valakit mindenképpen eltaláló, halálos ütés (1992 Kis János² 2058004, 203).

1a. ’〈annak kif-ére, hogy ember, es. állat vmely ütésre, dobásra haszn. eszközt (szándékosan) úgy hoz mozgásba, ill. fegyvert úgy használ, hogy az, ill. annak lövedéke beleütődik, es. belefúródik vmibe, vkibe〉’ ❖ Egynek [ti. elefántnak] homloka-felé arányzottam a’ flintát, el-találtam, le-roggyant (1793 Molnár János 7445007, 245) | [Solom] úgy eltalálta az almát nyíllal, hogy a torony tetejéig repült (1886 Jókai Mór CD18) | A szerbek nekidühödtek, még jobban lőtték [Deák Jóskát]. Egyszer a karját eltalálták (1919 Oláh Gábor 9487061, 50) | a fa legtetején egy száraz ágacskán ült a vadgalamb. Gyerekkorában egy kőhajítással eltalálta volna (1924 Hajnik Miklós CD10) | Egyszer egy ember a vonaton eldicsekedett vele, hogy ő hány embert talált el a távcsöves puskájával a második világháborúban (1989 Konrád György 9351007, 629).

1b. ’〈mozgó tárgyat〉 sikerül megérinteni v. megütni (vmivel)’ ❖ [a lakomán] egy vízzel telt edényt állítottak fel, amelynek felszínén üres tálacskák v. edénykék úsztak; ezeket kellett a borsugárral úgy eltalálni, hogy elmerüljenek (1915 RévaiNagyLex. C5708, 88) | [a mester] az ötösről sorban majdnem eltalálja a beívelt labdákat (1979 Esterházy Péter 9129002, 303) | [a játékos] meglendíti az ütőjét, de nem találja el a labdát (1991 Tények könyve CD37).

1c. ’〈annak kif-ére, hogy vkinek v. vminek sikerül úgy hatni vmivel vmire v. vkire, hogy azzal tetszést, fájdalmat stb. vált ki belőle〉’ ❖ Nékem ugyan szájam ízit utólsó versezéseiben [Révai] tsaknem mindenütt el találta (1779 Kazinczy Ferenc C2554, 17) | tsakugyan a’ gyengéjit találta-el az öreg a’ vet embernek (1802 A Mezei Gazdaságot Tárgyazó Jegyzések C3413, 34) | Szálli nagy örömmel jött meg valahonnan, egy előkelő vásárlónémtól, ki nagyon megdicsért, hogy ízlését mindig eltalálom (1858 Jókai Mór CD18) | Radics Béla sokféleképpen tudott muzsikálni, hogy mindenkinek eltalálja a kedvét (1931 Krúdy Gyula CD54) | – Az arcában van valami, ami eltalált engem (1983 Polgár András 1121002, 64).

2. ts ’〈rejtett tartalmat, okot stb.〉 következtetéssel v. ötletszerűen helyesen, a valóságnak megfelelően lát meg, kitalál’ ❖ Az Oroſzokra nézve ugyan nem nehéz immár annak [ti. a háborús készülődésnek] okát el-találni (1781 Magyar Hírmondó 7444012, 94) | tudod, vagy eltalálhatod, miért jövék most épen hozzád (1819 Vörösmarty Mihály 8524389, 42) | talán eltalálom, mi rágja a ténsur szivét (1845 Gaal József 8149006, 324) | – Ha nem csalódom, a kis Vágner Pistáról van szó? [...] – Eltalálta főtisztelendőséged (1922 Babits Mihály 9014126, 88) | Rácsodálkozhatunk persze arra, aki [...] pontosan eltalálta az igazságot (1990 Tallár Ferenc 2004004, 418).

3. ts ’〈a megfelelőt〉 jó érzékkel v. hosszas próbálgatás, próbálkozás után megtalálja, kiválasztja’ ❖ Arany-kertet, Csaló-köznek kereſztelték. Tán igazabbann-is el-találták nevét A’ Máiak (1788 Bécsi Magyar Múzsa 7449009, 154) | Az erdöben nem találtam-el az utat (1794 Gyarmathi Sámuel C1947, 253) | Úgy látszik, nem találom többé el a hangot, mellyen hozzád szólnom lehet (1854 Arany János 8014021, 438) | Nem sürgős, ráérünk. Ha egyszer eltaláltad a fogást, meglátod, milyen egyszerű (1956 Fekete István 9142003, 250).

3a. ’〈vmely kívánt mértéket, mennyiséget, ill. arányt〉(pontosan,) sikerrel megállapít, meghatároz’ ❖ fél marok magot fortély nélkül [...] el találni, majd lehetetlen (1792 Szabó József¹ 7299001, 28) | [más nyelvújítók] szerentsésebben eltalálták azt a’ mérsékletet, mellyet tartani kell az újságra szoktatásban (1817 Pápay Sámuel C2568, 69) | a gyógyszer, mit az orvos adott, Segít, eltalálva a kellő adagot (1886 Vajda János CD01) | a robbanás időzítésére szolgáló gyújtókanóc hosszát sikerült eltalálni (1997 Domokos György CD17).

3b. ’a lényegét, a jellemzőit megragadva, találóan, pontosan ábrázol vkit, vmit, ill. előad vmit’ ❖ fel vonnyák a’ képet helyére, Todulnak mindenek az ö nézésére. [...] Pigál! áh! bé el-találta! (1785 Göböl Gáspár C1897, 37) | [az első kötet] Ő Felségének a’ Tsáſzárnénak, és Királynénak tökélletesen eltalált képével ékeskedik (1826 Hazai és Külföldi Tudósítások 8632003, [286]) | Mért nem képes az idegen zenevirtuóz a magyar dalt [...] eltalálni (1858 Vajda János 8503080, 185) | [Ági] azt mondta, hogy nem tudja, jól eltalált-e engem Bence, de a szoborban van valami ősvilági szépség (1961 Sarkadi Imre 9586008, 41).

4. tn ’〈a kívánt, rendsz. ismeretlen helyre〉 sikerül eljutni’ ❖ [az emberem] ismeretlen helyen eltalált volna-e a kellő helyre? (1869 Vajda János C4646, 75) | A boldogság hozzám is eltalál (1902 Csizmadia Sándor¹ 9089006, 24) | hosszasan magyarázgattuk, hol kell leszállniok a villamosról, hol kell befordulniok jobbra, hol kell befordulniok rézsút balra, hogy eltaláljanak hozzánk (1930 Kosztolányi Dezső 9359226, 216) | magas lázzal járó idegkimerültségből lábadoztam, de pontosan eltaláltam arra az összetéveszthetetlen helyre (1989 Csengey Dénes 1028003, 51).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

eltalál ige 1a
1. tárgyas
(gyorsan) mozgó tárgy, kül. lövedék v. vmely ütésre haszn. eszköz, ill. lökés, dobás〉 mozgása eredményeként megérint, megüt vkit, vmit(, és így abba belefúródik)
[a nyilak] nem is találták-el tárgyokat
(1834 Bajza József)
Kilenc fontos golyó ha eltaná’
(1865 Palóc népköltemények)
Jaj volt annak az ordasnak, melyet a pata eltalált!
(1939 e. Györffy István)
– Levágtak egy villanykörtét. – Az magának semmi? És ha eltalál valakit?
(1967 Mándy Iván)
valakit mindenképpen eltaláló, halálos ütés
(1992 Kis János²)
1a.
〈annak kif-ére, hogy ember, es. állat vmely ütésre, dobásra haszn. eszközt (szándékosan) úgy hoz mozgásba, ill. fegyvert úgy használ, hogy az, ill. annak lövedéke beleütődik, es. belefúródik vmibe, vkibe〉
Egynek [ti. elefántnak] homloka-felé arányzottam a’ flintát, el-találtam, le-roggyant
(1793 Molnár János)
[Solom] úgy eltalálta az almát nyíllal, hogy a torony tetejéig repült
(1886 Jókai Mór)
A szerbek nekidühödtek, még jobban lőtték [Deák Jóskát]. Egyszer a karját eltalálták
(1919 Oláh Gábor)
a fa legtetején egy száraz ágacskán ült a vadgalamb. Gyerekkorában egy kőhajítással eltalálta volna
(1924 Hajnik Miklós)
Egyszer egy ember a vonaton eldicsekedett vele, hogy ő hány embert talált el a távcsöves puskájával a második világháborúban
(1989 Konrád György)
1b.
〈mozgó tárgyat〉 sikerül megérinteni v. megütni (vmivel)
[a lakomán] egy vízzel telt edényt állítottak fel, amelynek felszínén üres tálacskák v.vagy edénykék úsztak; ezeket kellett a borsugárral úgy eltalálni, hogy elmerüljenek
(1915 RévaiNagyLex.)
[a mester] az ötösről sorban majdnem eltalálja a beívelt labdákat
(1979 Esterházy Péter)
[a játékos] meglendíti az ütőjét, de nem találja el a labdát
(1991 Tények könyve)
1c.
〈annak kif-ére, hogy vkinek v. vminek sikerül úgy hatni vmivel vmire v. vkire, hogy azzal tetszést, fájdalmat stb. vált ki belőle〉
Nékem ugyan szájam ízit utólsó versezéseiben [Révai] tsaknem mindenütt el találta
(1779 Kazinczy Ferenc)
tsakugyan a’ gyengéjit találta-el az öreg a’ vet embernek
(1802 A Mezei Gazdaságot Tárgyazó Jegyzések)
Szálli nagy örömmel jött meg valahonnan, egy előkelő vásárlónémtól, ki nagyon megdicsért, hogy ízlését mindig eltalálom
(1858 Jókai Mór)
Radics Béla sokféleképpen tudott muzsikálni, hogy mindenkinek eltalálja a kedvét
(1931 Krúdy Gyula)
– Az arcában van valami, ami eltalált engem
(1983 Polgár András)
2. tárgyas
〈rejtett tartalmat, okot stb.〉 következtetéssel v. ötletszerűen helyesen, a valóságnak megfelelően lát meg, kitalál
Az Oroſzokra nézve ugyan nem nehéz immár annak [ti. a háborús készülődésnek] okát el-találni
(1781 Magyar Hírmondó)
tudod, vagy eltalálhatod, miért jövék most épen hozzád
(1819 Vörösmarty Mihály)
talán eltalálom, mi rágja a ténsur szivét
(1845 Gaal József)
– Ha nem csalódom, a kis Vágner Pistáról van szó? [...]Eltalálta főtisztelendőséged
(1922 Babits Mihály)
Rácsodálkozhatunk persze arra, aki [...] pontosan eltalálta az igazságot
(1990 Tallár Ferenc)
3. tárgyas
〈a megfelelőt〉 jó érzékkel v. hosszas próbálgatás, próbálkozás után megtalálja, kiválasztja
Arany-kertet, Csaló-köznek kereſztelték. Tán igazabbann-is el-találták nevét A’ Máiak
(1788 Bécsi Magyar Múzsa)
Az erdöben nem találtam-el az utat
(1794 Gyarmathi Sámuel)
Úgy látszik, nem találom többé el a hangot, mellyen hozzád szólnom lehet
(1854 Arany János)
Nem sürgős, ráérünk. Ha egyszer eltaláltad a fogást, meglátod, milyen egyszerű
(1956 Fekete István)
3a.
〈vmely kívánt mértéket, mennyiséget, ill. arányt〉 (pontosan,) sikerrel megállapít, meghatároz
fél marok magot fortély nélkül [...] el találni, majd lehetetlen
(1792 Szabó József¹)
[más nyelvújítók] szerentsésebben eltalálták azt a’ mérsékletet, mellyet tartani kell az újságra szoktatásban
(1817 Pápay Sámuel)
a gyógyszer, mit az orvos adott, Segít, eltalálva a kellő adagot
(1886 Vajda János)
a robbanás időzítésére szolgáló gyújtókanóc hosszát sikerült eltalálni
(1997 Domokos György)
3b.
a lényegét, a jellemzőit megragadva, találóan, pontosan ábrázol vkit, vmit, ill. előad vmit
fel vonnyák a’ képet helyére, Todulnak mindenek az ö nézésére. [...] Pigál! áh! bé el-találta!
(1785 Göböl Gáspár)
[az első kötet] Ő Felségének a’ Tsáſzárnénak, és Királynénak tökélletesen eltalált képével ékeskedik
(1826 Hazai és Külföldi Tudósítások)
Mért nem képes az idegen zenevirtuóz a magyar dalt [...] eltalálni
(1858 Vajda János)
[Ági] azt mondta, hogy nem tudja, jól eltalált-e engem Bence, de a szoborban van valami ősvilági szépség
(1961 Sarkadi Imre)
4. tárgyatlan
〈a kívánt, rendsz. ismeretlen helyre〉 sikerül eljutni
[az emberem] ismeretlen helyen eltalált volna-e a kellő helyre?
(1869 Vajda János)
A boldogság hozzám is eltalál
(1902 Csizmadia Sándor¹)
hosszasan magyarázgattuk, hol kell leszállniok a villamosról, hol kell befordulniok jobbra, hol kell befordulniok rézsút balra, hogy eltaláljanak hozzánk
(1930 Kosztolányi Dezső)
magas lázzal járó idegkimerültségből lábadoztam, de pontosan eltaláltam arra az összetéveszthetetlen helyre
(1989 Csengey Dénes)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások