elvesz ts ige 9b 

1. ’kezével v. vmely eszközzel megfogva vmely helyről elmozdít, eltávolít és magához vesz, ill. máshova tesz vmit, es. vkit’ ❖ [a keveréket] olvaſzd-el valami föld edenyben az utánn vedd-el a’ tüztül, és mind addig keverd mig meg-nem hül (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 639) | Mátyás el véſzi a’ kúltsokat, Kriſtóff, és Lrintz viſzik a’ kenyeres kosárakat, a’ ſzilvát, és a’ két vizes korsót, és mind a’ hárman el-mennek (1786 Osvald Zsigmond ford.–Möller¹ 7251002, 6) | Ha segéd van kezünknél, akkor csak fölemeljük a’ kast, a’ fenékdeszkát elvetetjük ’s helyébe az üres fiókot tetetjük röpdeszkájával együtt (1835 Vajda Péter C4660, 135) | A kis Évi azonban visítani kezdett, hogy az apja térdéről elvették (1937 Móricz Zsigmond 9462030, 71) | Ne edd meg ezt az almát, ez már túl sok lesz – mondjuk, s elvesszük előle a gyümölcsöt (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈testrészét〉(maga felé, a testéhez közelebb húzva) eltávolítja vhonnan’ ❖ Vegye ön el arcomról a kezét; szivarszag érzik rajta (1877 Jókai Mór CD18) | Vegye el innen a kezét, uracskám, hallja. Vagy lejjebb, vagy följebb (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | Uram! kezed ne vedd el bűnös fejemről most, halálos órán (1923 Komjáthy Aladár CD10) | [az ember] a fejét elvette a lány melléről. – Olyan értelmetlen vagy, mint valami liba (1928 Kassák Lajos CD10) | Nem tudom mikor vette el a vállamról a karját (1986 Nádas Péter 9466005, 533) | elvette a lábát a gázpedáltól (1999 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈tekintetét〉 elfordítja vhonnan’ ❖ Alig ſzemlélé-meg Kriſtina Akmetet az útban, el-nem vehette róla a’ ſzemeit, úgy tünvén azonnal elötte, mintha azon jövevényt esmérné, egyſzer ’s mind elméjében jövén, nem Akmet Bátya volna-é? (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 19) | Ha feléje fordult, úgy tett, mintha alunnék, de mihelyt elvette róla tekintetét, felnyitá szemeit, és utánanézett (1848–1856 Jókai Mór CD18) | A szemét ott tartotta, elvenni nem tudta a Vezér alakjáról. Csak nézte a magas, száraz alakot, aki elegánsan és fiatalosan ruganyos léptekkel jött közelebb (1914 Móricz Zsigmond CD10) | A gyermekek mérgesen néznek Kali nénire, s ha elveszi a tekintetét róluk, nyelvet öltenek rá (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

1c. elveszi magát (rég) ’eltávozik, elmegy (vhonnan) vki’ ❖ [seregével újra megtámadta az] Agát, a’ ki 30-ad magával vólt, közzülök 9-nek végire járt, a’ többi a’ nagy ködben el-vette magát (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 298) | [A franciák] meg-ijjedtek, ’s ſzéllyel-oſzlottak; a’ Vezérjeik pedig el-vették magokat ſzem ell (1793 Magyar Hírmondó C5811, 762) | méglen Rodney a’ maga állását el nem hagyná, és a’ nagy Isle név kis kiköt helyen túl, el nem venné magát (1794 Berta György ford.–Öhler C1066, 67).

1d. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vkinek vmely fenyegető v. vkitől függő helyzetét megszüntetik v. megváltoztatják〉’ ❖ Az ifjú Rákótzinak kellett György ötsével az atyja miatt ſzenyvedni; mert mind a’ kettt el-vették az anyai gondviselés alól (1797 Mindszenthy Sámuel ford.–Ladvocat 7228023, 31) | [Az öreg] leg-inkább abba törte fejét: ha, leánja fell, ki-nyilatkoztasson-é minden titkokat? Attól tartott f-képpen: ne-hogy (ha magzatjának lönni nem hiszik), atyasága alól el-vögyék (1798 Dugonics András 7087007, 422) | a vádlottakat, ha vétkesek, büntetés alól elvenni nem akarja (1836 Kossuth Lajos összes munkái CD32).

1e. ’〈hatalommal bíró személy terhes, rossz dolgot〉 megszüntet, ill. levesz vkiről, vmiről’ ❖ a’ ki-valamely betegſéget akar gyogyitani, ſzükſég hogy annak okait vegye el (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 146) | Most, a fiú enyim levén, szeméről E csúnya rontást én is elveszem (1864 Arany János ford.–Shakespeare CD11) | [a vörös hajú ember] könyörögni kezd a Jehovának, hogy vegye el róla ezt a megbélyegző jelt (1902 Jókai Mór CD18) | tisztelni kell a holdat is, mert tőle jó és rossz is jöhet; azért változik állandóan. Az emberekhez Ujhold alakjában kegyes; ilyenkor a betegséget elveheti, felszívhatja, meggyógyíthatja (1932 Kós Károly¹ 9358004, 51) | Hogy vödd el nyavalyáink terhét, vaknak nyisd meg szemeit – ezt mindig belemondtuk ebbe az imába (1972 Hegyet hágék C6874, 625).

2. ’〈felkínált, feléje nyújtott dolgot〉 átvesz és (bizonyos időre) magához vesz, ill. sajátjaként megtart, elfogad’ ❖ Ágis, fegyverét nyujtván. Vedd-el tehát; neſze utólſó védelmem, ’S bánj velem mint tetſzik; kezedben életem (1772 Bessenyei György¹ C1075, 108) | Az Orvos nem vett-el sem pénzt, sem ajándékot (1814 Kazinczy Ferenc C2565, 96) | Engem az inas ismét kávéval kinált, de nem mertem elvenni (1841 Kovács Pál² 8251001, 84) | A mosolygó, kövér arcú szobalány, aki a kabátjukat elvette, nem viselte a fekete-fehér uniformist, és bóbitája sem volt (1913 Lengyel Géza CD10) | [A bütykös hattyúk] szelídek, kézből elveszik a feléjük nyújtott kenyérdarabkákat (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2a. (/ritk) ’〈annak kif-ére, hogy vmely cselekedet(ével), viselkedés(ével vki) vmely jutalmat v. büntetést elnyer〉’ ❖ Tſak Ágis tſinálta moſt kztnk a’ lármát; De él-is veheti még érte jutalmát (1772 Bessenyei György¹ C1076, 32) | Midőn Latour ármánykodásának érdemlet díját elvette, azt hittük hogy az epitheton nélküli camarilla felhágy Magyarország szabadsága eltiprani akaró boldogtalan szándékával (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | arról álmodnak, hogy van egy világ, ahol az erény elveszi jutalmát (1933 Márai Sándor 9421011, 52) | minden törvényszegés és engedetlenség elvette méltó büntetését (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

2b. ’〈annak kif-ére, hogy férfi nőt feleségül vesz〉’ ❖ légyen bár példának okáért igaz, hogy a’ Hertzeg, a’ kivel tsúfoltatom, valóban engemet el-venne, bizonyos volnék-é abban, hogy ö nagy gyalázatomra, és kiſebbségemre magátúl ismét el-nem vetne […]? (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 75) | elvetted nőül a vidék legszebb, leggazdagabb leányát, akiért annyi levente epedezett (1882 Jókai Mór CD18) | Nem vehetett el feleségül, mert nem engedte a nagyanyja (1908 Ambrus Zoltán 9006014, 36) | El kéne indulni, mëg ké’ házasodni, De még az a kérdés, kit kéne elvënni. Jaj jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, kit kéne elvënni? (1988 Magyar néprajz CD47).

3. ’〈annak kif-ére, hogy (értékes) tárgyat, es. személyt (vkitől, aki azt tartja, fogja,) megragadva magához vesz〉’ ❖ Adágiót dudolt; melly-is annyit tett, mint Sententiát mondani; mert a’ Sententiának Exekutori mindjárt ott toppantak, és a’ meg-Sententiáztatottnak vonoját azonnal el-vették (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg 7129002, 291) | Sokan vóltak olly embertelen Spanyolok, azt mondja Las Cáſas, a’ kik a’ tsetsem gyermekeket el vették a’ ſíró anyától, ’s az  éhez ebeiknek vetették (1790 Péczeli József 7267001, XIII) | S amely kardot ő az álnok csehtől elvett, Avval adott néki örökös kegyelmet (1846 Arany János 8014001, 148) | [a gyerek] kezecskéivel oly erősen szorította az üveget, hogy alig lehetett elvenni tőle (1938 Török Sophie CD10) | a sértettektől erőszakkal elveszik irataikat, s miután adataikat felírták, megfenyegetik őket, hogy családtagjaikon állnak bosszút (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’〈embert, állatot vmely, vele (szoros) kapcsolatban levő embertől v. állattól〉 hatalommal, erőszakkal, furfanggal stb. elszakít’ ❖ [a keresztény ember] a’ nadrág zsebébe dugjaé a’ kezét, […] midön a’ te Törökeidtől martzangaltatik, annak feleségét elveſzi, Leányát meg-ſzeplöſiti? (1789 Magyar Kurír C0315, 499) | Oh Nádor, a’ bús özvegyen segíts, végső segédét e’ szolgát akarják elvenni tőle (1824–1825 Vörösmarty Mihály 8524399, 123) | a „Vasárnapi Ujság” egy lapnak sem vette el az olvasóit, hanem megkedveltette az olvasást azokkal, a kik az előtt is szivesen járultak volna a teritett asztalhoz, ha számukra való árjegyzék lett volna rajta (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Ha elveszik a kölykeit, a nőstény [ti. nőstény tigris] – mint más nagymacskák is – háromszor is ellik egy évben (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A házasságtörő, snájdig főhadnagy rápillant egy asszonyra, megkívánja, elveszi a férjétől (1930 Illés Endre CD10) | Vannak olyan cigány családok, akiktől elveszik a gyerekeket, mert nem tudják táplálni őket (1996 Országgyűlési Napló CD62) | Nem kell elvenni egymás ügyfeleit ahhoz, hogy megbízáshoz jussunk (2000 Figyelő CD2601) | Padlóra kerülhetnek a hazai beutaztató cégek – panaszkodnak az utazási irodák. […] Az okot arra vezetik vissza, hogy a szállodák gyakorlatilag elveszik tőlük a vendégeket (2002 Magyar Hírlap CD09).

3b. (szépítő) ’〈annak kif-ére, hogy vkinek meghal vkije〉’ ❖ Ne ſirj Sándor! Hogy azt [ti. Krisztinát] az Egek töled el-vették, Öröktöl ezt már igy rendelték; A’ Halál! Melly minden embert egy aránt kaſzál, Im el-vágta tzélodnak fonalát! (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 298) | íme, elhagyottan állok földeden, mert elvőd szülőimet; de megvigasztal az édes hit, hogy te velem léssz, és nem hagyandod el árva leányodat! (1846 Pesti Divatlap C5838, 294) | [A vénlány] egészen otthonmaradott leány [volt] s hogy az Isten azóta elvette, hát igen nagyon jól tette (1906 e. Thury Zoltán 8479013, 281) | Én Istenem arra kérlek, ne vedd el, tartsd meg nekem ezt a gyermeket (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

3c. ’〈másnak a birtokában levő dolgot〉 jogtalanul a maga tulajdonába vesz, eltulajdonít’ ❖ [II. József] sok templomokat elvett, a benne való kincset a maga tárházába vitette (1784 Rettegi György 7282006, 423) | [A királyné] tulajdonunkat elvevé, ’s od’adta a’ Hazájabéli Czinkossinak (1819 Katona József C2502, 51) | [Békessi Gáspárnak] és a többi lázadóknak elvétettek jószágai (1847 Kemény Zsigmond 8235019, 69) | ha elvették a földünket, tanultunk valamit, leszünk ki prókátor, ki mérnök, ki bányász (1862 Jókai Mór CD18) | A házat elvették új téesz irodának (1961 Benedek Marcell 9042001, 47) | [A Hauer családnak] elvették mindenét: az üzletet, a hidegkúti kastélyt az ősparkkal, és a zuglói házat is (2001 Magyar Hírlap CD09).

3d. ’〈annak kif-ére, hogy vmely intézkedéssel vmely tisztségtől, feladattól, állástól stb. megfoszt vkit vki〉’ ❖ [Apolló] a nagy Juppiter tisztségét el vette (1791 Pálóczi Horváth Ádám 7257015, 28) | A’ vármegyékben, az utakra való felügyelést, az ugyis annyira terhelt szolgabirói hivataltól elvenném, és külön egyénekre biznám, kiknek ahoz tudományuk, vagy legalább kedvök van (1843 Pesti Hírlap CD61) | A szerepet elveszik tőlem, mert hangom mutál (1934 Márai Sándor 9421006, 189) | A kiképző repülődandár-parancsnokság létszámát – bár elvették tőle a korábbi gyakorlóezredet – az egyéb dandárparancsnokságokénak kétszeresében határozták meg (1992 M. Szabó Miklós 2012002, 77).

3e. (tárgy n. is) ’〈annak kif-ére, hogy vmely tulajdonságtól, adottságtól stb., ill. annak egy részétől megfoszt vmit, vkit vmi〉’ ❖ [a hurutos betegség] az étel kivánáſát el véſzi, és igy az eméſztéſt el óltván a’ teſtet ertleniti (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 131) | Lakik az emberben oly józan itéllet, Mellyet ördög, pokol tőlle el nem vehet (1801 Bessenyei György¹ 7044014, 37) | a’ kor, bú, ’s viszonságok, El nem vevék Etelka szépségét (1828 Guzmics Izidor C0421, 43) | A’ spenát természetes jó ízéből sokat elvesz a liszt vagy zsemlye-morzsa (1846 Zelena Ferenc 8534006, 72) | egy kevés forró vizet öntött a kannába, hogy a beletett theának nyers zamatjából elvegyen (1853 Kemény Zsigmond 8235027, 125) | A sok körmölés elvette a szemem világát (1919 Szabó Dezső 9623005, 257) | még kerül imitt-amott egy-egy öregasszony, akiről azt tartják, hogy igazi boszorkány, aki a tehén tejét el tudja venni (1939 e. Györffy István C4973, 116) | egy embernek az életét másik ember nem veheti el (1990 …én nem vállaltam a statáriumot! 1086001, 97).

3f. (htl alanyt kifejező tbsz 3. sz-ben) ’〈áramot, vizet〉 a szolgáltatás szüneteltetésével v. megszüntetésével elzár’ ❖ A vizet is elvették (1935 Népszava júl. 11. C7503, 8) | e cikkemet is másodszor kezdem el írni, mert folyton elveszik az áramot (1998 Magyar Hírlap CD09) | a karácsony jutott eszembe, amikor elvették a villanyt, és petróleumlámpa mellett kellett ünnepeljünk anyával (2005 Dragomán György 3090004, 289).

3g. (rég, ritk) ’〈felgyűlt pangó folyadékot〉 vmely eszköz v. módszer segítségével elvezet’ ❖ A’ már ki-ſzáraztott Motsáros Földet mindenütt fel-kell-ásni. Ha már a’ Viz-állásos, vagy Motsáros Földröl a’ moſt le-irtt mód-ſzerént Árkok által el-vette az ember a’ vizet, és a’ rajta-álló meg-poshadt vizet annyira ki-ſzáraſztotta, hogy már ſzárazon lehet rajta dólgozni (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332004, 34) | A vizelet mennyisége bő; a kiürítés néha akadályozva van, ugy hogy katéterrel kell elvenni (1894 PallasLex. CD02).

4. (tárgy n. is) ’〈vmely (alkotó)részt, vmekkora darabot vmely nagyobb egészből, egységből〉 kivesz, ill. leválaszt’ ❖ nem ollyannak láttál, mint ismersz, és gyaníthattad, hogy nagy híjja van lelkemnek, el vett abból valamelly emésztő történet egy darabot, egy darabot az oszthatatlanból (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 488) | Vidacs ekéje olly tökéletes, hogy vétkeznék, ha valamit változtatna rajta, mert akár hozzá tenne, akár elvenne belőle bármilly csekélységet, csak ronthatna rajta (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Egészen fent, a padláslépcső mellett találták a keresett lakást. Ez a padlásból volt elvéve, elfalazva s a háziúr azon a címen vette vissza, hogy raktárnak kell neki (1925 Móricz Zsigmond CD10) | Ha a csülöklé nagyon sós, vegyünk el belőle néhány decit, és vízzel pótoljuk (1986 Frank Júlia et al. CD19) | Az ő nyugdíjából elvesz a kormány, de nem teszi hozzá a családi pótlékhoz (1998 Országgyűlési Napló CD62).

4a. ’〈vmely élő (test)részt, ill. embriót, magzatot (műtéttel)〉 helyéről eltávolít’ ❖ [a törökök] a’ hartzban el-eſett vagy el fogott ellenségeknek fejeket el-veſzik (1789 Magyar Kurír C0315, 513) | a’ Palánta tetejét kel el-venni, hogy a’ Palánta egyſzerre olly ſok nedveſségnek ki-zéſe által az  ſzárában, és Leveleiben meg-ne sértetdjék (1790 Dohánytermesztésről 7406003, 41) | Hóhér el vágván jobb kezét, Oſztán vegye-el a’ fejét (1819 Farkas András 7333009, 19) | én nem tudok futni, mert nyomorék vagyok, értik? Elvették a lábamat, értik? (1980 Sebeők János 1139003, 328) | én nem egyezek bele abba, hogy elvetesse esetleg a gyereket (1982 Géczi János 1058001, 316) | csak „válsághelyzet” esetén engedik elvenni a magzatot (1999 Magyar Hírlap CD09).

4b. (tárgy n. is) ’〈annak kif-ére, hogy az eredeti szövegből v. történetből vki kevesebbet mond el, ill. fordít le〉’ ❖ Nem szabad tehát a’ Fordíttónak az eredet-íráshoz sem hozzá adni, sem pedig tőlle valamit el-venni (1787–1789 Batsányi János 7023017, 103) | Eddig a krónika a Kürthyné uborkáiról, se hozzá nem tettem, sem belőle el nem vettem (1884 Mikszáth Kálmán CD04) | aki a Szentírásban lévőkhöz hozzátesz, vagy abból elvesz, arra Isten a Szentírásban megjelölt csapásokat bocsátja (1990 Országgyűlési Napló CD62).

4c. ’〈összegből vmely mennyiséget〉 kivon’ ❖ Ha az egyenlktl egyenlket veſzel-el, a’ maradékok egyenlk léſznek. Példáúl: 6+2 = 4+4. Végy-el mind a’ két egyenltl 2-t; léſzen 6 = 4+2 (1784 Dugonics András C1462, 32) | Ha valamelly számból más számot elveszünk; ezen mívelet kivonásnak (Subtraction) mondatik (1848 Lutter Ferdinánd 8281001, 10) | látja a szája mozgásán, azon töpreng, hogy mennyi marad, ha hetvenkettőből elveszünk tizenhatot (1910 Bán Ferenc CD10) | Vegyünk el 2187-et a 9999-ből, 7812-t kapunk (1999 Természet Világa ford. CD50).

5. ’elhelyezkedésével a láthatóságban akadályozva eltakar, elfed vmit’ ❖ Szörnyű kalapja nagy virágbokrokkal egészen elveszi a kilátást mindenről, ami háta mögött van (1853 Jókai Mór CD18) | Féltékeny és bánatos volt, mint egy vén ecetfa, amely elől elveszi a napot a tűzfal (1918 Krúdy Gyula CD54) | Patkós a soron levő kaszanyelet kapargatta simára egy üvegdarabbal, néha végigsandított a nyelén, hol találna még egyenetlenséget. Közben rápillantott az asszonyra. – Ne vedd el a világosságot (1972 Szabó István² 9625003, 469) | a bukólámpa kinyitva óriási légellenállást okoz, ráadásul elveszi a kilátást is (1998 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’〈vminek való helyet, teret, ill. abból vmennyit〉 betöltve igénybe vesz, elfoglal vmi, vki’ ❖ A’ tavalyi széna el nem kőlt, reménylem a’ Télen jó áron el kél, mert a’ víz itt is sok kaszálókat elvett (1815 Szűcs Dániel C2566, 160) | [a hadihajók propellercsavarját működtető motorok hengerei] a hajó szélességéből kevesebb helyet vesznek el, mint a lapátos hajók gépei (1922 RévaiNagyLex. C5711, 719) | [az asztalka] kihúzva 45 cm-t, betolva pedig 25 cm-t vesz el a térből (1996 Lakáskultúra CD39) | kisfiát mégsem küldte el az ingyen üdülésre, nehogy egy rászorulótól vegye el a helyet (2007 Takács Zsuzsa 3306002, 50).

5b. ’〈(vmivel, vkivel kapcs.) feladat, tevékenység vmennyi időt〉 igénybe vesz, ill. 〈vkinek az idejét, energiáját (őt más tevékenységtől eltérítve)〉 elhasználja, felemészti’ ❖ Én  körlttek ſzolgáltam; az  Tsínosgatások úgy el-vette az Idt, hogy magamra kevés maradtt (1794 Kármán József² 7165014, 237) | Én közel eggy holnap olta semmit nem dolgoztam. Sok időmet elvette az Újhelyi Ecclesia Curatorsága, azután a’ kis Vay (1815 Kazinczy Ferenc C2565, 401) | az egész utazásra 49 óra szükséges, mert a vontatás ideje […] tesz 47 órát, két órát pedig elvesz az átzsilipezés (1846 Hetilap CD61) | vannak kuncsaftjaim, mint mindenkinek, akik nagyon sok időmet, erőmet elveszik (1935 Szép Ernő 9665045, 171) | a számítógépes játékok és a túlzásba vitt tévézés időt vesz el az olvasástól, ami nélkül pedig nincs kultúra, nincs civilizáció (1996 Magyar Hírlap CD09).

Fr: kenyér.

Vö. CzF. elvėsz · elvėszėn; ÉrtSz. elvesz¹; SzólKm.; TESz. vesz; ÉKsz. elvesz¹; SzT. elveendő, elvehet, elvehető, ~, elvetet · elvétet, elvétetett, elvétethet, elvétethetik, elvétetik, elvétettet, elvétettetik, elvett; ÚMTsz. elvesz¹