eltölt ts ige 4c3

1. (kissé rég) ’〈ter(ület)et, felületet folyékony anyag, ill. élőlények v. dolgok sokasága〉 folyamatosan ellep(ve teljesen beborít)’ ❖ a falak el vannak töltve portrékkal (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228110, 99) | mi van abban [ti. a búcsúdalban], amitől a könny a szemeket eltölti (1872 Jókai Mór CD18) | [a hegyoldalakról] lemállott szikladarabok a völgyet annyira eltöltötték, hogy az kőtengerhez hasonló (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Ezt a teret nem töltötték el úgy a búcsúsok, mint az előbbit, sőt éppen csak lézengtek rajta (1938 Németh László² 9485001, 24).

1a. (rég, ritk) ’〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi előidézi, okozza, hogy vmely folyékony anyag, ill. vminek a sokasága ellepjen, beborítson vmit〉’ ❖ beſzédgyei el tölték könyvel ſzemeimet (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 112) | [a fegyveresek] leg ottan hogy bé érkezének hozzam, mingyárt ellenſégeimre rohanának, és el tölték a’ ſzobának padláſát vérrel és holt teſtekkel (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 173).

1b. ’〈vminek a sokaságával〉 bőségesen ellát, elhalmoz vkit v. vmit’ ❖ leveleid a’ legszentebb érzésekkel vannak mindég eltöltve: de ez az utolsó még is olly rakva van az affélékkel, hogy azt még Tőled is úgy veszem, mint csudálhatót (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 452) | Odessa, Egyiptom, Sicilia gabnával eltölti az olasz, spanyol ’s néha francz ’s angol kikötőket (1830 Széchenyi István CD1501) | [a szerkesztő a színésznőről való] áradozásokkal töltötte el lapját (1879 Mátrai Betegh Béla¹ C3056, 142) | [Az Úr] megmenti életed a pusztulástól, kegyelemmel és irgalommal koszorúz. Életed eltölti javakkal (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

1c. (irod) ’〈teret, hely(iség)et v. a levegőt fény, hang, szag stb., ill. azzal vmi v. vki〉(fokozatosan) eláraszt(ja), betölt(i)’ ❖ El-tölté lármájok [ti. a parasztoké] a’ magas Egeket, Ordítva dítsérték kedves Hertzegjeket (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 14) | a’ teins vagy nagyságos alispánné pedig, ki mint csattogány a’ berket, e’ házat máskor mindig eltölti szavával, […] a’ kertben sétál (1845 Eötvös József 8126002, 87) | fűszeres meleg égalji növények illata tölti el a levegőt (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Az óriási csarnokot vakító, fehéren szitáló fénnyel töltötték el a hatalmas ívlámpák (1919 Déry Tibor CD10) | egyre nehezebben tűrte a párás, szellőzetlen meleget is, mely a hatalmas épületnek, úgy tetszik, valamennyi helyiségét eltöltötte (1970 Karinthy Ferenc 9308002, 99).

1d. (rég) ’〈hír, szellemiség stb.〉 gyorsan terjedve eláraszt vmit’ ❖ [a Felelet a Mondolatra című munkát] kézírásban soha nem olvastam, nyomtatásban pedig csak akkor, a’ midőn az már Erdélyt is eltöltötte (1816 Kazinczy Ferenc C2566, 400) | Gottfried’ győzödelmei eltölték a’ világot. Ájtatos szarándokok jöttek mentek, hirdetvén a’ kereszthad’ tetteit (1824 Kisfaludy Károly C0032, 146) | Páter Albach Szaniszló szerelme Pestnek, s híre eltölté az országot (1828 Kazinczy Ferenc 7163031, 548).

1e. ’〈érzés, gondolat stb.〉 fokozatosan hatalmába kerít, ill. teljesen áthat, betölt vkit v. vmit’ ❖ Csak annyit hagyhatnék, mint a’ mennyit a’ Berzsenyi versei mostan tesznek már. […] Ez a’ vágyás töltötte-el most lelkemet (1810 Kazinczy Ferenc C2560, 215) | aggodalom tölt el azon időszak bekövetkezhetése végett, melly ugyan nem valószinű, de lehetséges (1849 Kossuth Lajos CD32) | [az általa birtokolt] nagy hatalomnak megfelelők voltak azon messzeható tervek, melyek Henrik elméjét eltöltötték (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | Bajtársaid szívét büszke öröm tölti el, ellenfeleid lelkét pedig rettegés szállja meg! (1960 Baktay Ervin ford. 9018002, 420) | kínos szégyenérzet töltötte el ifjúi lelkem (2010 Magyar László András 3153008, 797).

1f. ’〈annak kif-ére, hogy vmi v. vki okozza, előidézi, hogy vmely érzelem, gondolat stb. fokozatosan hatalmába kerítsen, áthasson vkit v. vmit〉’ ❖ [a hercegasszony] reméntelen jelenéſével egéſzlen el töltötte öket örömmel (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 15) | Ez a’ szép ének az én lelkemet szent csenddel töltőtte-el, és megnemesítette (1803 Kazinczy Ferenc C2556, 137) | Szomorú érzettel tölté el sziveinket Zala megyének Deák Antal nagy hazánkfia halálát jelentő levele (1843 Pesti Hírlap CD61) | Ge-Ogot zaklatottságában is büszkeséggel töltötte el a felesége. Ugyan kinek van még ilyen asszonya a törzsben, aki önakaratából az ura mellé lép a veszedelemben? (1937 Szentiványi Jenő 1145003, 138) | a kormányzat eddigi kinevezési és visszahívási gyakorlata azzal a félelemmel, azzal a gondolattal tölt el mindannyiunkat, hogy hátha itt is bizonyos politikai szempontok érvényesítésére nyílik majd lehetőség (1999 Országgyűlési Napló CD62).

2. (rég) ’〈árkot, mélyedést stb. folyékony v. darabos, szemcsés anyag(gal vki, vmi)〉 teljesen, ill. a kívánt mértékben megtölt(ve megszüntet)’ ❖ a’ benn rekedtt falat úgy [ti. teljesen] el tlttte a’ nyeldekl üregit (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 426) | Folyt a sík közepén Álom kis csermelye délről, S teljesen eltölté szűk medrét szőke vizével (1823–1824 Vörösmarty Mihály C4534, 119) | A’ mocsár el levén már töltve, helye tág udvarul ’s kertül is szolgál az épülethez (1833 Jelenkor C0225, 90) | a törökök az árkot eltöltötték szalmával (1894 Irodalomtörténeti Közlemények C0211, 289).

2a. ’〈(nehéz) étel, ital teltségérzetet okozva〉(kevés fogyasztás után) teljesen jóllakottá tesz vkit, ill. 〈gyomrot〉 telivé tesz, teljesen megtölt’ ❖ szerkivül hevitő, buján eltöltő nagyon zsiros és füszeres étel és ital (1847 Malatides Dániel 8291002, 36) | Ejnye, hogy eltölti az embert ez a rongyos baraczk! (1910 Bacsó Gyula C5852, 138) | húsz perccel étkezés előtt a gyomrot eltöltő friss, nyers, rostos zöldséget rágcsálunk (1995 Magyar Hírlap CD09).

2b. (rég) ’〈kül. folyómedret〉(töltéssel) elzár’ ❖ [áradáskor] több száz földdel tömött zsákokkal a zsilip Duna felőli részét eltöltötték (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Eltölt […] töltésféle gáttal ellát, elzár (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 302) | [A Tolna megyei Sárközben] a mai tavak jobbára lefűződött, vagy mesterségesen eltöltött régi folyómedrek (1940 Néprajzi Múzeum Értesítője C6981, 238).

3. (rég) ’〈folyadékot v. szemes terményt〉 tárolóedény(ek)be (szét)tölt’ ❖ [az olajat leszűrve] tltik-vala-el […] átalagokra és hideg pinczékben el-téſzik-vala állani (1789 Mátyus István C3070, 305) | mindenekeltte az etzetnek való ser vagy bor a’ hordóba tltdne: fel kell forralni, és mikor meg hl, úgy kell osztán el tlteni (1790 Kömlei János ford.–Becker² C5062, 162) | Eltölt, cs. 1) más helyre tölt; eltölteni a vizet, a buzát (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 302).

4. ’〈vmennyi időt v. vmely időszakot, eseményt〉 vmilyen körülmények között v. vmilyen állapotban átél, ill. vmely tevékenység végzésével tölt vki, vmi’ ❖ lehetetlennek tartotta, addig tsak egy nyugodalmas órát-is el-tölteni, mig [a lánynak] láttatásával nem gyönyörködhetik, és véle meg-nem esmérkedik (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 58) | Bálint úrfi egy egész délelőttöt azzal töltött el, hogy acélport, csepűt, krétát vett, hogy az apja szerszámait fényesre csiszolja (1876 Jókai Mór CD18) | A menyegzői lakoma után a menyecske az urát egyszerüen faképnél hagyta és a nászéjszakát a szeretőjével, egy Szöllősi nevü korcsmárossal töltötte el (1899 Friss Újság 8624001, 2) | [az aranyásók] néha éveket, évtizedeket, egész életeket töltenek el hiábavaló munkával, káromkodásban és imádkozásban, csüggedve meg újra nekilendülve (1925 Krúdy Gyula CD54) | Az édesvízben eltöltött növekedési időszaka alatt az angolna teljesen fenékhal módjára él (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a törvény a végzettség és a szolgálatban eltöltött idő szerint sorolja kategóriákba a közalkalmazottakat (1994 Magyar Hírlap CD09).

5. (rég) ’〈vhányadik életévet, ill. évfordulót〉 elér, betölt vki’ ❖ [A könyvecskét] irtam Bájon Karátson Havának 13dik napján, melly nap tudniillik életemnek hetven egyedik esztendejet el tltttem vala (1780 Patay Sámuel C0710, XIV) | Én holnap töltöm-el negyedik esztendejét házassági életemnek (1808 Kazinczy Ferenc C2559, 118) | Éppen ma töltöm el a 46-ik évemet (1817 Dessewffy József C2568, 62).

Vö. CzF. ~, eltöltött; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, eltöltött; ÚMTsz.

eltölt tárgyas ige 4c3
1. (kissé rég)
〈ter(ület)et, felületet folyékony anyag, ill. élőlények v. dolgok sokasága〉 folyamatosan ellep(ve teljesen beborít)
a falak el vannak töltve portrékkal
(1816–1824 Kazinczy Ferenc)
mi van abban [ti. a búcsúdalban], amitől a könny a szemeket eltölti
(1872 Jókai Mór)
[a hegyoldalakról] lemállott szikladarabok a völgyet annyira eltöltötték, hogy az kőtengerhez hasonló
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Ezt a teret nem töltötték el úgy a búcsúsok, mint az előbbit, sőt éppen csak lézengtek rajta
(1938 Németh László²)
1a. (rég, ritk)
〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi előidézi, okozza, hogy vmely folyékony anyag, ill. vminek a sokasága ellepjen, beborítson vmit〉
beſzédgyei el tölték könyvel ſzemeimet
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
[a fegyveresek] leg ottan hogy bé érkezének hozzam, mingyárt ellenſégeimre rohanának, és el tölték a’ ſzobának padláſát vérrel és holt teſtekkel
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
1b.
〈vminek a sokaságával〉 bőségesen ellát, elhalmoz vkit v. vmit
leveleid a’ legszentebb érzésekkel vannak mindég eltöltve: de ez az utolsó még is olly rakva van az affélékkel, hogy azt még Tőled is úgy veszem, mint csudálhatót
(1806 Kazinczy Ferenc)
Odessa, Egyiptom, Sicilia gabnával eltölti az olasz, spanyol ’s néha francz ’s angol kikötőket
(1830 Széchenyi István)
[a szerkesztő a színésznőről való] áradozásokkal töltötte el lapját
(1879 Mátrai Betegh Béla¹)
[Az Úr] megmenti életed a pusztulástól, kegyelemmel és irgalommal koszorúz. Életed eltölti javakkal
(1996 Katolikus Biblia ford.)
1c. (irod)
〈teret, hely(iség)et v. a levegőt fény, hang, szag stb., ill. azzal vmi v. vki〉 (fokozatosan) eláraszt(ja), betölt(i)
El-tölté lármájok [ti. a parasztoké] a’ magas Egeket, Ordítva dítsérték kedves Hertzegjeket
(1772 Bessenyei György¹)
a’ teins vagy nagyságos alispánné pedig, ki mint csattogány a’ berket, e’ házat máskor mindig eltölti szavával, […] a’ kertben sétál
(1845 Eötvös József)
fűszeres meleg égalji növények illata tölti el a levegőt
(1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Az óriási csarnokot vakító, fehéren szitáló fénnyel töltötték el a hatalmas ívlámpák
(1919 Déry Tibor)
egyre nehezebben tűrte a párás, szellőzetlen meleget is, mely a hatalmas épületnek, úgy tetszik, valamennyi helyiségét eltöltötte
(1970 Karinthy Ferenc)
1d. (rég)
〈hír, szellemiség stb.〉 gyorsan terjedve eláraszt vmit
[a Felelet a Mondolatra című munkát] kézírásban soha nem olvastam, nyomtatásban pedig csak akkor, a’ midőn az már Erdélyt is eltöltötte
(1816 Kazinczy Ferenc)
Gottfried’ győzödelmei eltölték a’ világot. Ájtatos szarándokok jöttek mentek, hirdetvén a’ kereszthad’ tetteit
(1824 Kisfaludy Károly)
Páter Albach Szaniszló szerelme Pestnek, s híre eltölté az országot
(1828 Kazinczy Ferenc)
1e.
〈érzés, gondolat stb.〉 fokozatosan hatalmába kerít, ill. teljesen áthat, betölt vkit v. vmit
Csak annyit hagyhatnék, mint a’ mennyit a’ Berzsenyi versei mostan tesznek már. […] Ez a’ vágyás töltötte-el most lelkemet
(1810 Kazinczy Ferenc)
aggodalom tölt el azon időszak bekövetkezhetése végett, melly ugyan nem valószinű, de lehetséges
(1849 Kossuth Lajos)
[az általa birtokolt] nagy hatalomnak megfelelők voltak azon messzeható tervek, melyek Henrik elméjét eltöltötték
(1900 Nagy képes világtörténet)
Bajtársaid szívét büszke öröm tölti el, ellenfeleid lelkét pedig rettegés szállja meg!
(1960 Baktay Ervin ford.)
kínos szégyenérzet töltötte el ifjúi lelkem
(2010 Magyar László András)
1f.
〈annak kif-ére, hogy vmi v. vki okozza, előidézi, hogy vmely érzelem, gondolat stb. fokozatosan hatalmába kerítsen, áthasson vkit v. vmit〉
[a hercegasszony] reméntelen jelenéſével egéſzlen el töltötte öket örömmel
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Ez a’ szép ének az én lelkemet szent csenddel töltőtte-el, és megnemesítette
(1803 Kazinczy Ferenc)
Szomorú érzettel tölté el sziveinket Zala megyének Deák Antal nagy hazánkfia halálát jelentő levele
(1843 Pesti Hírlap)
Ge-Ogot zaklatottságában is büszkeséggel töltötte el a felesége. Ugyan kinek van még ilyen asszonya a törzsben, aki önakaratából az ura mellé lép a veszedelemben?
(1937 Szentiványi Jenő)
a kormányzat eddigi kinevezési és visszahívási gyakorlata azzal a félelemmel, azzal a gondolattal tölt el mindannyiunkat, hogy hátha itt is bizonyos politikai szempontok érvényesítésére nyílik majd lehetőség
(1999 Országgyűlési Napló)
2. (rég)
〈árkot, mélyedést stb. folyékony v. darabos, szemcsés anyag(gal vki, vmi) teljesen, ill. a kívánt mértékben megtölt(ve megszüntet)
a’ benn rekedtt falat úgy [ti. teljesen] el tlttte a’ nyeldekl üregit
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Folyt a sík közepén Álom kis csermelye délről, S teljesen eltölté szűk medrét szőke vizével
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
A’ mocsár el levén már töltve, helye tág udvarul ’s kertül is szolgál az épülethez
(1833 Jelenkor)
a törökök az árkot eltöltötték szalmával
(1894 Irodalomtörténeti Közlemények)
2a.
(nehéz) étel, ital teltségérzetet okozva〉 (kevés fogyasztás után) teljesen jóllakottá tesz vkit, ill. 〈gyomrot〉 telivé tesz, teljesen megtölt
szerkivül hevitő, buján eltöltő nagyon zsiros és füszeres étel és ital
(1847 Malatides Dániel)
Ejnye, hogy eltölti az embert ez a rongyos baraczk!
(1910 Bacsó Gyula)
húsz perccel étkezés előtt a gyomrot eltöltő friss, nyers, rostos zöldséget rágcsálunk
(1995 Magyar Hírlap)
2b. (rég)
〈kül. folyómedret〉 (töltéssel) elzár
[áradáskor] több száz földdel tömött zsákokkal a zsilip Duna felőli részét eltöltötték
(1856 Vasárnapi Újság)
Eltölt […] töltésféle gáttal ellát, elzár
(1872 A magyar nyelv teljes szótára)
[A Tolna megyei Sárközben] a mai tavak jobbára lefűződött, vagy mesterségesen eltöltött régi folyómedrek
(1940 Néprajzi Múzeum Értesítője)
3. (rég)
〈folyadékot v. szemes terményt〉 tárolóedény(ek)be (szét)tölt
[az olajat leszűrve] tltik-vala-el […] átalagokra és hideg pinczékben el-téſzik-vala állani
(1789 Mátyus István)
mindenekeltte az etzetnek való ser vagy bor a’ hordóba tltdne: fel kell forralni, és mikor meg hl, úgy kell osztán el tlteni
(1790 Kömlei János ford.Becker²)
Eltölt, cs.cselekvő ige 1) más helyre tölt; eltölteni a vizet, a buzát
(1872 A magyar nyelv teljes szótára)
4.
〈vmennyi időt v. vmely időszakot, eseményt〉 vmilyen körülmények között v. vmilyen állapotban átél, ill. vmely tevékenység végzésével tölt vki, vmi
lehetetlennek tartotta, addig tsak egy nyugodalmas órát-is el-tölteni, mig [a lánynak] láttatásával nem gyönyörködhetik, és véle meg-nem esmérkedik
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Bálint úrfi egy egész délelőttöt azzal töltött el, hogy acélport, csepűt, krétát vett, hogy az apja szerszámait fényesre csiszolja
(1876 Jókai Mór)
A menyegzői lakoma után a menyecske az urát egyszerüen faképnél hagyta és a nászéjszakát a szeretőjével, egy Szöllősi nevü korcsmárossal töltötte el
(1899 Friss Újság)
[az aranyásók] néha éveket, évtizedeket, egész életeket töltenek el hiábavaló munkával, káromkodásban és imádkozásban, csüggedve meg újra nekilendülve
(1925 Krúdy Gyula)
Az édesvízben eltöltött növekedési időszaka alatt az angolna teljesen fenékhal módjára él
(1933 Az állatok világa ford.)
a törvény a végzettség és a szolgálatban eltöltött idő szerint sorolja kategóriákba a közalkalmazottakat
(1994 Magyar Hírlap)
5. (rég)
〈vhányadik életévet, ill. évfordulót〉 elér, betölt vki
[A könyvecskét] irtam Bájon Karátson Havának 13dik napján, melly nap tudniillik életemnek hetven egyedik esztendejet el tltttem vala
(1780 Patay Sámuel)
Én holnap töltöm-el negyedik esztendejét házassági életemnek
(1808 Kazinczy Ferenc)
Éppen ma töltöm el a 46-ik évemet
(1817 Dessewffy József)
Vö. CzF. ~, eltöltött; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, eltöltött; ÚMTsz.

Beállítások