eltaszít ts ige 4a4 

1. ’〈ember, es. állat〉 taszítva (magától) eltol, eltávolít, ill. úgy meglök vkit, vmit, hogy az helyéről elmozdul(va eldől v. elesik)’ ❖ [a gróf] meg-akarta ölelni, de Kriſtina el-taſzította magától (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 198) | Fájdalom – ugy mond O’Connell – hogy nem ritkán az ember eltaszítja lábával a’ létrát, mellyben az ohajtott magasságba emelkedék (1841 Pesti Hírlap CD61) | [az ifjú] a csolnakba ugrott, s eltaszitá magával együtt a csolnakot a sziklapadtól (1873 Hamary Dániel 8179005, 39) | [a rablógyilkosok] még az ágyat is eltaszitották helyéről (1911 Pesti Hírlap ápr. 19. C5659, 35) | [a fiatal hím cerkófmajom] némelykor az idős nőstényt játékosságával annyira zaklatta, hogy az csak úgy védekezett, ha eltaszította (1929 Az állatok világa ford. CD46) | 29. perc: Nagy T. eltaszította Oroszt; a 11-est Halmai a kapu jobb oldala felé lőtte, de Hámori kiütötte a labdát (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. eltaszítja magát (kissé rég) ’ellöki magát vmitől, vkitől, ill. lendületet véve elrugaszkodik (vhonnan) vki, vmi’ ❖ Cipra bosszúsan taszította el magát székestül az asztaltól (1865 Jókai Mór CD18) | a hölgy föleszmélt, eltaszítá magát a férfitól (1878 Budapesti Szemle C7566, 4) | [a varjú] a ház ereszéről eltaszitja magát és egyetlen szárnycsapás nélkül átuszik az utca tuloldalán álló ház ugyanoly magas ereszére (1912 Pesti Hírlap febr. 25. C5660, 70) | a csónakot eloldozta, beszállt és eltaszitotta magát a parttól (1937 Pesti Hírlap jún. 3. C5685, 16) | [Fjodorov] egész testével eltaszította magát és leugrott (1955 Népszava júl. 20. C4845, 2).

1b. (tárgy n. is) (átv is) ’〈energiával rendelkező test v. energia, kül. mágneses erő〉 taszító hatásával eltol, eltávolít (vmitől v. vhonnan) vmit’ ❖ [az ún. dupla gyaluvasnak köszönhetően] a’ gyalúláskor a’ forgáts azonnal eltaszíttatik és a’ béhasadás megakadályoztatik (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315006, 90) | ha e második magneskő déli sarkával az első déli sarkához közelítünk: ekkor e két sarok egymást eltaszítja (1843 Tarczy Lajos 8464002, 25) | [az üstökösök] a Naphoz közeledve, a Nap felé fordított oldalukon élénk párolgásba mennek át és egyúttal a Nap elektromossága által eltaszíttatnak, miáltal a csóva támad (1897 PallasLex. CD02) | ott, ahol a fénysugarak az elektródra esnek, katódsugarak keletkeznek s onnan negatív elektronok taszíttatnak el (1913 RévaiNagyLex. C5703, 384) | érződött a közöttünk ülő úriember magaviseletéből valamely túlvilági erő, mágnes, amely vonz vagy eltaszít (1932 Krúdy Gyula CD54) | valami elemi erő taszította el tekintetemet az efféle álláshirdetésekről (2006 Népszabadság máj. 30. C7854, 19).

2. (vál) ’〈személy v. csoport〉 szeretetét, támogatását stb. megtagadva v. megvonva visszautasít, ill. (magától) elküld vkit’ ❖ meg-gyült a’ baja Angliának ezzel a’ durva vendéggel [ti. a marokkói császárral], meg válik hogy taſzitja-el a’ maga nyakáról (1788 Magyar Kurír C0313, 420) | a’ ki téged’ Attyának híven szóllit, nem taszitod-el azt szined szentsége elől (1806 Cserey Farkas² C2557, 101) | Itt egy sötét nagy kastély Taszít magátul el, Ott egy fejér kis kunyhó Barátként üdvezel (1847 Petőfi Sándor CD01) | engedelmet kértem a pápától, hogy téged eltaszíthassalak és más nőt vehessek feleségül (1908 Ambrus Zoltán C0598, 213) | miközben a magyar MIÉP konok hűségnyilatkozataival Haiderék szövetségesének vallja magát, az FPÖ (még ha színleges) leválása a francia szélsőjobboldalról, Csurka pártját még szorosabban az Európa által eltaszított Le Penékhez tapasztja (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (vál) ’〈annak kif-ére, hogy vki (vmely érzelemtől indíttatva) lemond vmiről, megválik vmitől, ami az övé v. őt illeti〉’ ❖ Prónay kérdésére azt feleli [Ragályi]: hogy készeb ezen teremből kimenni, mint a személyébe helyheztetett bizodalmat magátol eltaszitani (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Eleonora’ udvarlója őszinte szenvedély miatt taszitá el magától régi viszonyait (1847 Kemény Zsigmond 8235019, 74) | Majdnem mindegyik mindent eltaszitott magától, mikor erre a fiatal földre lépett, soha többé a multtal összeköttetésbe jutni nem akar (1911 Pásztor Árpád 9519015, 222) | az ember eltaszította magától a kételkedés jogát és képességét (1982 Béládi Miklós et al. CD53).

3a. (vál) ’〈annak kif-ére, hogy vki vmely kínálkozó lehetőséggel, felkínált segítséggel stb. nem kíván élni, azt elutasítja〉’ ❖ élni azon ajándékokkal, mellyeket a’ Teremtő ád, virtus és engedelmesség; azokat magától eltaszítani, szánakozásra méltó tudatlanság vagy esztelen nyakaskodás (1817 Erdélyi Múzeum 8616001, 29) | nem volt erőm eltaszitni a boldogságot, melylyel kináltál (1868 Vértesi Arnold C4455, 206) | ha a te urad bolond, meg van őrülve, eltaszít magától egy ilyen jó alkalmat, kidob az ablakon ezer pengőt (1921 Schöpflin Aladár 9590001, 24) | Konstantinápoly eltaszítja magától a barbár segítséget és a maga lábán próbál járni (1936 Váczy Péter CD42) | [az embereket meg kell tanítani] arra is, hogy éljenek a gyógyítás rendelkezésre álló lehetőségeivel. És ne taszítsák el ezt maguktól önkényesen (1985 Népszava aug. 8. C7450, 3).

3b. (vál) ’〈annak kif-ére, hogy nem ismerve el igaznak, helyesnek v. jogosnak, ill. létjogosultságát kétségbe vonva elutasít, elvet vmit vki〉’ ❖ ügye fogyott Áldozatomra tekints, kéréſemet el-ne taſzittsad Töled; mert hozzád Lelkem ohajtva ſiet (1788 Bécsi Magyar Múzsa C0350, 132) | az elnök azon javaslata, hogy az ujonan választandó képviselőkről talán elébb a’ feleknek magánykörben értekezni kellene, eltaszittaték (1843 Pesti Hírlap CD61) | ez az idea csodálatosképpen majdnem mindenkinek tetszik, s megeshetik, hogy a hivatalos körök maguk fogják nemsokára pártját a rájuk tukmált, de eltaszított ideának (1904 Ady Endre CD0801) | amint a naturalizmusban a kapitalizmus szellemét, úgy a „népnemzeti” iskolában a birtokosnemesség gondolkodásmódját taszítja el [Vajda János] (1965 Komlós Aladár CD53).

4. (kissé rég) ’〈annak kif-ére, hogy irányultságától, céljától eltérít, ill. vminek a megvalósításában gátol, megakadályoz vkit vki v. vmi〉’ ❖ A’ Nyáron közel valék azon szép reménységhez, hogy Széphalmodon meglepjelek; de a’ hívatalom ismét eltaszíta ettűl (1820 Vitkovics Mihály C2570, 250) | [a nagyreményű vidéki ifjút a főváros] kiforgatta, eltaszitotta a céljától és rabszolgájává tette (1911 Népszava jan. 24. C7479, 1) | egy egész generáció szakadt el most az egyházi-barokk műveltség hagyományaitól és az újnak, a modernnek oly lelkes híve lett, hogy még II. József germanizáló törekvései sem tudták irányától eltaszítani (1931 Szekfű Gyula CD42).

4a. (tárgy n. is) ’visszatetszést, ellenszenvet, idegenkedést keltve elriaszt, eltávolít magától v. vkitől, vmitől vkit vki, vmi’ ❖ olyan erő nyúgoszik kebelünkbe, mely bennünket a megesmért rossztól eltaszít, a kóstolt jóhoz pedig húz (1778 Bessenyei György¹ 7044018, 50) | ki sértést okoz, átlátandja, hogy nem vonsz, hanem inkább eltaszít (1843 Pesti Hírlap CD61) | [Tomori Pál érsek] silányul tartott külsejével alkalmasabb volt egy finomabb nőt magától inkább eltaszítani, semmint magához vonzani (1914 Ortvay Tivadar CD55) | Kialakulóban van nálunk valami különleges „pártnyelv”, helyesebben: bürokrata tolvajnyelv, ami színtelen és szagtalan, nyakatekert és élettelen és ami eltaszítja tőlünk a tömegeket (1954 Fónagy Iván–Soltész Katalin 1054001, 19) | Mi az, ami a betegek egy részét a mai, racionálisnak tartott gyógyítástól eltaszítja? (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.