eltalál ige 1a 

1. ts ’〈(gyorsan) mozgó tárgy, kül. lövedék v. vmely ütésre haszn. eszköz, ill. lökés, dobás〉 mozgása eredményeként megérint, megüt vkit, vmit(, és így abba belefúródik)’ ❖ [a nyilak] nem is találták-el tárgyokat (1834 Bajza József C0240, 159) | Kilenc fontos golyó ha eltaná’ (1865 Palóc népköltemények C3419, 30) | Jaj volt annak az ordasnak, melyet a pata eltalált! (1939 e. Györffy István C4973, 13) | – Levágtak egy villanykörtét. – Az magának semmi? És ha eltalál valakit? (1967 Mándy Iván 9420003, 87) | valakit mindenképpen eltaláló, halálos ütés (1992 Kis János² 2058004, 203).

1a. ’〈annak kif-ére, hogy ember, es. állat vmely ütésre, dobásra haszn. eszközt (szándékosan) úgy hoz mozgásba, ill. fegyvert úgy használ, hogy az, ill. annak lövedéke beleütődik, es. belefúródik vmibe, vkibe〉’ ❖ Egynek [ti. elefántnak] homloka-felé arányzottam a’ flintát, el-találtam, le-roggyant (1793 Molnár János 7445007, 245) | [Solom] úgy eltalálta az almát nyíllal, hogy a torony tetejéig repült (1886 Jókai Mór CD18) | A szerbek nekidühödtek, még jobban lőtték [Deák Jóskát]. Egyszer a karját eltalálták (1919 Oláh Gábor 9487061, 50) | a fa legtetején egy száraz ágacskán ült a vadgalamb. Gyerekkorában egy kőhajítással eltalálta volna (1924 Hajnik Miklós CD10) | Egyszer egy ember a vonaton eldicsekedett vele, hogy ő hány embert talált el a távcsöves puskájával a második világháborúban (1989 Konrád György 9351007, 629).

1b. ’〈mozgó tárgyat〉 sikerül megérinteni v. megütni (vmivel)’ ❖ [a lakomán] egy vízzel telt edényt állítottak fel, amelynek felszínén üres tálacskák v. edénykék úsztak; ezeket kellett a borsugárral úgy eltalálni, hogy elmerüljenek (1915 RévaiNagyLex. C5708, 88) | [a mester] az ötösről sorban majdnem eltalálja a beívelt labdákat (1979 Esterházy Péter 9129002, 303) | [a játékos] meglendíti az ütőjét, de nem találja el a labdát (1991 Tények könyve CD37).

1c. ’〈annak kif-ére, hogy vkinek v. vminek sikerül úgy hatni vmivel vmire v. vkire, hogy azzal tetszést, fájdalmat stb. vált ki belőle〉’ ❖ Nékem ugyan szájam ízit utólsó versezéseiben [Révai] tsaknem mindenütt el találta (1779 Kazinczy Ferenc C2554, 17) | tsakugyan a’ gyengéjit találta-el az öreg a’ vet embernek (1802 A Mezei Gazdaságot Tárgyazó Jegyzések C3413, 34) | Szálli nagy örömmel jött meg valahonnan, egy előkelő vásárlónémtól, ki nagyon megdicsért, hogy ízlését mindig eltalálom (1858 Jókai Mór CD18) | Radics Béla sokféleképpen tudott muzsikálni, hogy mindenkinek eltalálja a kedvét (1931 Krúdy Gyula CD54) | – Az arcában van valami, ami eltalált engem (1983 Polgár András 1121002, 64).

2. ts ’〈rejtett tartalmat, okot stb.〉 következtetéssel v. ötletszerűen helyesen, a valóságnak megfelelően lát meg, kitalál’ ❖ Az Oroſzokra nézve ugyan nem nehéz immár annak [ti. a háborús készülődésnek] okát el-találni (1781 Magyar Hírmondó 7444012, 94) | tudod, vagy eltalálhatod, miért jövék most épen hozzád (1819 Vörösmarty Mihály 8524389, 42) | talán eltalálom, mi rágja a ténsur szivét (1845 Gaal József 8149006, 324) | – Ha nem csalódom, a kis Vágner Pistáról van szó? […] – Eltalálta főtisztelendőséged (1922 Babits Mihály 9014126, 88) | Rácsodálkozhatunk persze arra, aki […] pontosan eltalálta az igazságot (1990 Tallár Ferenc 2004004, 418).

3. ts ’〈a megfelelőt〉 jó érzékkel v. hosszas próbálgatás, próbálkozás után megtalálja, kiválasztja’ ❖ Arany-kertet, Csaló-köznek kereſztelték. Tán igazabbann-is el-találták nevét A’ Máiak (1788 Bécsi Magyar Múzsa 7449009, 154) | Az erdöben nem találtam-el az utat (1794 Magyar nyelvmester C1947, 253) | Úgy látszik, nem találom többé el a hangot, mellyen hozzád szólnom lehet (1854 Arany János 8014021, 438) | Nem sürgős, ráérünk. Ha egyszer eltaláltad a fogást, meglátod, milyen egyszerű (1956 Fekete István 9142003, 250).

3a. ’〈vmely kívánt mértéket, mennyiséget, ill. arányt〉(pontosan,) sikerrel megállapít, meghatároz’ ❖ fél marok magot fortély nélkül […] el találni, majd lehetetlen (1792 Szabó József¹ 7299001, 28) | [más nyelvújítók] szerentsésebben eltalálták azt a’ mérsékletet, mellyet tartani kell az újságra szoktatásban (1817 Pápay Sámuel C2568, 69) | a gyógyszer, mit az orvos adott, Segít, eltalálva a kellő adagot (1886 Vajda János CD01) | a robbanás időzítésére szolgáló gyújtókanóc hosszát sikerült eltalálni (1997 Domokos György CD17).

3b. ’a lényegét, a jellemzőit megragadva, találóan, pontosan ábrázol vkit, vmit, ill. előad vmit’ ❖ fel vonnyák a’ képet helyére, Todulnak mindenek az ö nézésére. […] Pigál! áh! bé el-találta! (1785 Göböl Gáspár C1897, 37) | [az első kötet] Ő Felségének a’ Tsáſzárnénak, és Királynénak tökélletesen eltalált képével ékeskedik (1826 Hazai és Külföldi Tudósítások 8632003, [286]) | Mért nem képes az idegen zenevirtuóz a magyar dalt […] eltalálni (1858 Vajda János 8503080, 185) | [Ági] azt mondta, hogy nem tudja, jól eltalált-e engem Bence, de a szoborban van valami ősvilági szépség (1961 Sarkadi Imre 9586008, 41).

4. tn ’〈a kívánt, rendsz. ismeretlen helyre〉 sikerül eljutni’ ❖ [az emberem] ismeretlen helyen eltalált volna-e a kellő helyre? (1869 Vajda János C4646, 75) | A boldogság hozzám is eltalál (1902 Csizmadia Sándor¹ 9089006, 24) | hosszasan magyarázgattuk, hol kell leszállniok a villamosról, hol kell befordulniok jobbra, hol kell befordulniok rézsút balra, hogy eltaláljanak hozzánk (1930 Kosztolányi Dezső 9359226, 216) | magas lázzal járó idegkimerültségből lábadoztam, de pontosan eltaláltam arra az összetéveszthetetlen helyre (1989 Csengey Dénes 1028003, 51).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.