élvvágyó mn 11A1 (vál)

’érzéki örömök, élvezetek után mohón vágyakozó, sóvárgó 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈közösség〉’ ❖ [a] mámorosan vidor ’s élvvágyó Eliának (1844 Aradi Vészlapok C0625, 10) | vajjon miért fényüzők, élvvágyók és pazarlók ők [ti. a cselédek]? (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [Girolamo Savonarola] Florencz könnyelmű, élvvágyó lakosságát rá tudta beszélni, hogy farsangi mulatságait egyházi körmenetekkel cserélje fel (1898 Berzeviczy Albert C1069, 190) | Az élvvágyó, okosan számító fiatalember a megszállás éveiben jogtalanul szerzett vagyonnal egy étteremhez jut (1995 Új Könyvek CD29).

a. ’ilyen személyre jellemző, ill. érzékiségre valló 〈tulajdonság, megnyilvánulás, testrész stb.〉’ ❖ Bármily puha, élvvágyó és könnyelmű volt is az iónok jelleme, mégis a legelevenebb, a legtevékenyebb és legfogékonyabb volt a görög törzsek között (1914 RévaiNagyLex. C5706, 605) | [Fruzsina] élvvágyó, nedves szája, amely arra látszott teremtve lenni, hogy gyönyört igyon (1915 Krúdy Gyula CD54) | a szomjas kapitány rácul kezdett káromkodni, mert eszébe jutott az Al-Duna, ahol csengőbb a zene, élvvágyóbb a tánc, vérsötét a bor (1921 Krúdy Gyula CD54).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

élvvágyó melléknév 11A1 (vál)
érzéki örömök, élvezetek után mohón vágyakozó, sóvárgó 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈közösség〉
[a] mámorosan vidor ’s élvvágyó Eliának
(1844 Aradi Vészlapok)
vajjon miért fényüzők, élvvágyók és pazarlók ők [ti. a cselédek]?
(1858 Vasárnapi Újság)
[Girolamo Savonarola] Florencz könnyelmű, élvvágyó lakosságát rá tudta beszélni, hogy farsangi mulatságait egyházi körmenetekkel cserélje fel
(1898 Berzeviczy Albert)
Az élvvágyó, okosan számító fiatalember a megszállás éveiben jogtalanul szerzett vagyonnal egy étteremhez jut
(1995 Új Könyvek)
a.
ilyen személyre jellemző, ill. érzékiségre valló 〈tulajdonság, megnyilvánulás, testrész stb.〉
Bármily puha, élvvágyó és könnyelmű volt is az iónok jelleme, mégis a legelevenebb, a legtevékenyebb és legfogékonyabb volt a görög törzsek között
(1914 RévaiNagyLex.)
[Fruzsina] élvvágyó, nedves szája, amely arra látszott teremtve lenni, hogy gyönyört igyon
(1915 Krúdy Gyula)
a szomjas kapitány rácul kezdett káromkodni, mert eszébe jutott az Al-Duna, ahol csengőbb a zene, élvvágyóbb a tánc, vérsötét a bor
(1921 Krúdy Gyula)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások