elterjedt mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → elterjed.

II. mn 12B

1. (rég) ’nagy kiterjedésű, nagyméretű, terjedelmes’ ❖ [A nem dolgozó méheknek, a heréknek] fejek gömböly, ſzemek tzikkelyes, és olly el-terjedtt, hogy a’ fejek tsak nem tsupa ſzembl áll (1782 Veszelszki Antal 7375005, 5) | a’ két Vár, és az ezekben lévö jó Épületek, az el terjedtt Vizi Város, ennek nagy ſzámu Házai, és ſok vékony Török Tornyai, a’ Hegyre fel vonuló Rátz Város, – gyönyörü tekintetet adnak (1796 Teleki Domokos¹ 7344006, 136) | Harmadnap elértek Árabon’ elterjedt síkjára ’s megálltanak ottan (1824 Czuczor Gergely C0032, 80).

1a. (rég) ’szétágazó, sok tagot számláló, terjedelmes 〈család〉’ ❖ a megyékben vannak oly fényes, elterjedt, birtokos nemzetségek (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | E szép asszony egy régi, igen elterjedt szombatos családból, a „Kovács”-okéból származott (1876 Századok CD57) | A Bartholdy nevet Felix atyja fűzte a Mendelssohnhoz, hogy a nagyon elterjedt család többi ágától megkülönböztesse vele (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 311) | A Wiegand-család […] annyira elterjedt volt a 19. század elején Magyarországon, hogy az alapító keresztneve (Károly) sem hagyható el (1939 Verbényi László CD52).

2. ’sok helyen előforduló, széles körben fellelhető, gyakori, ill. közkeletű, általános(an haszn., gyakorolt)’ ❖ Igen elterjedt, s vajmi káros következéseket szülő bal vélemény az közöttünk, hogy az anyai nyelvet tanulni felesleges, mivel azt a mindennapi társalgás, irás, s olvasás által úgy is jól megtanulhatni (1843 Zimmermann Jakab 8560001, 8) | az olcsóság teszi a lapokat elterjedtekké (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | Elterjedtebb hasznos növények még a szőllő, akácfa (1893 PallasLex. CD02) | A cölöpökre építkezés elterjedt szokás még ma is a többi világrészekben mindenütt, ahol azt a talajviszonyok indokolják (1912 RévaiNagyLex. C5700, 702) | A rádió 1928-ban még nem volt túlságosan elterjedt (1960 Ignácz Rózsa 9269001, 191) | [Az ideglepra] a középkorban Európában is nagyon elterjedt betegség volt (1986 Az emberi test 1114005, 1283) | Elterjedten alkalmazták ezt a módszert hazánkban is (2001 Természet Világa CD50).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

elterjedt ❖ melléknévi igenév és melléknév
permalink
I. melléknévi igenév → elterjed
II. melléknév ◦ 12B
1. (rég)
nagy kiterjedésű, nagyméretű, terjedelmes
[A nem dolgozó méheknek, a heréknek] fejek gömböly, ſzemek tzikkelyes, és olly el-terjedtt, hogy a’ fejek tsak nem tsupa ſzembl áll
(1782 Veszelszki Antal)
a’ két Vár, és az ezekben lévö jó Épületek, az el terjedtt Vizi Város, ennek nagy ſzámu Házai, és ſok vékony Török Tornyai, a’ Hegyre fel vonuló Rátz Város, – gyönyörü tekintetet adnak
(1796 Teleki Domokos¹)
Harmadnap elértek Árabon’ elterjedt síkjára ’s megálltanak ottan
(1824 Czuczor Gergely)
1a. (rég)
szétágazó, sok tagot számláló, terjedelmes 〈család〉
a megyékben vannak oly fényes, elterjedt, birtokos nemzetségek
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
E szép asszony egy régi, igen elterjedt szombatos családból, a „Kovács”-okéból származott
(1876 Századok)
A Bartholdy nevet Felix atyja fűzte a Mendelssohnhoz, hogy a nagyon elterjedt család többi ágától megkülönböztesse vele
(1928 TolnaiÚjLex.)
A Wiegand-család […] annyira elterjedt volt a 19. század elején Magyarországon, hogy az alapító keresztneve (Károly) sem hagyható el
(1939 Verbényi László)
2.
sok helyen előforduló, széles körben fellelhető, gyakori, ill. közkeletű, általános(an haszn., gyakorolt)
Igen elterjedt, s vajmi káros következéseket szülő bal vélemény az közöttünk, hogy az anyai nyelvet tanulni felesleges, mivel azt a mindennapi társalgás, irás, s olvasás által úgy is jól megtanulhatni
(1843 Zimmermann Jakab)
az olcsóság teszi a lapokat elterjedtekké
(1883 Mikszáth Kálmán)
Elterjedtebb hasznos növények még a szőllő, akácfa
(1893 PallasLex.)
A cölöpökre építkezés elterjedt szokás még ma is a többi világrészekben mindenütt, ahol azt a talajviszonyok indokolják
(1912 RévaiNagyLex.)
A rádió 1928-ban még nem volt túlságosan elterjedt
(1960 Ignácz Rózsa)
[Az ideglepra] a középkorban Európában is nagyon elterjedt betegség volt
(1986 Az emberi test)
Elterjedten alkalmazták ezt a módszert hazánkban is
(2001 Természet Világa)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások