elvág ige 2a6 

1. ts (átv is) ’〈(éles) dolog, kül. eszköz〉 teljesen átvág vmit, ill. (több részre, darabra) vágva szétválaszt v. szeletel, felvág (vmivel) vmit vki’ ❖ A’ Halál! Melly minden embert egy aránt kaſzál, Im el-vágta tzélodnak fonalát! (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 298) | [a fának] szélesek, sürűk ágai, ennyit egyszerre elvágni tompa fejszém nem bir (1841 Pesti Hírlap CD61) | száraik [ti. a virágokéi] igen éles késsel, de nem ollóval – finoman elvágandók (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Egyszerre azonban, mintha csak elvágták volna szomorúságát (1891 Bródy Sándor C1201, 243) | [a Németországban] termelt nád a stukkaturozásra azért nem alkalmas, mert a nád puha, hajlékony és törékeny és ennek következtében a szövés folyamata alatt a drót a nádat részben elvágja, részben pedig szétmálasztja (1905 Budapesti Hírlap jún. 24. C4693, 17) | Csak a szerbeknél volt divat, hogy sarlóval vágták el a köldökzsinórt (1978 Jung Károly 1073001, 35) | A cserkészkolbászt először hosszában félbevágjuk, majd keresztben felaprítjuk, ily módon egészen apró darabokra sikerül elvágni (1990–1991 Frank Júlia CD19).

1a. ’〈annak kif-ére, hogy vmi olyan éles, hogy alkalmas vminek az átvágására〉’ ❖ éles vaskarddal vág, a mely jó erős marokban a legerősebb kötelet is könnyen elvágja (1895 Vasárnapi Újság C7409, 199) | Az eladó tokba dugja a borotvát, átnyújtja. – Ki van élesítve? – Még a fát is elvágja (1969 Fejes Endre 9139002, 165) | A kvarckristály, ami az üveget is elvágja, hetes keménységű. A faopál nyolcas-kilences, a gyémánt pedig tízesnél kezdődik (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. (mintha ksz-val, felt mód múlt időben, htl alanyt kifejező tbsz 3. sz-ű hat ragozású alakban tárgy n.) ’〈annak kif-ére, hogy a főmondatban kifejezett állapot(változás), történés stb. hirtelen, átmenet v. fokozatosság nélkül következik be, v. vminek így szakad vége〉’ ❖ egyszerre mintha elvágták volna, elaludt minden gázláng a teremben, s minden lámpa a városban (1879 Mikszáth Kálmán CD04) | Kőniggrätznél, mintha elvágták volna, elfogyott a hó (1891 Bródy Sándor C1201, 243) | mióta harmonikást tart a pálinkamérésében, attól kezdve, mintha csak elvágták volna, nem jön ide senki (1913 Réti Ödön CD10) | [a készenlétben rendszeresen elalvó ügyeletes] fogadkozik, morog, de jön a fuvallat, és nem lehet ellenállni, éjfélkor mintha elvágták volna, feldől, mint aki meghótt (2002 Bódis Kriszta 3145003, 1108).

1c. (kissé rég) ’〈annak kif-ére, hogy alkut, fogadást megpecsételő kézfogáskor a felek kezét az alku szentesítéseként elválasztja vki〉’ ❖ én nem vágom el mind a két végit az alkhumnak [!] (1799 Csokonai Vitéz Mihály C1329, 353) | A sógor elvágja az összefogott kezeket, miután elvágás nélkül a fogadás nem érvényes (1902 Tömörkény István C3155, 79) | Nyújtja a kezét Luciánó felé. Kezet fognak. Megkötik a fogadást. Valaki azonnal el is vágja (1971 Csurka István 9096006, 228).

1d. (tárgy n. is) (kissé rég) ’vágással leválaszt (vmiből) v. elválaszt (vmitől) vmit; levág’ ❖ [az ember fagyott] kezeit ’ziros irrekkel kenegették; mellyre tſak hamar fene érte, és mind a’ tiz úját kéntelenittettek el-vágni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 467) | [A dárda] szélességre ugyan ásónak is elég Lenne, ha elvágnák a hosszának felét (1854 Arany János C5325, 59) | [Tanussy Emánuel] debreceni felfordult nyúlós bort [nyakal], amit ollóval kell elvágni a szájától, mikor leteszi a poharat! (1885 Jókai Mór CD18) | boros állapotban a vonat alá került, az vágta el a lábát (1899 Cserzy Mihály C1302, 55) | Újabban puskája csövéből elvágnak, rövidítik, hogy nyulat ne lőhessen vele (1934 Kiss Lajos¹ C5226, 179) | [A fagyasztáshoz] külön-külön csomagoljuk be az egyszerre elfogyasztani szándékozott adagot, mert lehetetlen lesz elvágni fél kiló csontkemény túróból negyed kilót (1992 Frank Júlia CD19).

1e. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy leírt szövegből, számból vmely részt, elemet elhagy v. eltávolít vki〉’ ❖ mennyi 40 frt ’s 9 krnak 5 évi kamatja? itt a’ tőkét krokra kell tenni, ’s ezt az adott év-számmal sokszorozni, ’s a’ származatból jobbrul balra kettőt elvágni, lesz: 2409 × 5 = 12,045 (1839 Társalkodó C7976, 336) | a fegyelmi eljárásról szóló fejezetet, mely közbül esett, s mely a mai napot kitöltötte volna, Győry Elek indítványára elvágták a javaslatból (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | a négyzetre emelésnél kétszer, a köbre emelésnél háromszor annyi tizedes helyet kell elvágni, mint amennyi az alapszámban volt (1894 PallasLex. CD02).

1f. ’〈annak kif-ére, hogy (elhelyezkedése miatt) úgy enged látni vmit vmi, hogy egy részét eltakarja v. nem mutatja, ill. vmely részt eltakar, elfed vmiből vmi〉’ ❖ [Az aratás című érme] még mindig nem igazi Beck Ö. Fülöp. Négyszögű tere még elvágja a képet, holott ma kerek érmei is terestől, rámástól szerves egésszé összenőttek (1908 Lengyel Géza CD10) | [a kerítés] a tágas udvar rideg, magára büszke irdatlanságát vágta el a világ szeme elől (1913 Móricz Zsigmond C3222, 357) | A hegy most elvágta az égből azt a keskeny darabot, ami még ott borongott fölötte barátságtalanul (1919 Karinthy Frigyes C5064, 68) | Ha például a kép egy sort ábrázol, azt, hogy a képkeret hol vágja el a sort, többnyire nem az fogja meghatározni, hogy ki van a sor vége felé, hanem az, hogy a kompozíció alapján hol legyen ez a határ (2009 Kovács András Bálint 3186001, 34).

2. ts ’〈éles eszköz, tárgy (éle) v. azzal vki testrészt, es. testet〉 megvág(va), abba belevág(va megsebesít), ill. 〈ember, állat nyakát, erét stb.〉 megvágja, átvágja vki, hogy ezzel azt megölje’ ❖ [A Horia-Kloska felkelés résztvevői Brádon] a református papnak a templom küszöbén vágván el a nyakát, a templomot és udvarházakat összerontják és mindeneket elprédálják (1784 Szabó Pál¹ 7200001, 462) | Elvágtam az ujjom, de nem fáj, Fügefalevelet tettem rá (1874 Arany János népdalgyűjteménye C0663, 29) | Gyertek le kis tyúkok, gyere kis kakas […], a Blau bácsi majd szépen elvágja a torkotokat (1913 Réti Ödön CD10) | a sarló éle elvágta az erdőőr főütőerét (1932 Népszava máj. 5. C7500, 10) | Gyula elfeledte a csukát, elfeledett mindent a fellángolt izgalomban, és kézzel is elkapta a zsinórt, de el is engedte azonnal, mert a kezét elvágta volna (1956 Fekete István 9142002, 119) | [Apáthy László százados] a fogházban öngyilkos lett: elvágta ereit (1975 Fogarassy László CD52) | Tedd le [a kést] – mondta hihetetlenül megszelídült, elcsitult hangon. Elvágtad magad (1985 Szakonyi Károly 9635002, 25) | – A lábát vágta el. Azóta is vérzik és vérzik. – Egy kagylóval – toldotta hozzá Janey (2007 Mesterházi Mónika ford.–Munro 3233001, 195).

2a. tn (rég v. nyj) ’〈kerék, kötél puha talajú helyen〉 mozgása közben a talajba belemélyed, bevájódik, és így elakad’ ❖ Egy helyütt a kocsis kikerült a vágásból, hogy az ingoványosabb helyen el ne vágjon a kerék (1866 Vas Gereben C4382, 128) | elvágott a sulyos [kocsi]kerék a puha mezőben (1901 Eötvös Károly C1612, 195) | A háló alsó inára kötnek kettőt-hármat [a pala nevű eszközből], hogy a fordításnál a háló alsó ina fel ne forduljon. Különösen sáros helyeken használják, hogy a háló „el ne vágjon, fel ne tekerődjön” (1937 Néprajzi Múzeum Értesítője C6817, 152).

3. ts (kissé rég, átv is) ’〈vmely hosszan elnyúló építményt〉 megbontva, abban törést okozva v. folytonosságát megszakítva átvág vki, vmi’ ❖ A vonat nem jön. [..] A hátam mögött azt mondják, hogy talán az oroszok elvágták valahol a vasutvonalat (1916 Molnár Ferenc² 9453022, 86) | A parasztnak igaza van, ha elvágja a gátat másfelé, amikor nála szakad a part (1931 Krúdy Gyula CD54) | Az összeomlás s a rákövetkező évek súlyos zűrzavarai, földrengései és földcsuszamlásai természetesen sok helyen elvágták vagy eltemették az összekötő utakat (1946 Keresztury Dezső 9326026, 147).

3a. ’〈haladási pályát, útvonalat〉 a haladás v. terjedés akadályozásával megszakít v. elzár vki, vmi elől, ill. 〈haladást, érintkezést stb.〉 így lehetetlenné tesz’ ❖ [Mohamed] vizi eröt-is kéſzitett, mejjnek hajóit Törökkel meg-rakva a’ Dunán fel-ereſzti, hogy a’ város-béliektül mind vizen, mind szárazon a’ külsö részekkel való közösülést el vághassa (1778 Bessenyei György¹ C1094, 67) | Zokoli sarkantyúba kapta lovát, ’s elvágta útját a’ zajgóknak (1838 Jósika Miklós 8212006, 28) | az egyezkedések útja el van vágva (1866 Hamary Dániel C2107, 51) | Erdőégésnél első teendő a léghuzam, illetve a tüz terjedési irányát kipuhatolni és azután arra törekedni, hogy ezen irányban utja elvágattassék (1894 PallasLex. CD02) | [a III. hadtest] beveszi a várost s az ellenségnek a visszavonulhatást Nógrád felé elvágni s azt Balassa-Gyarmat felé elszorítani igyekszik (1941 Bánlaky József CD16) | Az oszmán hódítás nem vágta el a kiépült kereskedelmi útvonalakat (1996 Petri Edit² CD58) | Az ágyak lábait vízzel töltött konzervdobozokba állítottuk, hogy elvágjuk az útjukat [ti. a tetvekét] (2010 Nádori Lídia ford.–Müller⁴ 3243004, 250).

3b. ’〈helyet v. személyt, csoportot〉 elhelyezkedésével, ill. a kapcsolat, a közlekedés, az érintkezés akadályozásával elszakít, elválaszt vmitől, vkitől’ ❖ Az ersebbik csoport elvágta Boliszlávot a’ gondviselésére bízott drága zálogtúl (1813 Verseghy Ferenc ford. C4416, 47) | ha az oroszok sebesebben mozdulnak, Nagyváradról elvághatják vala Görgeyt (1858 e. Mészáros Lázár C3096, 364) | [a Neszte patak] ketté szeli Krizsmócot, mint ahogy az öreg Duna elvágja Pestet Budától (1895–1896 Mikszáth Kálmán C3152, 41) | Reggelre vihar tör ki, a társaságot elvágja a külvilágtól (1998 Új Könyvek CD29) | [a brit blokád] lényegében tökéletesen elvágta a császárságot a világtengertől (2007 Kaiser Ferenc 3001001, 65).

3c. ’(annak megvalósulását, bekövetkeztét stb. lehetetlenné téve) elzár, elrekeszt vmitől vkit, vmit’ ❖ Ezen haszontól elvághatjuk őt, Ha szembe szállandunk Philippinél (1839 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare C4537, 242) | A halál Ramphisnak és Theonisznak valódi büntetés, amely egyéni boldogságuk beteljesülésétől vágja el őket (1922 Hevesy Iván CD10) | [az igazgatóhelyettes a gyárban dolgozó szeretőjét] minden kedvezményből kizárta, minden előrehaladástól elvágta, nehogy azt mondják: „azért” (1983 Balla László 1010018, 123) | [a cég] elvágja magát a növekedés lehetőségétől (2000 Magyar Hírlap CD09).

3d. elvágja magát (kissé biz) ’〈annak kif-ére, hogy (vkinél) eljátssza vminek az esélyét, vmely cselekedetével, magatartásával megfosztja magát vmely kedvező lehetőségtől〉’ ❖ Nyerő lapja van? Szabályellenesen még egy lapot kér, inkább elvágja magát, de megbolygatja a játszma rendjét (1941 Ottlik Géza 9496002, 159) | [a kuláktól] függött a szegénység egész élete. Egy hiba, egy rossz szó, egy pártjelvény és elvágta magát a dolgozó egy életre, földönfutóvá vált (1950 Szabad Nép febr. 5. C4873, 4) | John Convers demokratapárti képviselő „politikai esztelenségnek” nevezte a lépést, amellyel szerinte Carter „elvágta magát” az ország színes bőrű lakosságánál (1979 Népszabadság aug. 18. C7829, 2) | Azt ígérte, minden köztünk marad. Hogy a vizsgálat névtelen, igaz? Mert akkor végleg elvágnám magam. Akkor, lehet, az anyámat nem is láthatom többet (2005 Bódis Kriszta 3148008, 1294).

4. ts ’〈kapcsolatot, folyamatot, cselekvést stb.〉 megszakít vmi v. (hirtelen) abbahagy vki, ill. 〈annak lehetőségét, eshetőségét〉 meghiúsítja vki, megszünteti vmi’ ❖ hogy [Bojárdó] az ohajtott ſzabadságáért új kéréſt ne tedjen, [a basa] el-vágta a’ Török hitröl való beſzédét (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 224) | B. Prényi még a közeledés reménységét nem látja egészen elvágva (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A harminczéves háború nyugtalanságai […] hirtelen elvágták a művészet további fejlődését (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | már ép alá volt írva Miska kúriai bírói kinevezése, mikor a szomorú eset elvágta ezt a fényes karriért (1926 Babits Mihály C0698, 309) | szilárd elhatározásom ellenére nem vágtam el könyörtelenül a régi alvilági kapcsolatokat (1988 Lengyel Péter 9397008, 295) | az olmützi alkotmány elvágta a megegyezés minden lehetőségét (2002 Magyar Hírlap CD09).

5. tn (tárgyragos határozóval is) (kissé rég, ritk) ’úgy csap, vág vmivel vhol vki, hogy az a szóban forgó dolgot ne érintse, ill. csap, suhint vmivel vmi felé’ ❖ Még kétszer végig mentem, de már nem igen ütöttek, – csak ugy elvágtak mellettem [ti. a vesszőkkel] (1883 Teleki Sándor C4113, 76) | Szent István kardjával elvágjon a négy világrész felé (1885 Budapesti Hírlap jan. 10. C4732, 2) | az előszóló ostorral muszáj ráütni a disznóra, de a másik ostorral ha csak fölötte durrant, vág el egyet, akkor már a szele is hajtja a disznót, a durrantástól is megijed (1911 Malonyay Dezső 8292034, 229).

5a. ts (rég v. nyj) ’elver, megver vkit’ ❖ ha el-foglak még egyszer, úgy el-váglak, mint a’ szekeres lovat (1793 Simai Kristóf ford.–Weisse C2991, 347) | elvág (N. [= Nagyhind]): megver (1952 Magyar Nyelv C5894, 215).

5b. ts (/nyj) ’〈jégeső növényzetet〉 elver, ill. 〈termőterületet〉 így megrongál, tönkretesz’ ❖ a vetéseket jégeső vágja el (1848 Jókai Mór C2261, 6) | a szőlőt és a még lábon érő őszi és tavaszi terményeket 2/3 részben a jég e hó 21-én elvágta (1887 Budapesti Hírlap júl. 24. C4734, 14) | A vetést elvágta ugyan a jég (1891 Vikár Béla C5208, 123) | valamikor hatvanhatba [ti. 1866-ban] elvágta a jég a határt, semmi de semmi nem maradt (1962 Ethnographia C7128, 144).

5c. ts ’nagy erővel v. lendülettel eldob, elhajít, ill. elrúg v. elüt vmit’ ❖ Szemben áll egymással két előörs, Itt honvéd, ott császár katonája […] „Hej pajtás! így szól a német végre, […] Vágd el azt a fegyvert, mely agyonnyom, Melyhez nem tudsz, és jóllakni jőjj át!” (1849 k. Madách Imre 8284038, 202) | Gödrös ordítozva elvágta magától az egyik cipőt (1927 Kassák Lajos 9314009, 62) | A hátvéd elvághatná előle a labdát (1941 Nemzeti Sport aug. 11. C7160, 3) | [a teniszező] gyakran szidta a pályát, dühében messzire vágta el a labdát (1999 Magyar Hírlap CD09).

5d. ts elvágja magát (kissé rég) ’elveti, eldobja magát, ill. elvágódik vhol’ ❖ Meg akarsz közülünk szökni, s ezt a süldő atyafit előre küldöd; ez aztán majd nem vágja el magát, ha a viaszkos padlóra eresztik (1858 Vas Gereben C4379, 66) | egyik másik [gyerek] pedig a futók közül megbotolva vagy megcsuszva elvágta magát a sáros utcán (1882 Rákosi Jenő 8385011, 105) | Hirtelen vad mozdulattal vágta el magát az ágyban s vad és viharos érzésroham tört rá (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 207).

5e. ts (kissé rég, ritk) ’felrúg, felvág, elgáncsol vkit vki, ill. feldönt vmit, vkit vmi’ ❖ [a kocsis] a bekanyarodásnál már kihullott a hátulsó ülésből s a jégen úgy elvágta a sebes fordulás, hogy minden porcikája összetört (1899 Budapesti Hírlap júl. 9. C4746, 13) | A II. félidő közepén, mikor az egyik cseh csatár Jóskát elvágta, a bíró reklamálása miatt őt állította ki (1925 Nemzeti Sport ápr. 18. C7150, 3) | az újvidéki csatárokat többször is elvágják a szegedi védők, de a játékvezető csak Badics elgáncsolását bünteti (1942 Nemzeti Sport febr. 23. C6797, 5).

5f. ts (biz) ’〈vizsgán, megmérettetésen, ill. vmely tantárgyból〉 megbuktat vkit’ ❖ [A vizsgabiztos az érettségin] nem lehet olyan kegyetlen, hogy egy remek centert elvágjon (1934 Budapesti Hírlap jún. 6. C4722, 7) | Elvágtak egy vizsgán, életemben először! (1964 Népszava márc. 8. C4828, 8) | Éppen érettségire készültem. Mit bántam én, elvágnak vagy sem (1970 Népszava okt. 3. C4834, 6) | engem mint konszolidált gyereket úgy elvágtak mindkét tárgyból, hogy jövőre bőven futhatom a tiszteletköröket ugyanabban a teremben (1992 Népszabadság jún. 4. C7842, 26).

6. tn ’〈ember (járművel), állat, mozgó tárgy vkinek v. vminek a közelében〉 nagy erővel, sebesen elhalad’ ❖ [Menesztheusz a hajójával] Szergeſztus mellett el-vág (1808 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0830, 175) | egyet kiáltott a kék sipkás lovar, s mint a villám vágott el az őt megelőzni akaró mellett (1859 Abonyi Lajos C0494, 156) | néhány gyorsan elhaló, csöndes „ker, ker” hang kíséretében apró réce-csapat vágott el fölöttünk (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [Szász Péter] egy nyugágyszerű fotelben ült. El akartam vágni mellette. De a fél karjával kinyúlt utánam (1983 Népszabadság febr. 20. C7833, 7).

7. tn (kissé rég) ’〈út korábbi irányától〉 eltér, ill. korábbi útjáról vmerre letér(ve halad) vki, vmi’ ❖ [a Körös] a Velencze- és Vadkert utczák között szép sebes folyással tova futott s a vár árka mellett a Királyfia bástyájánál nyugatra fordult, hogy a Péntekhely és Szombathely utczák mellett vágjon el (1900 Széchy Károly CD55) | lelkiismeretesen írom, amit írok. Nagy köze van ehhez Osvát Ernőnek s azért akarom itt pár szóval följegyezni, utam melyik pontja hozott össze vele s milyen irányban vágott el aztán ez az út az addigitól (1923 Laczkó Géza CD10) | Már ütötte a tizenegyet, mire a barátok templomához értek. Ott elvágtak jobbra s keresztül a Küküllő hídján (1928 Tamási Áron 9701001, 29).

8. tn (Kat) ’〈több dolog〉 elvágólag helyezkedik el’ ❖ ÉrtSz.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. vág; ÉKsz.; SzT. ~, elvágat, elvágatik, elvágattathat, elvágattatik, elvágattatott, elvághat, elvágó, elvágott; ÚMTsz.