elvonul tn ige 1a
1. ’〈ember, állat v. jármű rendsz. (rendezett) csoportban v. több egymás után〉 lassan, ill. ünnepélyesen, méltóságteljesen elhalad vhol’ ❖ Egy szegleten ugyan Evrárd hogy fordúla, E’ szent ingerkedés eltt el-vonúla (1789 Kovács Ferenc¹ ford.–Boileau C2756, 119) | vadászcsapat áll lesbe s a mellettük elvonuló zergenyájból a mennyit egy két lövéssel lehet meglő (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Az utczák, a hol a küldöttségnek kellett elvonulnia, zsúfolásig megteltek közönséggel (1894 Gracza György 8161002, 163) | A parton, a terrasz mentén, sétáló párok vonultak el, omlatag kettesben (1929 Szomory Dezső 9683001, 133) | a két elnök elvonult a díszszázad előtt (1972 Sándor György 1138002, 106) | A taszári támaszpont fölött építőanyagokat, tusolókat, mosdókat és gyógyszereket szállító repülőgépek vonultak el (1995 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’〈ember, állat v. jármű rendsz. (rendezett) csoportban v. több egymás után〉 lassan(ként) eltávozik (vhonnan), ill. elmegy vhova’ ❖ Vijjanak, vagy a’ Falaktul, vissza el-vonúljanak? (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2124, 10) | egypár jól berúgott nemes atyafinak eszébe jutott kirúgtatni a középre, s eljárni a kállai kettőst, melyre a finnyásabb delnők mindjárt elvonultak a táncteremből (1853 Jókai Mór CD18) | Az első felvonásban kormányzóvá lesz Sancho, eltréfál az urakkal, végig hallgatja gazdája pompásan összesűrített intelmeit s diadalmenetben elvonul (1919 Laczkó Géza CD10) | A menet elvonult ahhoz a gyorsvasúti állomáshoz is, ahol másfél héttel ezelőtt pokolgépes szerkezet robbant (2000 Magyar Hírlap CD09).
1b. ’ottlétét, ill. ottani tevékenységét megszüntetve, rendsz. nagyobb csoportban, holmijával együtt elmegy, távozik (vhonnan v. vhova) vki’ ❖ amint a tatárok elvonultak Lengyelországból [...], a váraikba visszatért lengyel főurak rögtön hozzáláttak a hadjárat alatt elhatalmasodott rablóhadak megfékezéséhez (1879 Jókai Mór CD18) | [a várat ostromló Ali pasa] hitére fogadja, hogy az összes várbeliek minden vagyonukkal szabadon elvonulhatnak (1897 PallasLex. CD02) | Családjaik [ti. Simeon utódaiéi] nagyon kiterjedtek voltak. Ezért elvonultak a gerari hágóhoz, a völgy keleti részéig, hogy legelőt keressenek barmaiknak (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201) | A munkálatok elvégzésével alvállalkozókat bízott meg, ám azoknak többnyire nem fizetett, így azok az építkezésekről egy idő után elvonultak (1999 Magyar Hírlap CD09).
1c. ’〈vándormadár〉 elköltözik (vhonnan v. vhova)’ ❖ őszszel a fiatal madarak sokkal előbb elvonulnak s az öregek legutóljára maradnak (1898 Chernel István CD34) | A magyarországi fecskék zöme szeptember közepéig szabályszerűen elvonult a meleg délvidékre (1931 Budapesti Hírlap okt. 1. C4719, 6) | [A meggyvágó] az északibb területekről s a magas hegyvidékről télire elvonul (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [A csicsörkék] októberben elvonulnak, de időnként áttelelők is akadnak (1995 Magyarország állatvilága CD14).
1d. ’〈természeti v. fizikai jelenség, égitest〉(vmely irányban, vmi felé) mozog, (át)halad vhol, ill. továbbhaladva eltávolodik, máshova húzódik’ ❖ nyári tájainkon fellegek Csepegve elvonulnak (1834 Eötvös József C1593, 27) | [napfogyatkozáskor] gyenge szellő, légvonat kél azon irányban, mellyben a hold árnyéka földünk felületén elvonul (1856 Vasárnapi Újság CD56) | később az ár elvonúl, és a berkek elkezdenek zöldelni (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A tájfun éjfél körül már Hongkongtól 35 kilométerre északnyugatra tombolt, később elvonult az óceán felé (1999 Magyar Hírlap CD09) | [az] extraszoláris [= a Naprendszeren kívüli] bolygót úgy fedezték fel, hogy a Föld és anyacsillaga között elvonulva átmenetileg gyengíti annak fényét (2004 Természet Világa ford. CD50).
1e. ’〈vki, vmi által mozgatott v. vitt, szállított tárgy, dolog〉 elhalad vhol’ ❖ Mintha jégkéz vonult volna el szívemen ennek olvasására! (1835 Bölöni Farkas Sándor 8066008, 467) | A nemzeti zászlók ezrei vonultak el a Vezér előtt (1923 Budapesti Hírlap máj. 13. C4711, 4) | a kartonok egy végnélküli szállítószalagon sorban elvonulnak a gép festékes hengere alatt (1935 RévaiNagyLex. C5717, 210) | a kupolát – ami belülről ki van világítva – szép lassan úgy kell 180 fokkal elforgatni, hogy a nyitott rés elvonuljon a kupolán kívül elhelyezett fényképezőgép látómezeje előtt (1995 Természet Világa CD50).
1f. (szem, tekintet alannyal) (rég, átv is) ’〈annak kif-ére, hogy vki a tekintetét végighordozza vkin, vmin, ill. elfordítja, leveszi vkiről, vmiről〉’ ❖ Szemei azonban el nem vonultak a’ hajórul (1836 Vajda Péter ford.–Campe C4672, 214) | elvonult tekintete a’ fiatalabb tiszt’ arczán (1837 Athenaeum C0015, 441) | a világ szeme elvonult a családi élet egyéni jeleneteitől (1853 Budapesti Hírlap C7811, 69) | hullákon vonul el tekintete (1878 Vasárnapi Újság C7392, 286).
2. (vál) ’〈ember v. állat〉 félrehúzódik, félrevonul (vkitől, vmitől, vmi elől v. vhova)’ ❖ Fiam Demeter! miért állsz úgy el Vonulva tőlünk? (1819 Kisfaludy Károly C2681, 75) | Látod? [Oszkár és Clariss] el akarnak vonulni a társaságtól! Világos, hogy vallomást akarnak tenni egymásnak! (1881 Ábrányi Kornél² 8003002, 182) | sírtak, elvonulva valami zugba (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | El is vonult a jó falattal a puli hátra a ház végébe (1956 Csurka István 2051055, 37) | [a tengerimalacot tavasztól őszig] kutyabiztos erkélyen és kertben is tarthatjuk, ilyenkor különösen fontos, hogy az erős napfény elől el tudjon vonulni (1995 Magyarország állatvilága CD14).
2a. ’〈annak kif-ére, hogy nyilvános tevékenységét, kapcsolatait szüneteltetve v. felszámolva, ill. védelmet, nyugalmat stb. keresve visszavonul (vhonnan v. vhova) vki, vmi〉’ ❖ vallyon mi történik a’ Világban, miólta elvonúltam tőle (1819 Kisfaludy Károly C2668, 4) | [a kolostor falai közé] elvonuló, világról lemondott, s szegénység, szüzesség és engedelem votumához [= fogadalmához] esküdött, egyébiránt lelkes és szives férfiú, minden tekintetben méltó tárgya a regényköltészetnek (1839 Szemere Pál 8439037, 170) | Falu végén kis háza van, Ott elvonulva él (1845 Samarjay Károly 8403016, 88) | Pierette megvált a színpadtól – virágeső, taps-cziklon, sírás, csókok – s a boldog pár elvonult valahová az óperencziákra (1907 Ambrus Zoltán C0605, 233) | [a haragos siklók] szeptember második felében már el is vonulnak különféle sziklaüregekbe, a föld alá téli álomra (1995 Magyarország állatvilága CD14) | A Vasas-futballista elvonult a világ elől fájdalmával, mobiltelefonja kikapcsolva (2001 Magyar Hírlap CD09).
2b. (vál) ’〈annak kif-ére, hogy vki vmely tevékenységgel felhagy, ill. abban nem vesz részt tovább〉’ ❖ a’ fényes társalkodástól [...] egészen elvonúlva, magánossan élek (1808 Kisfaludy Sándor C2559, 86) | végkép elvonulok a journalisticától (1847 Petőfi Sándor C0642, 65) | Az átkos közügyektől Szerényen elvonulva (1907 Juhász Gyula¹ 9284740, 127) | A napi politizálástól elvonuló Teleki belevetette magát [...] az egyetemi oktatásba (1991 Hajdú Zoltán 2037016, 1507).
3. ’〈(több) dolog (látványa)〉 mozgó, kül. járművön utazó személy (szeme) előtt feltűnik, majd elhaladás közben kikerül a látóteréből’ ❖ Míg a gőzös Füredtől Keszthelyig végighasítja a Balatont, a világ legszebb panorámája vonul el szemünk előtt (1876 Jókai Mór CD18) | éjjeli lovagláskor elalszom a nyeregben, és egy zökkenéskor álmosan körülnézek az elvonuló tájon (1914 Krúdy Gyula CD54) | [Autózás közben] a kora őszi, laposan tűző napfény, az elvonuló fatörzsek között, vakítóan villantgatott a szemembe, de nem bántam (1997 Lakáskultúra CD39).
3a. ’〈látvány, képek sorozata〉(gondolatban, képzeletben) megjelenik vki előtt, majd eltűnik’ ❖ De illy áldozatok, illy tettek csak szemeink előtt vonulnak el (1830 Széchenyi István CD1501) | Álmában a legszebb képletek vonultak el előtte (1885 Rózsaági Antal C3642, 29) | [Valeria] elvonultatta lelki szeme előtt ifjúsága emlékeit (1898 Budapesti Szemle C0064, 408) | A könyv elvonultatja az olvasó előtt a békebeli urizálás vidámnak tartott képeit (1937 Németh Andor 9480021, 281) | A médiás valóság fölötte áll minden másnak. [...] Az égi ragyogás földreszállt; ott vonul el a vásznakon, a képernyőkön, a mély- és magasnyomású felületeken (1990 Tillmann József Attila 2011005, 16).
3b. (kissé rég) ’〈érzelem, indulat jele arcon v. annak vmely részén〉 megjelenik, megnyilvánul, majd eltűnik’ ❖ egy fájdalmas mosolygás vonula-el halvány ajakin (1806 Szabó Sámuel ford. C3782, 4) | Viola nem felelt, de [...] a részvét és szánalom bánatos kifejezését láttam gyönyörű arcán elvonulni (1886 Budapesti Hírlap jún. 6. C4733, 3) | A fickó nem felelt, csak jéghideg mosolyt vonultatott el a szája felett (1916 Cholnoky László CD10).
3c. (rég) ’〈vmely tulajdonság, állapot (kifejeződése)〉 erőteljesen megnyilvánul, (meg)látszik, érződik vkin, vmin’ ❖ búskomor kedély vonult el egész lényén (1842 Eördegh István C1508, 45) | az öntudatlan kegy ’s kellem, melly sötét fürteitől kis lábáig egész személyén elvonult – olly hölgygyé alkották őt, kinél szebbet akkor e’ hazában nem lehetett látni (1847 Eötvös József 8126008, 144) | [Tompa Mihály] lyráján alig zendült meg hang, mely a forrongó eszmékből merült volna föl. E helyett bizonyos vallásos érzület vonult el rajta (1855 Budapesti Hírlap C7813, 3890) | [Fabricius] szemeiben fanatikus tűz világolt, s homlokán valami hősies borulat vonult el (1908–1910 Mikszáth Kálmán C3109, 170).
4. (vál) ’〈idő(tartam), időszak〉 eltelik, elmúlik (vki fölött)’ ❖ redőiből lehete olvasni a’ felette háborgón elvonuló időt (1836 Gaal József C1790, 105) | Igy vonult el egy kinos hét, melynek minden pillanatán, éjjel nappal attól tarték, hogy fegyver közt kísérendnek Győrré [= Győrbe] (1849–1850 Rónay Jácint 8396006, 99) | Csillapodj civakodó tűz ki bennem sisteregsz – mondom magamnak – hiszen már rég elvonultak a kamaszodó évek (1931 Népszava nov. 29. C7499, 19) | Nem bántja a fagy [a rigót], csalhatatlanul dalol, mert érzi, a tél elvonul (1983 Népszabadság dec. 10. C7833, 19).
4a. ’〈(lelki, szellemi) jelenség, állapot stb.〉 eltűnik vhonnan, megszűnik, elmúlik (vhol)’ ❖ a’ korommal a’ vígság is Mindörökre elvonúl (1830 Vörösmarty Mihály 8524185, 71) | a veszély tökéletesen elvonult (1885 Rózsaági Antal C3643, 148) | a kellemetlen gondolatok nyomban elvonultak, mert Fátyol Erzsi felnyitotta a szemét és hosszan, álmodozva Péter Pálra nézett (1913 Krúdy Gyula C2841, 112) | Épp azt akarom, nem lábatlankodni, amíg a rumli el nem vonul felettünk (1965 Dobozy Imre 9110002, 50) | Én rettenetesen örülök annak, hogy hazánk fölül elvonult mindenfajta külső kényszer (1996 Országgyűlési Napló CD62).
5. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vkinek az arc(izm)a, szája vmely érzelem megnyilvánulásaként elhúzódik, és így vmilyen kifejezést ölt〉’ ❖ Furiává vonultanak-el arczának húzásai (1814 Kazinczy Ferenc ford.–Herder C2523, 377) | arcizmai [...] nyájasságra vonulnak el (1842 Kazinczy Gábor ford.–Raupach C5774, 371) | Mahmud ajkai keserű gúnyra vonultak el e bölcs beszéd felett (1854 Jókai Mór C2245, 163) | Egyik ajkszeglete hideg mosolyra vonult el (1881 Jókai Mór C2301, 33).
6. (vál) ’hosszan elnyúlik, húzódik vhol, vmilyen irányban vmi’ ❖ Eggy órányira nyúló rétségen túl a’ legszebb sor hegy vonúl el (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 188) | [a Vöckla-völgy északi részén] egykor a római út vonúlt el Juvavia felé (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a száj körül keskeny, kedvetlen ránc vonúlt el (1912 Krúdy Gyula C5203, 148) | téptek a szelek mint a jegenyesort, amely ott vonult el az udvarunk előtt (1947 Kassák Lajos 2005101, 20) | itt vonult el a Calea Victoriei, a hajdani, tölgyfával lepadolt Mogoşoaia Hídja – a tavak és parkok bojárvilláitól ívelt be a királyi palotáig (1984 Bodor Pál 1019052, 39).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.