elv fn 2B 

1. (Tud is) ’a valóságot, a(z anyagi) világot, annak valamely részét, működését, az emberi gondolkodást meghatározó általános érvényű törvény(szerűség), ill. azt leíró gondolati tétel’ ❖ [a nyelvújítás során újonnan alkotott szavak például:] lény (ens) elv (principium) érv (fermentum) (1816 Helmeczy Mihály C1074, XII) | Egy fő igazság, vagy elv (principium) [kívántatik meg], mellyből a kérdésben forgó tétel’ igazsága, vagy hamissága lehozatik (1839 Filozófiai antropológia C2802, 100) | higyjétek el, hogy valamint minden okoskodás közől csak az igaz, melly a természet elvein nyugszik, ugy a gazdálkodásban is az a fő tekintély (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [az ember] azt az acélsodronyokból szőtt kötelet, mely a világot okához s az emberi gondolatot az okság elvéhez köti, el nem szakithatja (1903 Prohászka Ottokár 1125019, 32) | ahogyan kialakult az egységes nyelv, úgy alakulhatott ki az egységes zene, talán eredetileg ellentmondó forma-elvek kiegyenlítésével. Két ilyen elv, együtt is, külön is, máig élő valóság népdalainkban. Egyik az öt-fokúság elve, másik a párhuzamos szerkezeté (1938 Kodály Zoltán 9341030, 4) | a newtoni fizika elvei (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | a teremtmények szabadságának tisztelete mindenek felett álló isteni elv (2010 Petri Gábor 3068001, 34).

2. ’vmely (szak)területen, (tudományos) rendszerben alkalmazott(, alapvetően) fontos tétel’ ❖ a’ Fejdelem ’s egyesült Rendek legszentebb kötelessége az országlást a’ lehető legegyszerübb elvekre állítni (1831 Széchenyi István 8429007, 106) | 1613-ban a szentszék kisérletet tett, hogy Magyarországban az egyetemes egyházi jog elveit uralomra emelje (1899 Fraknói Vilmos CD55) | gazdasági és erkölcsi elvek (1938 Kodolányi János 9342005, 215) | [A The Oxford English Dictionary pótkötete] az angol nyelvben gyökeret vert szavakat és új szójelentéseket tartalmazza, a főművel azonos lexikográfiai elvek szerinti feldolgozásban (1966 Országh László 9493001, 343) | a nevelési elvekhez való szigorú ragaszkodás (1996 Magyar reformátusok CD1210) | a két Voyager űrszonda által készített képekből kiderült, hogy az óriásbolygó [ti. a Szaturnusz] dísze több ezer, sőt lehet, hogy több millió különálló gyűrűből épül fel. Ezen felfedezést már nem lehet a korábban elfogadott gravitációs rezonancia elvén megmagyarázni (2000 Természet Világa CD50).

2a. (rendsz. -ben raggal) ’〈gyakr. a megvalósítással, a gyakorlattal szemben:〉 vminek tisztán teoretikus, elméleti megközelítése, elgondolása’ ❖ A tudós társaság […] elvben elhatározá Kazinczy’ munkáinak kiadatását (1836 Toldy Ferenc C2519, IX) | az új művészet három arccal jelentkezik és egyetlen egyetemes szintézis helyett három, elvben és gyakorlatban is merőben különböző új formamegoldással kísérletezik (1921 Hevesy Iván CD10) | [a kiszolgáltatott helyzetű emberek] nem tudják képviselni önmagukat, létük felett beleszólásuk nincs, megkérdezésük nélkül – elvben és gyakorlatban is – más rendelkezik velük (1986 Losonczi Ágnes 1095001, 46) | A rekurzív (iteratív) szabályok a nyelvi rendszer részei, és elvben lehetővé teszik tetszőlegesen hosszú és bonyolult mondat (összetett jel) megalkotását (2005 Kálmán László–Trón Viktor 3169001, 19).

3. ’(a cselekedetet, magatartást meghatározó) szilárd (meggyőződésen alapuló), megalapozott nézet, norma’ ❖ Ezek a Gotschedek ugyan mozdúlni nem fognak, de az ő saját gyermekeik fogják azt tenni tudatlanságból is, a mit mink principiumoknál (Elveknél. H. szava) fogva kezdettünk (1815 Kölcsey Ferenc C2566, 220) | nem birnak szigoruan ragaszkodni elveikhez (1857 Eötvös József 8126017, 150) | [Kemény Zsigmond] születésénél fogva arisztokrata volt, helyzete és foglalkozása demokratává tették, de sohasem volt a merev rendszerek és elvek embere (1896 Gyulai Pál CD44) | tudtam, hogy létezik a magatartásnak egy olyan formája, amely képes mindenféle érzelmi szempontot kirekeszteni magából, s csupán azon elvek alapján cselekedni, melyeket meggyőződésnek neveznek (1986 Nádas Péter 9466002, 36) | a regényben felvonultatott számos szereplő közül szinte kizárólag a hóbortos Pongrácz az, akit stabil értékrend és állhatatosság jellemez, akinek megingathatatlan elvei vannak, s azokhoz haláláig hű marad (1999 Magyar Hírlap CD09).

Ö: alap~, dinamó~, dominó~, élet~, hit~, irány~, jog~, vezér~.

ÖE: ~kérdés, ~rokon.

Sz: elvű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. elv²; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. elv²