elveszejt ts ige 4b3

1. (rég, ritk) ’〈annak kif-ére, hogy vmely, a birtokában levő tárgyról nem tudja vki, hogy hol van, mert onnan, ahova tette, hiányzik〉’ ❖ [az alvó nő] a’ háló főkötőt közönségessen elveszejti, és azután a’ haj a’ képébe tsügg (1830 Némethy József ford. 8333001, 11).

1a. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy figyelmetlenségből v. a körülmények hatására nem észlel v. nem fog fel vmit vki〉’ ❖ az ember az Ország-Kormányzásának természeti határjait szemei elől soha el ne veszejtse (1818 Batthyány Vince utazása ford. C0890, 98) | az aristocratia soha se is veszejtse el szemei elől, hogy saját érdekében cselekszik, ’s maga magát erősiti, midőn olly erős és fiatal elemeket fogad be a’ sánczok közé, mellyek az alkotmánynak ’s nemzetiségnek szilárd védei lesznek (1844 Pesti Hírlap CD61).

2. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmely, a tulajdonában, jogában v. hatáskörében levő, hozzá v. illetékességéhez tartozó, ill. részét képező dologról lemondani kényszerül vki, többé nem rendelkezik vele vki, vmi〉’ ❖ a’ ſzemedet el-ne veſzejtsed! (1791 Sándor István 7287060, 111) | Ha mindent meg akarunk tartani, mindent el veszejtünk; hányszor mondám ezt Hazámfijainak! (1809 Kazinczy Ferenc C2559, 391) | ismétlés és súlyosb beszámitás esetében örökre elveszejtse e’ választási jogát a’ megvesztegetett, vagy ne? (1844 Pesti Hírlap CD61) | A kedvestől csak azt követeli, hogy neki éljen, veszejtse el eszét s holtában haljon utána (1918 Gellért Oszkár CD10).

2a. (rég, ritk) ’〈annak kif-ére, hogy szerencsejáték tétjének megtett pénz(összeg)ről vesztesként a nyertes javára lemondani kényszerül vki〉’ ❖ Monte-Carlóban nem nehéz célhoz érni, ha az ember potom ezer koronát akar elveszejteni (1909 Ady Endre CD0801).

2b. (/vál) ’〈annak kif-ére, hogy vmely állapottal, tulajdonsággal, képességgel többé nem rendelkezik vki, vmi〉’ ❖ úgy kell a’ gondolatot a’ fordíttásba-is által-vinni, hogy a’ maga’ tulajdonát ott-is meg-tartsa, ’s a’ helyheztetés miatt el ne veſzejtse (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 307) | némely magok hasznát kereső Építőmesterek […] sokkal kevesebbre számolják [a költségeket], a’ mint magok is meg vagynak felőle győződve, melyet úgy látszik azért tselekesznek, hogy az építtető Gazda, kedvét el ne veszejtse, ’s szándékát meg ne változtassa (1819 Beregszászi Nagy Pál² 8051003, 147) | Hugom, hugom Fehér Anna, Ne há’ vele egy éccaka! Szűzességed elveszejted, A bátyádot megöleted! (1865 Palóc népköltemények 8356007, 16) | ám veszejtsék el polgárok a szabadságukat, királyok koronájukat, ő [ti. Hanswurst] abból is kiveszi a pecsenyéjét (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | elveszejtjük aktualitásunkat (1993 Petri György 9530095, 476) | Vajon egyszer végre-valahára elveszejtjük-e vonzódásunkat a „jó abszolutizmushoz”? (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég, ritk) ’〈annak kif-ére, hogy annak halála, távozása stb. vmely számára fontos személytől megfoszt vkit〉’ ❖ Nem valhatom-ki [titkomat] jobb barátom eltt; és ha ki-nem vallom, tartok tle, ne hogy örökre el-veſzejtselek (1792 Soos Márton 7088004, 3) | Míg szeretlek, én is szenvedek, S inkább, hogysem elveszejtselek, Verjen engem síromig vad átok (1864 e. Madách Imre CD01) | Khuen-Hédervárynak szerencsétlen keze van. Nemcsak hogy egyetlen új minisztert se tudott találni, de egyet a régiekből is elveszejtett (1894 Mikszáth Kálmán CD04).

4. (ritk) ’〈pert〉 az ellenféllel v. ellenséggel szemben alulmaradva vesztesként fejez be vki’ ❖ Kubinyi nem tágít attól, hogy ellenünk vagy, s el fogod veszejteni a pörünket (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502).

5. (ritk) ’〈időtartamot〉 céltalanul, eredménytelenül, késlekedéssel v. haszontalan tevékenységgel tölt el, ill. hagy elmúlni’ ❖ Ne veszejd el A perczet, úgymond mesterem, míg hallgat: Sürgesd, mit tudni vágyol, kérdéseddel (1883 Szász Károly² ford.–Dante C3835, 221) | [Ponokrates Gargantuát] ollyan tanulásra fogta, hogy a napnak egyetlen óráját se veszejtse el, hanem minden idejét olvasással és tisztes tudományokkal töltse (1954 Benedek Marcell ford.–Rabelais 9042010, 23).

6. (vál) ’〈személyt v. csoportot〉 megöl, elpusztít, ill. anyagilag, erkölcsileg v. érzelmileg tönkretesz vki, vmi’ ❖ Tsak arra kérlek Ravaszi, valamikép’ el-ne veſzejts bennünket (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 235) | [Zsigmond:] Ti nem becsültök engemet, Gara. Gara: Az isten ’s minden élő hallja meg: Mind elveszejtjük, a’ ki nem becsűl (1830 Vörösmarty Mihály 8524400, 203) | Midőn pedig annak a városnak lakosai penitencziát és böjtöt tartának vala, a mennyei hatalom elváltoztatná a gonoszt és Ninivé városát nem veszejté el (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | Föl akarják emelni őket [ti. lányaikat az anyák], valahova magasabbra, mint ahol ők élnek, szebbé és jobbá akarják tenni a sorsukat és elveszejtik, a kétségbeesésbe kergetik őket (1931 Kassák Lajos 9314010, 17) | ezeket az embereket nem az antiszemitizmusuk, a fékezhetetlen, korlátolt és mindenféle alkalmazkodásra, megújulásra képtelen egocentrizmusuk fogja elveszejteni – ezek a tulajdonságok csupán a jelei annak, hogy már régen elvesztek (1997 Kertész Imre² CD41).

J: elveszít, elveszt.

Vö. CzF.; ÉKsz.; ÚMTsz.

elveszejt tárgyas ige 4b3
1. (rég, ritk)
〈annak kif-ére, hogy vmely, a birtokában levő tárgyról nem tudja vki, hogy hol van, mert onnan, ahova tette, hiányzik〉
[az alvó nő] a’ háló főkötőt közönségessen elveszejti, és azután a’ haj a’ képébe tsügg
(1830 Némethy József ford.)
1a. (rég)
〈annak kif-ére, hogy figyelmetlenségből v. a körülmények hatására nem észlel v. nem fog fel vmit vki〉
az ember az Ország-Kormányzásának természeti határjait szemei elől soha el ne veszejtse
(1818 Batthyány Vince utazása ford.)
az aristocratia soha se is veszejtse el szemei elől, hogy saját érdekében cselekszik, ’s maga magát erősiti, midőn olly erős és fiatal elemeket fogad be a’ sánczok közé, mellyek az alkotmánynak ’s nemzetiségnek szilárd védei lesznek
(1844 Pesti Hírlap)
2. (rég)
〈annak kif-ére, hogy vmely, a tulajdonában, jogában v. hatáskörében levő, hozzá v. illetékességéhez tartozó, ill. részét képező dologról lemondani kényszerül vki, többé nem rendelkezik vele vki, vmi〉
a’ ſzemedet el-ne veſzejtsed!
(1791 Sándor István)
Ha mindent meg akarunk tartani, mindent el veszejtünk; hányszor mondám ezt Hazámfijainak!
(1809 Kazinczy Ferenc)
ismétlés és súlyosb beszámitás esetében örökre elveszejtse e’ választási jogát a’ megvesztegetett, vagy ne?
(1844 Pesti Hírlap)
A kedvestől csak azt követeli, hogy neki éljen, veszejtse el eszét s holtában haljon utána
(1918 Gellért Oszkár)
2a. (rég, ritk)
〈annak kif-ére, hogy szerencsejáték tétjének megtett pénz(összeg)ről vesztesként a nyertes javára lemondani kényszerül vki〉
Monte-Carlóban nem nehéz célhoz érni, ha az ember potom ezer koronát akar elveszejteni
(1909 Ady Endre)
2b. (/vál)
〈annak kif-ére, hogy vmely állapottal, tulajdonsággal, képességgel többé nem rendelkezik vki, vmi〉
úgy kell a’ gondolatot a’ fordíttásba-is által-vinni, hogy a’ maga’ tulajdonát ott-is meg-tartsa, ’s a’ helyheztetés miatt el ne veſzejtse
(1788–1789 Magyar Múzeum)
némely magok hasznát kereső Építőmesterek […] sokkal kevesebbre számolják [a költségeket], a’ mint magok is meg vagynak felőle győződve, melyet úgy látszik azért tselekesznek, hogy az építtető Gazda, kedvét el ne veszejtse, ’s szándékát meg ne változtassa
(1819 Beregszászi Nagy Pál²)
Hugom, hugom Fehér Anna, Ne há’ vele egy éccaka! Szűzességed elveszejted, A bátyádot megöleted!
(1865 Palóc népköltemények)
ám veszejtsék el polgárok a szabadságukat, királyok koronájukat, ő [ti. Hanswurst] abból is kiveszi a pecsenyéjét
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
elveszejtjük aktualitásunkat
(1993 Petri György)
Vajon egyszer végre-valahára elveszejtjük-e vonzódásunkat a „jó abszolutizmushoz”?
(1995 Magyar Hírlap)
3. (rég, ritk)
〈annak kif-ére, hogy annak halála, távozása stb. vmely számára fontos személytől megfoszt vkit〉
Nem valhatom-ki [titkomat] jobb barátom eltt; és ha ki-nem vallom, tartok tle, ne hogy örökre el-veſzejtselek
(1792 Soos Márton)
Míg szeretlek, én is szenvedek, S inkább, hogysem elveszejtselek, Verjen engem síromig vad átok
(1864 e. Madách Imre)
Khuen-Hédervárynak szerencsétlen keze van. Nemcsak hogy egyetlen új minisztert se tudott találni, de egyet a régiekből is elveszejtett
(1894 Mikszáth Kálmán)
4. (ritk)
〈pert〉 az ellenféllel v. ellenséggel szemben alulmaradva vesztesként fejez be vki
Kubinyi nem tágít attól, hogy ellenünk vagy, s el fogod veszejteni a pörünket
(1978 Jékely Zoltán ford.Széchenyi)
5. (ritk)
〈időtartamot〉 céltalanul, eredménytelenül, késlekedéssel v. haszontalan tevékenységgel tölt el, ill. hagy elmúlni
Ne veszejd el A perczet, úgymond mesterem, míg hallgat: Sürgesd, mit tudni vágyol, kérdéseddel
(1883 Szász Károly² ford.Dante)
[Ponokrates Gargantuát] ollyan tanulásra fogta, hogy a napnak egyetlen óráját se veszejtse el, hanem minden idejét olvasással és tisztes tudományokkal töltse
(1954 Benedek Marcell ford.Rabelais)
6. (vál)
〈személyt v. csoportot〉 megöl, elpusztít, ill. anyagilag, erkölcsileg v. érzelmileg tönkretesz vki, vmi
Tsak arra kérlek Ravaszi, valamikép’ el-ne veſzejts bennünket
(1788–1789 Magyar Múzeum)
[Zsigmond:] Ti nem becsültök engemet, Gara. Gara: Az isten ’s minden élő hallja meg: Mind elveszejtjük, a’ ki nem becsűl
(1830 Vörösmarty Mihály)
Midőn pedig annak a városnak lakosai penitencziát és böjtöt tartának vala, a mennyei hatalom elváltoztatná a gonoszt és Ninivé városát nem veszejté el
(1891 Mikszáth Kálmán)
Föl akarják emelni őket [ti. lányaikat az anyák], valahova magasabbra, mint ahol ők élnek, szebbé és jobbá akarják tenni a sorsukat és elveszejtik, a kétségbeesésbe kergetik őket
(1931 Kassák Lajos)
ezeket az embereket nem az antiszemitizmusuk, a fékezhetetlen, korlátolt és mindenféle alkalmazkodásra, megújulásra képtelen egocentrizmusuk fogja elveszejteni – ezek a tulajdonságok csupán a jelei annak, hogy már régen elvesztek
(1997 Kertész Imre²)
Vö. CzF.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások