elvonultság fn 3A8

1. ’a közügyektől, társasági élettől, emberi kapcsolatoktól elzárkózott, ill. a világtól, a mindennapi teendőktől elvonult emberre jellemző helyzet, állapot v. életmód, életvitel’ ❖ elvonúltságban töltötte napjait (1832 Kovacsóczy Mihály C3313, 88) | Melegen üdvözöltük Aranyt, midőn először vettük hirét, hogy vidéki elvonultságából végre a főváros irodalmi és müvészeti központjába átköltözni s itteni szellemi mozgalmainkban geniusának és tanulmányainak erejével résztvenni szándékozik (1860 Vasárnapi Újság CD56) | A kelet társadalma leginkább a nő elvonultsága által különbözik a nyugatétól (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | A mélyebb lelki életet élni kívánó kat.-ok – diákok számára is – napjainkban is rendeznek többnapos elvonultságban töltött lelkigyakorlatot (1997 PedagógiaiLex. C6810, 375).

2. ’a visszahúzódó, zárkózott emberre jellemző magatartás(i forma)’ ❖ Társalkodását hidegség ’s elvonultság bélyegzé; keveset szólt (1838 Athenaeum C0017, 680) | Az ő elvonultsága és komoly viselete, mindenkit távol tartott személyétől (1857 Hegedüs Lajos C2051, 87) | [Messel Alfréd építészt] arisztokrata elvonultság, felemelkedettség különbözteti meg társaitól, azoktól is, akik vele együtt a megemésztett formákhoz ragaszkodtak (1909 Lengyel Géza CD10) | A Beck-féle depressziós skálán, tesztkérdésekre adott válaszok alapján mérték a mentális állapotot (például pesszimizmus, öngyilkossági gondolatok, elvonultság, libidó) (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (kissé rég) ’vminek az a helyzete, állapota, hogy félreeső helyen, ill. a forgalomtól, kapcsolatoktól távol, azoktól elszakadva van’ ❖ a’ [panteon számára] megszerzendő hely mind elvonultsága mind magassága tekintetében tökéletesen látszik mai körülményeinkben megfelelni a’ czélnak (1843 Széchenyi István C1414, 32) | Magyarország, melly elvonultsága miatt évekig sem volt csak megemlékezés tárgya is, sőt több helyütt már tökéletes feledékbe esett, különös mértékben magára voná Európa figyelmét (1844 Széchenyi István C3882, 425) | a liliom szerény elvonultságban virul (1851 Remény C1522, 353).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

elvonultság főnév 3A8
1.
a közügyektől, társasági élettől, emberi kapcsolatoktól elzárkózott, ill. a világtól, a mindennapi teendőktől elvonult emberre jellemző helyzet, állapot v. életmód, életvitel
elvonúltságban töltötte napjait
(1832 Kovacsóczy Mihály)
Melegen üdvözöltük Aranyt, midőn először vettük hirét, hogy vidéki elvonultságából végre a főváros irodalmi és müvészeti központjába átköltözni s itteni szellemi mozgalmainkban geniusának és tanulmányainak erejével résztvenni szándékozik
(1860 Vasárnapi Újság)
A kelet társadalma leginkább a nő elvonultsága által különbözik a nyugatétól
(1904 Nagy képes világtörténet)
A mélyebb lelki életet élni kívánó kat.katolikus-ok – diákok számára is – napjainkban is rendeznek többnapos elvonultságban töltött lelkigyakorlatot
(1997 PedagógiaiLex.)
2.
a visszahúzódó, zárkózott emberre jellemző magatartás(i forma)
Társalkodását hidegség ’s elvonultság bélyegzé; keveset szólt
(1838 Athenaeum)
Az ő elvonultsága és komoly viselete, mindenkit távol tartott személyétől
(1857 Hegedüs Lajos)
[Messel Alfréd építészt] arisztokrata elvonultság, felemelkedettség különbözteti meg társaitól, azoktól is, akik vele együtt a megemésztett formákhoz ragaszkodtak
(1909 Lengyel Géza)
A Beck-féle depressziós skálán, tesztkérdésekre adott válaszok alapján mérték a mentális állapotot (például pesszimizmus, öngyilkossági gondolatok, elvonultság, libidó)
(2000 Magyar Hírlap)
3. (kissé rég)
vminek az a helyzete, állapota, hogy félreeső helyen, ill. a forgalomtól, kapcsolatoktól távol, azoktól elszakadva van
a’ [panteon számára] megszerzendő hely mind elvonultsága mind magassága tekintetében tökéletesen látszik mai körülményeinkben megfelelni a’ czélnak
(1843 Széchenyi István)
Magyarország, melly elvonultsága miatt évekig sem volt csak megemlékezés tárgya is, sőt több helyütt már tökéletes feledékbe esett, különös mértékben magára voná Európa figyelmét
(1844 Széchenyi István)
a liliom szerény elvonultságban virul
(1851 Remény)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások